Macron: Folytatni kell a párbeszédet Oroszországgal

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön ismételten kijelentette, hogy folytatni kívánja a párbeszédet Oroszországgal. „Vállalni kell azt, hogy mindig folytatjuk a párbeszédet mindenkivel, s főleg azokkal, akikkel nem értünk egyet” – mondta.

„Ki szeretné azt, hogy Törökország legyen az egyetlen hatalom a világon, amely folytatja a párbeszédet Oroszországgal?” – fogalmazott csütörtökön a francia elnök a nagykövetek éves értekezletén.

Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „Oroszország (Ukrajna elleni) háborújának egyik célja Európa megosztása”, s emiatt a megoldás egyik kulcsa „az európaiak egysége”.

Emmanuel Macron egyebek mellett azt kérte a nemzetközi koalícióktól, „még ha nem is tökéletesek, nem is teljesek”, hogy „akadályozzák meg az ukrán konfliktus földrajzi kiszélesedését”.

A francia elnök szerint „hosszú háborúra kell felkészülnünk. És ezzel a hosszú háborúval szemben el kell kerülnünk az eszkalációt, és a békét kell előkészítenünk” – mondta.

„A béke előkészítése azt feltételezi, hogy folytatjuk a párbeszédet valamennyi résztvevővel, így tehát Franciaország folytatni fogja, ahogy azt néhány nappal ezelőtt megtettem, és fogom is a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója után” – fogalmazott.

Emmanuel Macron az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta rendszeresen beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében. Az elnöki hivatal többször is megerősítette, hogy az elnök mindig ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij egyetértésével tárgyal Moszkvával.

A Macron és Putyin közötti egyeztetések azonban egyre ritkábbá váltak az Oroszországnak tulajdonított háborús bűntettek, nevezetesen a bucsai mészárlásról szóló híradásokat követően. A két ország vezetője augusztus 19-én beszélt utoljára telefonon a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziójáról.

Vége van a gondtalanságnak és a bőségnek - figyelmeztette a várható gazdasági megrázkódtatásra honfitársait Emmanuel Macron.

A politikus ezzel utalt a nagy hullámvölgyre, amely az új tanév kezdetével esik egybe. Az Elysée-palotában tartott kormányülést megelőzően, amelyet kivételesen a tévé közvetített, Macron felemlegette a jelenlegi súlyos válságok sorozatát, Ukrajnától kezdve egészen az országot sújtó aszályig. „Nagy változást élünk át" – szögezte le.

Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzettel szembesülve a franciák nagy aggodalommal reagálhatnak a történtekre. Éppen ezért – hangsúlyozta –, elvárja a kormánytól, hogy tartsa a szavát, és tartsa tiszteletben a nemzetnek tett kötelezettségvállalásait.

Felszólította minisztereit, hogy az illiberális rendszerek felemelkedésével és az autoriter rezsimek megerősödésével szemben legyenek komolyak, hitelesek, és ne engedjenek a demagógia kísértésének.

„Könnyű bármit és mindent megígérni, néha bármit és mindent mondani. Ne engedjünk ezeknek a kísértéseknek, ez a demagógia kísértése. Ezek a jelenségek ma minden demokráciában virágoznak, egy összetett és ijesztő világban. Mindig csábítónak tűnhet azt mondani, amit az emberek hallani akarnak, de előbb meg kell gondolnunk, és meg kell kérdeznünk magunktól, hogy ez hatékony és hasznos-e" – folytatta anélkül, hogy konkrét példákat említett volna.

A francia sajtóban még a nyár elején megjelent egy hangfelvétel arról a tárgyalásról, amely Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között zajlott egy nappal a háború kezdete előtt.

A két államfő február 20-án tárgyalt telefonon, amikor az oroszok már vélhetően döntést hoztak Ukrajna megtámadásáról. A beszélgetés leirata nemrég jelent meg a francia sajtóban.

