Már csődről beszélnek egy német városban

Óriási problémák elé néz egy keletnémet kisváros amiatt, hogy év végén leállhat a Németországba irányuló orosz kőolajszállítás 90 százaléka. Az Odera-parti Schwedtben található ugyanis az egyik legnagyobb, az orosz nyersanyag feldolgozására specializálódott kőolajfinomító. A város lakói máris katasztrófáról és csődről beszélnek, miközben a helyi polgármester nem látja a kiutat. A német kormány külügyminisztere eközben egy fórumon kijelentette: „nem érdekel, hogy mit gondolnak a német szavazóim, teljesíteni akarom az ígéretemet az ukrán népnek” – hangzott el az M1 Híradóban.

A lengyel-német határon, a volt NDK területén fekvő Schwedt kisváros története talán legnagyobb kihívásával készül szembenézni. A város olajfinomítója kőolajtermékekkel látja el Berlint és környékét. Az üzemet azonban kifejezetten az orosz nyersolaj finomítására tervezték, de a Moszkva elleni szankciók miatt év végére valószínűleg be kell zárniuk.

„A finomító Schwedt szimbóluma. Szörnyű dolgok fognak történni, ha bezárják az üzemet, vagy a helyzeten nem lehet változtatni. Tehát az üzem egyszerűen nem állhat le” – mondta egy helyi férfi.

„Ez nagyban megnehezíti majd az életünket és mindenki azon gondolkodik, hogy hogyan tovább” – panaszkodott egy másik helyi lakos.

A német kormány azt tervezte, hogy Németország egyik legnagyobb kikötővárosán, Rostockon keresztül importál nyersolajat Schwedtbe, de ehhez korszerűsíteni kellene a csővezetékeket és át kellene alakítani a finomítót, ami nagyion sok pénzbe kerülne.

„A finomító a város fontos munkahelyet biztosító vállalkozása. Egyben városunk fűtési energiaforrása is, hiszen hulladékhője hőenergiát és melegvizet termel a schewdti háztartásoknak. Ha a finomító leáll, mi mindent elveszítünk”

– mondta a város polgármestere.

A német szövetségi kormány ígéretet tett arra, hogy megoldja problémát, de a helyiek azt mondják: aggódnak a finomító jövője miatt.

„Nem érdekel, hogy mit gondolnak a német szavazóim, teljesíteni akarom az ígéretem az ukrán népnek”

– ezt egy minapi fórumon mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A zöldpárti Annalena Baerbock arról is beszélt: tudja, az emberek az utcára fognak vonulni, hogy elmondják, nem tudják kifizetni az energiaárakat. De Berlinnek még így is ki kell állnia Ukrajna mellett, vagyis szerinte a kormány nem hátrálhat meg és nem vonhatja vissza az Oroszország elleni szankciókat.

Szászország CDU-s miniszterelnöke azonban a Weltnek arról beszélt: kell orosz gáz. Michael Kretschmer szerint Németország nem sokáig húzhatja orosz energiahordozók nélkül.

Bár Németországban a legfrissebb elemzések szerint

egy év alatt 78 százalékkal emelkedett a rezsiszámla,

az embereknek pedig már az étkezés és a fűtés között kell választaniuk, nagyobb utcai megmozdulások még nem voltak.

Nem úgy, mint a szomszédos Csehországban, ahol szombaton – egyes becslések szerint – százezrek vonultak utcára. A Vencel téren összegyűlt tömeg előtt a szónokok élesen bírálták Brüsszel energiapolitikáját és az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállást. Sokan azt hangsúlyozták, hogy a prágai kormány „talán ukrán, talán brüsszeli, de semmiképpen nem cseh”.

Miközben a teljes német gazdaságot súlyosan érinti az orosz–ukrán háború kitörése óta elharapózott energiaválság, a német közép- és kisvállalkozások pedig csalódtak a szövetségi kormány válságkezelésében, úgy tűnik, hogy a kormányon belül sincs egyetértés a válságkezelést illetően – derült ki a brit The Financial Times cikkéből.

Christian Lindner pénzügyminiszter például a gazdasági tárcavezetőnél határozottabban fogalmazott, amikor a villamosenergia-piac reformját követelte, mivel szerinte a gázárak emelkedésével az áram is drágult, azzal pedig egyesek energiaszolgáltatók rendkívül jól jártak.

Robert Habeck, a német szövetségi kormány gazdasági minisztere szerint a németországi gyárak működésének felfüggesztése az oroszországi gázszállítások szűkülésének tudható be. Mint emlékeztetett, a nyár folyamán, amikor az orosz Gazprom vállalat karbantartási munkálatok miatt felfüggesztette az Északi Áramlat 1 gázvezetéken történő szállítást, a gáz piaci ára jelentősen megugrott. Ezt követően pedig az orosz vállalat csak korlátozott mennyiségben folytatta a Németország irányába tartó szállításokat.

A gazdasági miniszter elmondta, hogy a gyárak próbálták kiküszöbölni a szűkös gázellátást: mérsékelték a működésükhöz szükséges gázfogyasztást, amelynek egy részét olajra cserélték, illetve hatékonyabbá és energiatakarékossá tették a működési folyamataikat. Ebből fakadóan viszont az üzemek működésének felfüggesztése arra utal, hogy nem szerkezeti átalakulásról van szó, hanem törést szenvedtek a termelési folyamatok.

