Durvul az energiahelyzet Németországban

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.Jövő csütörtöktől számos energiatakarékossági előírás lép életebe Németországban: nem szabad folyamatosan nyitva hagyni a boltok ajtaját, este 10 után ki kell aludni a fényreklámoknak, nem szabad kivilágítani az emlékműveket. A munkahelyen a 19 Celsius fokos hőmérséklet elegendő, középületekben a folyosók hidegek maradnak. A tervek szerint október 1-től további energiatakarékossági intézkedések  lépnek hatályba. A kritikusok azonban már most kétségbe vonják a „néha megkérdőjelezhető” szabályozás hatékonyságát.

A Zöldek politikusa egy – a Süddeutsche Zeitung című lapban majd szombaton megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint közölte, hogy továbbszigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így a már ismert – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középületfűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

A munka világában is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel – tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport csökkentésével „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban hozta nyilvánosságra a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energiahatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő a témában. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.

A kabinet szerdán két, az energiabiztonsági törvényen alapuló rendeletet fogadott el, amelyek az idei és a következő fűtési szezonban is energiamegtakarítást kívánnak elérni. Az első szabályozás szeptember 1-től hat hónapig, azaz február 28-ig érvényes.

A középületben lévő irodai munkahelyeken a maximális hőmérsékletet 20-ról 19 Celsius-fokra csökkentik - a tevékenység típusától függően más maximum hőmérsékletek érvényesek, nehéz fizikai megterhelés esetén tizenkét fok körül. Az egészségügyi intézmények, napközi otthonok és iskolák nem tartoznak ide. A bérleti szerződések bizonyos hőmérsékletre vonatkozó kikötéseit hat hónapra felfüggesztik. 

A privát beltéri és kültéri medencék nem fűthetők gázzal vagy elektromos árammal. Kivétel, ha az úszómedencét terápiás célokra használják. A szállodák, szabadidős létesítmények és rehabilitációs központok medencéit ez nem érinti.

Az ajtók zárva, az üzlet nyitva

A kiskereskedelmi üzlethelyiségekben tilos az üzletek ajtaját és bejárati rendszerét folyamatosan nyitva tartani, kivéve, ha vészkijáratról vagy menekülési útvonalról van szó. A reklámrendszereket – beleértve a kirakatokat is – 22 órától reggel 6 óráig nem szabad kivilágítani. Ez alól kivételt képeznek például a vasúti aluljárók.A kiskereskedelem már alkalmazkodott a tilalmakhoz. A HDE iparági szövetség plakátkampányt indított – a „ajtók zárva, üzlet nyitva” felirattal. A kereskedők így szeretnék megakadályozni, hogy a bezárt boltajtók miatt kevesebb vásárló jöjjön be az üzletbe.

Középületekben a folyosókat, a nagy termeket vagy a műszaki helyiségeket már nem szabad fűteni – ez alól kivételt képeznek a kórházak, gondozási intézmények és napközi otthonok. A kazánokat és az átfolyós vízmelegítőket nem szabad kézmosáshoz meleg víz készítésére használni. Középületek külső világítása tilos, de a biztonsági és a vészvilágítás bekapcsolható.

A lakástulajdonosokra is vonatkozik

A második rendelet két évig lesz hatályban. Például a lakástulajdonosok esetében a fűtési rendszer évenkénti ellenőrzését, a nem hatékony fűtési berendezések cseréjére vonatkozó kötelezettséget terveznek. Ehhez a rendelethez a Szövetségi Tanács jóváhagyása szükséges, és a tervek szerint október 1-jén lép hatályba.Az intézkedések hatékonyságát már a kormánykoalíció frakciói részéről is  számos kritika érte. A szabályozás hatékonysága "részben megkérdőjelezhető" - mondta Daniel Föst, az FDP parlamenti képviselőcsoportjának épület- és lakáspolitikai szóvivője. A lakástulajdonosok számára drágák a rendelkezések, a bérlők pedig  nehezen befolyásolhatók. 

Robert Habeck gazdasági miniszter a kormányülés után kijelentette, hogy az intézkedésekkel a németországi energiafogyasztás két-két és fél százalékát lehetne megtakarítani., de a szövetségi kormány téli megtakarítási célja 20 százalék.

Arccal a vasút felé

Habeck azt is bejelentette, hogy a vasúti energiaszállításnak átmenetileg elsőbbséget kell élveznie a többi áru- és személyszállítással szemben. Ez egyelőre azt jelenti, hogy az orosz gázt a villamosenergia-szektorban szénre és ásványolajra kell váltani. Volker Wissing közlekedési miniszter hozzátette, hogy a belvízi hajózás a jelenlegi alacsony vízállás miatt csak csökkentett rakományt tud szállítani. Ráadásul a  vasútvonalak egyes esetekben már túlterheltek akár többletenergia-szállítás nélkül is. Ez azt jelenti, hogy az egyéb  vonatoknak majd várniuk kell.

Ezt nem tudjuk ellenőrizni

Gerd Landsberg  város- és közösségvezető végrehajthatatlannak tartja Robert Habeck gazdasági miniszter terveit. A szakember azt is ellenzi, hogy éjszaka lekapcsolják az utcai lámpákat a belvárosokban:

Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 euró (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.

A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) 400 berlini, müncheni és hamburgi töltőállomásról csütörtök reggel begyűjtött adatok alapján azt közölte, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az egy nappal korábbihoz képest.

A szuperbenzin literenkénti átlagos ára 2 euró fölé ugrott, míg szerdán mindenütt 2 eurónál kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel már szerdán is több mint 2 euróba került, csütörtök reggel 2,10 és 2,30 euró között volt az ára.

A szövetségi kormány az üzemanyagok árába beépülő energiaadót csökkentette a legfőbb autózási szezonnak számító június–augusztusi időszakra. A kedvezmény megszűnése a szuperbenzinnél literenként 35,2 centes, a gázolajnál 16,7 centes áremelkedéssel járhat.

Az adókedvezmény visszavonásának hatását még nem lehet pontosan felmérni, mert a töltőállomások üzemeltetői szerdáig a kedvezményes adókulccsal vásároltak, így egyelőre akár a korábbi áron is kínálhatják az üzemanyagot.

Szintén a nyári hónapokra szólt a kedvezményes, 9 eurós helyi és regionális havi közlekedési bérlet, amelyből három hónap alatt több mint 52 millió darab kelt el. Ennek megszűntével a szeptemberre szóló bérlet már a korábbi áron, Berlinben például 86 eurórért kapható. Azonban a tartományi rangú főváros kormányzata bejelentette, hogy az október–decemberi időszakra ismét kedvezményes árú bérletet vezetnek be. Várhatóan más tartományok is így tesznek.

A szövetségi kormány is dolgozik egy újabb csomagon, amely az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. Az első kettő – együttvéve bő 30 milliárd eurós – csomag után az év hátralévő időszakára legfeljebb 10 milliárd eurós, jövőre pedig legalább 10 milliárd eurós tehercsökkentést jelentő intézkedéscsomag várható.

Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén miden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly általában 1,30-1,40 euró körül volt.