Ismét 800 forint fölött egy liter benzin ára Németországban

Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) lélektani határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.

A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) 400 berlini, müncheni és hamburgi töltőállomásról csütörtök reggel begyűjtött adatok alapján azt közölte, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az egy nappal korábbihoz képest.

A szuperbenzin literenkénti átlagos ára 2 euró fölé ugrott, míg szerdán mindenütt 2 eurónál kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel már szerdán is több mint 2 euróba került, csütörtök reggel 2,10 és 2,30 euró között volt az ára.

A szövetségi kormány az üzemanyagok árába beépülő energiaadót csökkentette a legfőbb autózási szezonnak számító június-augusztusi időszakra.

A kedvezmény megszűnése a szuperbenzinnél literenként 35,2 centes, a gázolajnál 16,7 centes áremelkedéssel járhat.

Az adókedvezmény visszavonásának hatását még nem lehet pontosan felmérni, mert a töltőállomások üzemeltetői szerdáig a kedvezményes adókulccsal vásároltak, így egyelőre akár a korábbi áron is kínálhatják az üzemanyagot. Szintén a nyári hónapokra szólt a kedvezményes, 9 eurós helyi és regionális havi közlekedési bérlet, amelyből három hónap alatt több mint 52 millió darab kelt el.

Ennek megszűntével a szeptemberre szóló bérlet már a korábbi áron, Berlinben például 86 eurórért kapható. Azonban a tartományi rangú főváros kormányzata bejelentette, hogy az október-decemberi időszakra ismét kedvezményes árú bérletet vezetnek be. Várhatóan más tartományok is így tesznek.

A szövetségi kormány is dolgozik egy újabb csomagon,

amely az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. Az első kettő – együttvéve bő 30 milliárd eurós – csomag után az év hátralévő időszakára legfeljebb 10 milliárd eurós, jövőre pedig legalább 10 milliárd eurós tehercsökkentést jelentő intézkedéscsomag várható.

Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén miden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly általában 1,30-1,40 euró körül volt.

A legmagasabb szintet érte el a német infláció augusztusban közel ötven év után – számolt be a Reuters hírügynökség. Az adatok megerősítették az Európai Központi Bankot abban, hogy a jövő hónapban nagyobb bázispontos kamatemelést készítsen elő.

A fogyasztói árak éves szinten 8,8 százalékkal emelkedtek, a júliusi váratlan 8,5 százalékos emelkedést követően – közölte kedden a szövetségi statisztikai hivatal.

Az emelkedés a kormány augusztus 31-én lejáró infláció megfékezését célzó intézkedései ellenére következett be. Az intézkedések kiterjedtek többek között az tömegközlekedési jegyek kedvezményessé tételére, valamint az üzemanyagadó csökkentésére.

Minden további intézkedés nélkül azonban elemzők azt jósolják, hogy Németországban az infláció 2022 vége előtt a két számjegyű értéket is elérheti

– mutatott rá a hírügynökség.

„A jelenlegi inflációs ráta és a még hátralévő események alapján az Európai Központi Banknak valójában egy hatalmas kamatemelést kellene meglépnie” – mondta Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza.

A Reuters továbbá kiemelte, hogy az Európai Központi Bank júliusban 50 bázisponttal nullára emelte betéti kamatlábát, és emellett egészen a közelmúltig hasonló lépés volt várható szeptemberre is, azonban ezzel szemben számos döntéshozó amellett érvelt, hogy 75 bázispontos emelésről is tárgyaljanak.

Az euróövezeti infláció 8,9 százalékos szintje már most több mint négyszerese a központi bank 2 százalékos célkitűzésének, továbbá az infláció az elkövetkező hónapokban a 10 százalékot is meghaladhatja.

A német infláció májusban 8,7 százalékra nőtt, ami 1973-1974 tele óta – amikor az első olajválság új és nehezen megfékezhető inflációs ciklust eredményezett – először emelkedett ilyen magas szintre.

Az ukrajnai háború következtében bekövetkezett energiaár-emelkedés volt a magasabb infláció elsődleges mozgatórugója. Az augusztusi energiaárak 35,6 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában – emlékeztetett a Reuters.

