időjárás
Független igazságszolgáltatás?
Emmanuel Macron és Richard Ferrand Fotó: AFP
Elítélte a bíróság Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés politikusát, aki az elsőfokú ítélet értelmében nem vehet részt a 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, amelyen az egyik nagy esélyesnek tűnik a felmérések alapján.
A testület élén Emmanuel Macron egyik legszorosabb szövetségese áll
– írta meg Mandiner. A francia Alkotmánytanács három nappal ezelőtt úgy határozott, hogy a Nemzeti Tömörülés elnökét már egy elsőfokú bírósági ítélet után is el lehet tiltani az elnökválasztáson való indulástól – nem szükséges megvárni a jogerős végleges döntést.
Az Alkotmánytanács elnöke Richard Ferrand, aki politikai elemzők szerint Macron egyik legfontosabb informális tanácsadója.
Ferrand-t Macron nevezte ki, 2024. március 8-án foglalta el hivatalát.
Richard Ferrand a Macron-féle LREM párt főtitkára (2016–2017), majd frakcióvezetője és a francia nemzetgyűlés elnöke volt (2018–2022). A párt legfelső döntéshozó szervének tagjaként 2022-ig részt vett a LREM irányításában. Párttagságát négy hónappal ezelőtt szüntette meg. Ferrand a Le Figaro-nak még 2023-ban adott interjút, amelyben nyíltan amellett érvelt, hogy módosítani kellene a francia alkotmányt, hogy Macron harmadszor is indulhasson az elnöki posztért.
Marine Le Pen Fotó: AFP
A Nemzeti Tömörülés székházában tartott sajtótájékoztatón Marine Le Pen ígéretet tett arra, hogy a párt – ahogy fogalmazott – „nem fogja hagyni, hogy kirabolják”. Hangsúlyozta: teszik ezt „a francia nép védelmében, amelynek joga van arra szavazni, akire akar, és az ország védelmében, amely az összeomlás szélén tántorog” – idézte a politikust a Le Figaro. Hozzátette:
A rendszer elővette az atombombát. Ha ilyen erős fegyvert használnak ellenünk, az azért van, mert a választások megnyerésének küszöbén állunk.
Marine Le Pen kiemelte:
Ellopták tőlünk a parlamenti választásokat, nem fogjuk hagyni, hogy a francia néptől ellopják az elnökválasztást. Minden rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni, hogy a franciák megválaszthassák leendő vezetőiket, és győzni fogunk, mert az igazságnak és az igazságosságnak győznie kell.
Borítókép: Marine Le Pen (Fotó: AFP)
Mateusz Morawiecki Fotó: AFP
A párizsi bíróság hétfői ítélete nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja a franciaországi demokráciát – fogalmazott Morawiecki, aki jelenleg a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökhelyettese és az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsalád elnöke. Arról, hogy a szabadságvesztés mellett Le Pent azonnali hatállyal öt évre eltiltották a politikai választásokon való indulástól, Morawiecki elmondta: a bírósági döntés egy kísérlet arra, hogy az állampolgárokat megfosszák a választás jogától. A lengyel politikus szerint a franciaországiakhoz hasonló lépések Lengyelország esetében is történtek a PiS vezette kormány leváltását eredményező 2023-as parlamenti választások előtt.
Akkor a demokratikus kormány elleni támadást uniós szervek és külföldi szervezetek valósították meg azáltal, hogy az akkori ellenzéket támogató kampányt finanszírozták
– jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: a Le Pennel szembeni ítélet kizárólag Oroszországnak kedvez, mivel Moszkva ezt az európai demokratikus folyamatok kétségbe vonására, a társadalom megosztására és polarizálására fogja kihasználni. A párizsi büntetőbíróság két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn a francia ellenzéki politikust, és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt fel. Mellékbüntetésként százezer eurós pénzbírsággal is sújtották az ellenzéki politikust, aki megerősítette: fellebbez az ítélet ellen. Az elsőfokú ítélet értelmében a politikus nem vehet részt a következő, 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, amelynek egyik nagy esélyese a felmérések alapján.
A francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője, Jordan Bardella országos tiltakozó akciókat jelentett be a hétvégére, válaszul arra a bírósági ítéletre, amely Marine Le Pent öt évre eltiltotta közhivatal viselésétől. A döntés szerint Marine Le Pen visszaélt az Európai Parlament pénzügyi forrásaival, és nem megfelelő módon használt fel több millió eurót.
A bíróság kimondta, hogy Le Pen és munkatársai több mint négymillió eurót pártmunkatársak bérére fordítottak, holott ezek az összegek az EU-s parlamenti asszisztensek fizetésére szolgáltak volna.
Az ítélet következtében Le Pen négy év börtönbüntetést kapott, ebből kettő felfüggesztett, kettőt pedig házi őrizetben kell letöltenie, ha a fellebbezés nem hoz változást. Ezenfelül százezer eurós pénzbírsággal is sújtották.
Jordan Bardella az Europe 1 rádióban és a CNews televízióban elmondta, hogy az ítélet szerinte politikai indíttatású, és igazságtalan támadás Le Pen ellen.
– jelentette ki.
Az RN ezért békés, demokratikus eszközökkel kíván tiltakozni: szórólapokat osztanak, és helyi fórumokat tartanak országszerte – írja a Reuters. Bár a részletes programot még nem hozták nyilvánosságra, az RN képviselői a saját választókerületeikben sajtótájékoztatókat tartanak, hogy tájékoztassák a közvéleményt.
Bár Bardella a párt potenciális elnökjelöltje lehet a 2027-es választáson, Marine Le Pen kijelentette: nem hátrál meg. A politikus bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen, amelyet politikai támadásnak tart. „Nem hagyom, hogy így távolítsanak el” – nyilatkozta.
Többen úgy vélik, hogy az ítélet célja éppen az volt, hogy eltávolítsák a politikai színtérről.
A döntés heves reakciókat váltott ki. A szélsőjobboldali szereplők politikai igazságtalanságként értékelik az ítéletet, ugyanakkor a francia társadalom véleménye megosztott. Az Elabe közvélemény-kutató felmérése szerint a válaszadók 57 százaléka szerint az ítélet jogos, míg 42 százalék szerint politikai elfogultság húzódik meg mögötte.
A közvélemény-reakciók érzelmileg is eltérőnek: 42 százalék örült a döntésnek, 29 százalék ellenezte, míg a válaszadók további 29 százalékát nem érdekelte az ügy. Hénin-Beaumont lakói is különbözőképpen reagáltak: egy 56 éves férfi szerint más típusú elnökre lett volna szükségük, míg egy 60 éves nő úgy vélte: „hibázott, így nem képviselhet minket”.
Emmanuel Macron elnök és kormánya egyelőre nem nyilatkozott hivatalosan az ügyről. Egy kormányzati forrás szerint Francois Bayrou, a centrista miniszterelnök kényelmetlenül érzi magát a kialakult helyzet miatt (miután neki is volt egy, a Le Penéhez nagyon hasonló bírósági ügye, ahol más jellegű ítélet született).
Pieyre-Alexandre Anglade, a Reeszánsz párt egyik képviselője szerint ugyanakkor nem várhatók nagy tömegmegmozdulások:
– nyilatkozta.