Német közüzemi felügyelet: Lehetnek gondok a gázellátással

Adódhatnak gondok a földgázellátással Németországban, ha kemény lesz a tél – mondta a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője egy csütörtöki lapinterjúban.

Klaus Müller a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban kiemelte: továbbra sem lehet tudni, hogy sikerül-e átvészelni a fűtési szezont a földgázellátás korlátozása nélkül, mert legfeljebb másfél hétre lehet előrejelzést készíteni a fogyasztásról.

Ez elsősorban az időjárási előrejelzések bizonytalanságából fakad. Ugyancsak fontos tényező az időjárással összefüggésben a háztartások fűtési fogyasztási magatartása és a szomszédos országok, főleg Franciaország és Lengyelország ellátási helyzete.

Mindhárom tényező igen bizonytalan, alakulása nehezen jelezhető előre, ezért a gázhiány fellépéséről csak akkor lehet tudomást szerezni, ha már feltartóztathatatlan – fejtette ki Klaus Müller.

Mint mondta, az ellátási helyzet hullámszerű alakulására lehet számítani, vagyis gázhiány keletkezik hol itt, hol ott, esetleg egész Németországban, aztán elmúlik, majd visszatér.

Hozzátette: nem lehet felmérni, hogy melyik térségben léphet fel először hiány, az viszont biztos, hogy ha nagyon hideg lesz a tél, akkor bajban leszünk. Ugyanakkor a gáztározók magas töltöttségi szintje révén lehet időt nyerni, felkészülni a nehézségekre.

Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban kifejlesztettek egy platformot, amellyel októbertől napi szinten követhető a 2500 legnagyobb ipari fogyasztó földgázfelhasználása. Ezekre a vállalatokra jut az ágazat fogyasztásának csaknem kétharmada, 64 százaléka. Kifejtette:

az iparban a legutóbbi, augusztusi adatok szerint 22 százalékkal csökkent a felhasználás az egy évvel korábbihoz képest. Ez részben technikai újításoknak, részben a más energiahordozóra áttérésnek tulajdonítható, de a termelés leállításának is, ami értékteremtési veszteség.

A lakossági földgázfogyasztásról még kevés az adat, mert éppen csak kezdődik a fűtési szezon. Mindenesetre az utóbbi napokban nagyobb volt a gázkiáramlás, mint reméltem, és ez a meleg és a magas üzemanyagárak miatt nagyon meglepett – emelte ki a Bundesneztagentur vezetője, hozzátéve: a magyarázat az lehet, hogy a tulajdonosok, bérlők, ingatlankezelők még nem foglalkoztak a fűtési rendszer beállításával, vagyis még minden ugyanúgy működik, mint tavaly ősszel, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos hőmérsékletnél reggel automatikusan elindul a fűtés.

Ez figyelmeztető jel, valaminek sürgősen történnie kell – mondta a hatóság vezetője.

Hangsúlyozta, hogy ugyan továbbra is a földgázhiány elkerülésére összpontosítják erőiket, felkészülnek “a lehető legrosszabb esetre”, a fogyasztás korlátozására is. Az úgynevezett védett fogyasztók, köztük a háztartások elsőbbséget élveznek az ellátásban, a vállalatok esetében pedig az az alapelv, hogy a korlátozás a lehető legnagyobb mértékben javítsa az ellátási helyzetet és a legkisebb kárt okozza.

Mint mondta, világos, hogy a piacgazdasági modellt nemigen tudjuk helyettesíteni. Nehéz döntések mindig lesznek, mindenkinek kedvező döntést pedig nem lehet hozni hiány közepette – mondta Klaus Müller.

Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország a szankciós politikára válaszul visszafogta exportját.

A Bundesnetzagentur csütörtöki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Így teljesen leállt a szállítás az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken, amelyen június elején még 1800 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezett napi szinten. Az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége nagyságrendekkel csökkent a június eleji 600 GWh-hoz képest, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint a 200 GWh-t sem éri el.

Ugyanakkor a felkészülés a fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 88,49 százalékos a csütörtöki mérések szerint. Ez jóval nagyobb a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített mértéknél. A rendelet szerint október elejére 85 százalékra, november elejére 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

Az uniós, brit és kanadai szankciókat okolja a Németországba irányuló gázszállítások fennakadásaiért Dimitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője – írta a Portfolio.hu. Ennek értelmében az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül addig nem indul újra teljes mértékben az orosz gáz szállítása, amíg a nyugati országok Moszkva ellen foganatosított szankciói életben vannak.

Vlagyimir Putyin szóvivője úgy fogalmazott:

„A gázszállítási problémák a nyugati országok által országunk és több vállalat ellen bevezetett szankciók miatt alakultak ki. Nincs más ok, ami ezt a problémát okozhatta volna.”