Újabb óriáshitelt kért Németország legnagyobb gázimportőre, hogy elkerülje a csődöt. Júliusban kapott a cég egy kilencmilliárd eurós állami mentőcsomagot, most újabb négymilliárd eurót kér. A cég azért került bajba, mert június óta akadoznak az orosz gázszállítások Németországba – számolt be az M1 Híradó. Robert Habeck német alkancellár hétfőn úgy nyilatkozott, korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy egyáltalán ne érkezzen gáz Oroszországból, most pedig már attól tart, hogy a Gazprom nem indítja újra a szállítást az aktuális karbantartás után.

Augusztus utolsó napján ismét leáll a gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. Így Németországba egyáltalán nem érkezik orosz gáz. A Gazprom tájékoztatása szerint háromnapos karbantartást végeznek.

Robert Habeck német alkancellár hétfőn úgy nyilatkozott, korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy egyáltalán ne érkezzen gáz Oroszországból, most pedig már attól tart, hogy a Gazprom nem indítja újra a szállítást a karbantartás után.

„Az orosz gázszállítás leállításának lehetősége a nyáron még talk show-kban, politikai beszédekben csak retorikai szinten jelent meg. De ez már nem csak lehetőség. Ez most már valóság, a keserű valóság” – fogalmazott a német alkancellár.

Ha az oroszok nem nyitják meg újra, legalább részben, a gázcsapot, Németország a jelenleginél is nagyobb problémákkal nézhet szembe. Nemcsak energetikai, hanem gazdasági téren is. A legnagyobb német gázimportőr már így is óriási veszteséget termelt. A kieső orosz gázt ugyanis máshonnan kénytelenek pótolni, ami nagyságrendekkel többe kerül. Az Uniper az év első hat hónapjában 12,3 milliárd euró veszteségről adott hírt. A cég most újabb, 4 milliárd euró hitelt készül felvenni, a korábbi 9 milliárd eurós hitelkerete ugyanis elfogyott.

Az Uniper veszteségét részben már így is a fogyasztókkal fizettetné meg a német kormány. Októbertől egy új adónemet vezetnek be az országban, aminek értelmében plusz 2,4 eurócentet (kb. 10 forint) kell fizetniük a felhasználóknak a gázért kilowattóránként. A német háztartásoknak így éves szinten átlagosan majdnem 500 euróval, mintegy 200 ezer forinttal kell többet fizetniük.

De az sem biztos, hogy minden háztartásba jut elegendő mennyiség a téli időszakban. Erről a Szövetségi Hálózati Ügynökség szóvivője beszélt az M1-nek. Fiete Wulff azt mondta, számításaik szerint már így is 20 százalékkal kellene csökkenteniük az ország energiafogyasztását, hogy ne lépjen fel hiány.

„Most az a legfontosabb, hogy takarékoskodjunk az energiával Németországban annak érdekében, hogy biztonságosan átvészeljük a telet. A Szövetségi Hálózati Ügynökség számításai azt mutatják, hogy ha 20 százalékkal tudjuk csökkenteni a gázfelhasználást, akkor van rá esély, hogy nem fog bekövetkezni fizikai gázhiány. Ennek feltétele az is, hogy tele legyenek a gáztárolók, és hogy további importról is gondoskodjunk” – nyilatkozta a szóvivő.

A Bundestag a múlt héten fogadta el legújabb energiatakarékossági csomagot. Eszerint szeptember 1-től a középületeket legfeljebb 19 fokra fűthetik fel, a folyosókon és az előcsarnokokban pedig teljesen le kell kapcsolni a fűtést. A legnagyobb német ingatlankezelő cég pedig már korábban bejelentette, csökkenti a lakások éjszakai fűtését is.

A rendelkezés szerint télen legfeljebb 17 fokra fűthetik fel lakásaikat az emberek éjjel 11 és reggel 6 óra között. Ezekkel az intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni a kieső orosz gázt. Ha szeptember 2-án nem indul újra – legalább részben – a gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken, várhatóan szigorúbb intézkedésekre lesz szükség Németországban.