Habeck ara is rámutatott, hogy az energiahiány és -drágulás a nagy ipari vállalatoktól a középvállalatokán át a kiskereskedelemig minden szektort érint.

A gazdasági miniszter ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a németországi gyártás nagy részének üzleti modellje az Oroszországból származó, bőséges gázon alapul, amely olcsóbb, mint a többi régióból származó gáz.

Ez a versenyelőny hamarosan nem fog visszatérni, ha egyáltalán visszajön – mondta Habeck. A gazdasági miniszter kijelentését Siegfried Russwurm, a fő német üzleti lobbi (BDI) vezetője is alátámasztotta, aki árnyaltabb formában mutatta be a jelenséget.

Russwurm szerint ugyanis gyakran az ipari termelés és kibocsátás drámai csökkenése miatt a mérséklődött a németországi ipar júliusi fogyasztása 21 százalékkal az egy évvel korábbi, azonos időszakhoz képest.

Ez nem siker, hanem egy hatalmas probléma kifejezése – hangsúlyozta.

A szakértő arra is rámutatott, hogy az áram 2023-as ára több mint 700 euró, azaz több mint tizenötszöröse az elmúlt évek szintjének. Szerinte tehát nemcsak a gázhiány, hanem a „nevetséges áremelkedések” is rontják a vállalatok helyzetét.   

A pesszimizmust alátámasztotta Németország egyik vezető gazdasági agytrösztjének, az Ifo Intézetnek a közelmúltban végzett felmérése is, amely kimutatta, hogy a német üzleti bizalom immár harmadik egymást követő hónapja esett vissza.

A kilencezer cég havi felmérésén alapuló index a múlt havi 88,7 pontról több, mint kétéves mélypontra, 88,5 pontra csúszott. A Mittelstandot képviselő lobbicsoport, a DMB szerdán közzétett közvélemény-kutatása szerint a vállalatok 73 százaléka „súlyos feszültséget” tapasztalt a magasabb energiaárak miatt.

A következő hat hónap üzleti kilátásaira vonatkozó kérdésre a válaszadók 10 százaléka azt mondta, hogy „léte veszélyben van”.

„Eltűnőben van a kormány gazdasági válságkompetenciájába vetett bizalom, és különösen a kis- és középvállalkozások érzik úgy, hogy magukra hagyták őket a hatóságok” – mondta Marc Tenbieg, a DMB vezetője.

A vállalkozások különösen csalódottak amiatt, hogy a kormány lassan alkotja meg a harmadik segélycsomagot, hogy tompítsa a magasabb energiaárak csapását.

Az Olaf Scholz kancellár vezette kabinet ezen a héten a Schloss Mesebergben, egy Berlin melletti kormányzati vendégházban tartott zárt ülést, amitől a nyilvánosság azt várta volna, hogy új intézkedéseket jelentenek be, azonban a kancellár elmondta, hogy még nincs kész.

Christian Lindner pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a következő intézkedéscsomag „masszív” lesz: az idei évre vonatkozóan egy számjegyű milliárdokat, 2023-ra pedig két számjegyű milliárdokat fog tartalmazni.

A két korábbi segélycsomag, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után vezettek be, összesen 30 milliárd eurót tett ki.

A pénzügyminiszter a villamosenergia-piac reformját követelte, mivel a magas gázárak az áram árának automatikus emelkedését okozták, és az szerinte rendkívüli haszonnal járt egyes energiaszolgáltatók számára. Erre reagálva Robert Habeck gazdasági miniszter azt mondta, hogy a magasabb energiaárak okának megszüntetéséről van szó, nem csupán a hatások enyhítéséről.

Idén télen nem lesz érdemes esti városnézésre indulni Németországban. A következő hónapokban ugyanis várhatóan sötétek lesznek az utcák. Az energiatakarékosság jegyében a szövetségi kormány megtiltotta a műemlékek kivilágítását is.

De nemcsak sötétebb, hűvösebb is lesz az idei tél a németeknek. Szeptember 1-től ugyanis a középületeket maximum 19 fokra fűthetik fel, a folyosókon és az előcsarnokokban pedig teljesen le kell kapcsolni a fűtést. A legnagyobb német ingatlankezelő cég pedig már korábban bejelentette, hogy

csökkenti a lakások éjszakai fűtését.

Eszerint télen legfeljebb 17 fokra fűthetik fel a lakásaikat az emberek éjjel 11 és reggel 6 óra között. Ezekkel az intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni a kieső orosz gázt. Az M1-nek nyilatkozó németek egyre inkább úgy érzik: a kormány nem készült fel a téli időszakra és nem tudja pótolni a szankciók miatt kieső orosz gázt.

„Gázhiány lesz, leállnak az üveggyáraink, a vegyi üzemeink, a papírgyáraink, az ipar, az egész kultúránk. Visszamegyünk a múltba, hacsak nem tesznek meg mindent, hogy biztosítsák a gázellátást, amíg még lehetséges. A gazdasági válság a magától értetődő következmény” – panaszkodott egy német férfi.