A gazdasági portál szerint számítani lehetett a Kreml reakciójára, hiszen múlt hét végén az EU az orosz gázra, a G7-országok pénzügyminiszterei pedig az orosz olajra vonatkozóan jelezték az ársapka bevezetésének szándékát. A nyugati bejelentést követően az Északi Áramlat 1 gázvezetéken szállító orosz Gazprom technikai meghibásodásra hivatkozva leállította a szállítást, majd azzal magyarázta a meghibásodást, hogy a nyugati szankciók nem tették, illetve nem teszik lehetővé a gázvezeték rendes karbantartását.

Habár a Portfolio.hu is kiemelte, hogy más útvonalakon továbbra is zajlik az orosz gáz szállítása Európába, a Németországot érintő és a német gazdaság számára életbevágóan fontos Északi Áramlat 1 vezeték működtetése a nyugati–orosz szankciós háború eszközévé vált.

Mindkét fél egymásra mutogat: az Európai Unió, élén Németországgal annak reményében propagálta és vezette be gazdasági szankciók sorát, hogy Oroszország gazdasága megroppanjon és ne legyen képes az ukrajnai offenzívája finanszírozására. Oroszország pedig az Európai Unió és különösen a legerősebb európai gazdaság, Németország energiakitettségét kihasználva azért alkalmazza fegyverként a Nyugat-Európába irányuló gázszállítások korlátozását, hogy a Moszkvát szankcionáló államokban gazdasági és társadalmi problémák üssék fel a fejüket, véget vetve az oroszellenes kormányok mandátumának.

Peszkov úgy fogalmazott, hogy „nyilvánvaló, hogy az európai emberek, üzletemberek és vállalatok élete egyre rosszabbá válik. Természetesen az egyszerű embereknek ezekben az országokban egyre több és több kérdésük lesz a vezetőikhez”

– idézte a Portfolio.hu.

Az euró júliusban 20 év óta először érte el a dollárral való paritást, mivel a befektetők a romló világgazdasági környezetben menedékeszközöket kerestek.

A hétvégén olyan európai országok, mint Svédország és Finnország igyekeztek állami finanszírozást nyújtani a tőzsdéken jelentősen megnövekedett biztosítéki követelményekkel küzdő közműszolgáltatóknak, és arra figyelmeztettek, hogy

beavatkozás nélkül az energiapiacok összeomolhatnak, ami veszélyeztetheti a szélesebb pénzügyi rendszert.

A brit energiaágazat pedig arra figyelmeztetett, hogy a villamosenergia-termelőknek is szükségük lehet kormányzati támogatásra.

A hét változékony kezdete azt követően következett be, hogy Oroszország határozatlan időre felfüggesztette a földgáz áramlását az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül, ami tovább fojtotta Európa energiaellátását és növelte a recessziós kockázatokat a blokkban. Az orosz állami tulajdonú Gazprom közölése szerint a felfüggesztés műszaki hiba miatt történt.

Az RBC Capital Markets londoni elemzői ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy

„ezt a forgatókönyvet a piacok már régóta rettegték, és némi valószínűséggel be is árazták, de úgy tűnik, mostanra valósággá vált”.

Elemzők szerint az energiaválság legújabb fordulata növeli a tétet az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói számára, akik a hét végén ülnek össze. Több nagy befektetési bank, köztük a JPMorgan, a Bank of America és a Goldman Sachs, a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy arra számítanak, a központi bank 0,75 százalékponttal emeli a kamatlábakat, ami 1999 óta a legnagyobb emelés lenne, mivel rekordszintű inflációval küzdenek. Miközben a benzinárak emelkedése ronthatja az inflációs helyzetet, a gazdasági növekedés kilátásait is elsötétíti.

„Az EKB feladatát nagyban megnehezíti az orosz gázszállításokkal kapcsolatos bizonytalanság” – mondta Brian Martin, az ANZ G3 gazdaságkutató vezetője.

„Moszkva azon döntése, hogy nem indítja újra a gázáramlást az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, növeli a lefelé irányuló növekedési kockázatokat, miközben az inflációs kilátásokat is növeli”

– tette hozzá.

A portál Dimitrij Medvegyevnek, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének vasárnapi kijelentését is idézte, aki a német kormány megugró energiaárak miatt bejelentett, újabb 65 milliárd eurós gazdasági mentőcsomagjára úgy reagált:

„Hibrid háborút hirdettek Oroszország ellen, és ez az öregember úgy tesz, mintha meglepődne, hogy a németeknek problémájuk van a gázellátással.”

Az euró hétfőn új, 20 éves mélypontra esett a dollárral szemben, miután Oroszország leállította az Európába tartó egyik legfontosabb gázvezetéket – számolt be a Financial Times. Oroszország bejelentése alig néhány órával azután érkezett, hogy Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Brüsszel európai gázársapka bevezetését tervezi.