Ez történt előtte, utána

A tárgyalás előtt az amerikai hírszerzés már tavaly decemberben nyilvánosságra hozott egy jelentést arról, hogy 2022 elején megindulhat az Ukrajna elleni orosz támadás. A feszültség ezután egyre csak nőtt, és a szakadárok többször is összecsaptak az ukrán hadsereggel a Donbászban, miközben az orosz állam biztonságpolitikai garanciákat követelt a nyugati államoktól. A beszélgetés előtt két nappal, február 18-án a donbászi szakadárok már tömeges evakuálásba kezdtek arra hivatkozva, hogy Ukrajna támadásra készül ellenük.

A tárgyalás után egy nappal az oroszok elismerték független államként a két szakadár köztársaságot, amit követően február 24-én hajnalban megindították az inváziót.

A február 20-i telefonbeszélgetés elején a francia elnök megkérdezte, hogy mit tehet a feszültség enyhítése érdekében, mire Vlagyimir Putyin azzal válaszolt: Macron és Olaf Scholz német kancellár korábban azt mondta neki, hogy Volodimir Zelenszkij kész életbe léptetni a minszki megállapodást, de ehhez képest az ukrán elnök semmit sem csinál.

Valójában kedves kollégánk, Zelenszkij úr semmit sem tesz. Hazudik önöknek

– fogalmazott az orosz elnök (ezzel egybecseng, hogy Putyin két nappal később már nyilvánosan is arról beszélt, hogy Ukrajna megölte a minszki megállapodást).

Mindeközben Vlagyimir Putyin az ukrán és francia elnöknek is a szájába adott olyan dolgokat, amelyek nem hangzottak el. Ezeket Macron tagadta is, utána pedig a megállapodás tartalmáról vitatkoztak össze az orosz elnökkel. 

Nem tudom, hogy az ön jogásza hol tanulta a jogot, és azt sem, hogy milyen jogász tudná elképzelni, hogy egy szuverén államban szeparatista csoportok fogalmazzák meg a törvények szövegét a demokratikusan megválasztott hatóságok helyett

– hangzott el a francia elnök szájából, mire Vlagyimir Putyin válaszul tagadta, hogy az ukrán kormányt demokratikusan választották meg, majd azt is hozzátette, hogy Zelenszkij személyesen felelős a szakadárok elleni „vérfürdő” miatt.

Idegek csatája

A két vezető akkor már ideges hangnemben beszélt. Macron végül azt javasolta, hogy beszél Zelenszkijjel, és követeli tőle, hogy azonnal, már másnap üljön le tárgyalni a szeparatistákkal a minszki megállapodásban írtak alapján, amennyiben Vlagyimir Putyin megteszi ugyanezt a donbászi vezetőkkel. Az orosz elnök azonban megkerülte a válaszadást, és

LÉNYEGÉBEN ANNYIT MONDOTT, HOGY A FRANCIA ELNÖK NEM TUDJA RÁBÍRNI AZ UKRÁNOKAT A TÁRGYALÁSRA.

Macron a háború előtt végzett orosz hadgyakorlat állásáról is megkérdezte Putyint, mire az orosz elnök azt mondta: a gyakorlat „terv szerint halad”, és „valószínűleg ma este véget ér” (valójában az orosz csapatok a következő napokban is a határ mentén maradtak, és végül támadást indítottak Ukrajna ellen). 

Ezután a francia elnök felvetette, hogy Vlagyimir Putyin ismét találkozhatna Genfben Joe Biden amerikai elnökkel (tavaly nyáron már volt egy ilyen talákozó de akkor még a háború témája egyáltalán nem volt napirenden). Putyin erre hajlandónak is mutatkozott, de hozzátette, hogy csak akkor, ha már rendezik a helyzetet a szeparatisták és az ukrán kormány között. Érdekesség, hogy a beszélgetésnek ezt a részét a francia elnöki hivatal közzé is tette később azzal a felütéssel, hogy találkozhat az amerikai és az orosz elnök, mire a Kreml úgy reagált, hogy erről még korai beszélni.