tóth gabi
Német aktivisták egy csoportja ideiglenesen elfoglalta az Északi Áramlat 2 terminálját, és a gázvezeték üzembehelyezését követelték.
Aktivisták egy csoportja hétfőn elfoglalta az Északi Áramlat 2 terminálját a németországi Lubminban.
Az Északi Áramlat 2 azonnali megnyitását és népszavazást követeltek a szövetségi kormány energia- és szankciópolitikájáról. Erről beszélt Martin Sellner, az Identitárius Mozgalom szóvivője a Twitteren közzétett videóban.
Sellner szerint a németeknek joguk van ahhoz a gázhoz, amely az Északi Áramlat 2-érkezne, s aminek megépítését az adózók kilencmilliárd eurójából finanszíroztak – folytatta Sellner.
„Azért vagyunk itt, hogy bekapcsoljuk az Északi Áramlat 2-t” – jelentette be.
Az akciót a rendőrség azonnal leállította, néhány aktivistát pedig letartóztattak – jelentette több média egybehangzóan. A Németországban 2014 óta bejegyzett Identitarian Movement Germany-t (IBD) az Alkotmányvédelmi Hivatal „jobboldali szélsőséges csoportként” minősítette .
Több német politikus régóta szorgalmazza az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését.
"A lehető leghamarabb meg kell nyitnunk az Északi Áramlat 2-t, hogy megtöltsük gáztárolónkat télire" - mondta Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke. Az ukrajnai háború elején Robert Habeck gazdasági miniszter elutasította az ilyen jellegű követeléseket. Kubicki számára érthetetlen a döntés.
"Nehéz megmagyarázni, miért tartunk zárva egy vezetéket, miközbenaz Északi Áramlat 1-es turbinára vonatkozó szankciókat feloldottuk" - mondta a politikus.
Az FDP ifjúsági szervezete, a Junge Liberale éles elutasította Kubicki követelésért. „Felelőtlenség ebben a helyzetben feloldani az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat” – mondta Franziska Brandmann, a szövetség elnöke.
A gázválságra való tekintettel Gerhard Schröder volt kancellár is javasolja az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezését, ez lenne a „legegyszerűbb megoldás”, akkor „nem lenne ellátási problémája a német iparnak és a német háztartásoknak” – mondta Schröder.
Mint ismeretes, az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli gázszolgáltatás ismét leállt szerda kora reggel karbantartási munkálatok miatt. A tervek szerint a gázszállítás szombaton folytatódik. Az Északi Áramlat 1 vezeték 1200 km-en húzódik a Balti-tenger alatt a Szentpétervár melletti orosz partoktól Németország északkeleti részéig. 2011-ben nyílt meg, és naponta legfeljebb 170 millió köbméter gázt tud küldeni Oroszországból Németországba. A vezetéket júliusban 10 napra leállították javítások miatt, és a közelmúltban már csak mindössze 20%-os kapacitással működött. A német hálózatszabályozó hatóság elnöke azt mondta, az ország képes lesz megbirkózni a problémával – ha Oroszország a következő napokban folytatja a szállítást - írja a BBC.
"Feltételezem, hogy képesek leszünk megbirkózni vele" - mondta Klaus Müller a Reutersnek. "Bízom benne, hogy Oroszország ismét szállít gázt, de ezt senki sem tudja megmondani."
Robert Habeck német gazdasági miniszter azonban a Financial Timesnak azt mondta, hogy a lépés miatt néhány német vállalat már a termelés leállítására kényszerült, ami szerinte „riasztó” fejlemény.
Ősszel újabb, érezhető gázáremelés várható – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, miután a berlini kormánynak óriási pénzügyi segítséget kellett adnia a legnagyobb, még magánkézben lévő gázkereskedő cégnek. Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt várhatóan átalakítják a segélyezési rendszert is, hogy a legkevesebbet keresők is ki tudják fizetni a fűtésszámlájukat.
„You’ll never walk alone”, azaz sohasem maradtok magatokra – egy amerikai musicalből kölcsönzött szavakkal kezdte pénteki sajtótájékoztatóját Olaf Scholz. A német kancellár bejelentette: a szövetségi kormány 17 milliárd eurós mentőövet dob az ország legnagyobb energia-nagykereskedő vállalatának, a csődközelbe került Unipernek, hogy megelőzze a nagyrészt magánkézben lévő német energia-ellátó rendszer összeomlását.
– indokolta a kormány döntését a kancellár. Scholz elmondta azt is, hogy a német állam az Unipernek adott pénzért cserébe 30 százalékos tulajdonrészt szerez és vétójogot kap a nemzetközi cégben.
Az Uniper németországi regionális szolgáltatóknak és a környező, nyugat-európai országok energia-nagykereskedőinek adja tovább a megvásárolt áramot és földgázt. Utóbbit szinte kizárólag a Gazpromtól szerezte be, az orosz földgáz legnagyobb importőre volt a háború előtt. Ám miután Moszkvában júniusa közepén úgy döntöttek, lecsavarják a gázcsapokat, az Uniper kénytelen volt a nyílt piacról, a korábbinál jóval drágábban beszerezni az energiát – az állami segítségtől függetlenül a cég újabb áremeléseket ígért.
„Az állammal kötött megállapodásunk alapján előreláthatólag megawatt-óránként 20 euróval emeljük az energia árát. Ez jelentős emelés, amit a fogyasztóknak kell viselniük. Sajnos a gázpiaci helyzet alapján fel kell készülnünk arra is, hogy ez csak a kezdet, és arra is, hogy az energiaárak tartósan magasak maradnak” – közölte Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója.
„A vállalatnak, hogy működőképes maradhasson, tovább kell hárítania a magasabb energiaárakat a fogyasztókra. A tervünk az, hogy ez októbertől, vagy még korábban, szeptember elsejétől emeljük a földgáz árát. Ez érzezhető drágulás lesz, egy négytagú család számára évi 2-300 eurós többletköltséget jelenthet” – figyelmeztetett Scholz.
A kancellár ígéretet tett arra, hogy a kormány legkésőbb jövő év elejéig kidolgoz egy olyan segélyprogramot, amivel azokat az alacsony jövedelmű családokat, amelyeknek gondot jelent majd a megemelkedett energiaszámlák kifizetése.
Várhatóan átalakítják a segélyezési és a lakhatási támogatási rendszert is, hogy azokba a fűtés költségének támogatását is beépíthessék.
A szankciós politika hatása egyre inkább megüti a német Uniper gázipari óriásvállalatot. A veszteségek a hiányzó orosz gáz pótlása miatt ebben a hónapban már elérhetik a 7 milliárd eurós határt (kb. 2 827 milliárd forint), amely a német kormányt ismételt beavatkozásra kényszeríti, az összeomlástól mentenék meg a közműszolgáltatót – számolt be a Bloomberg hírportál.
„Megkaptuk a kormánytól a stabilizációs csomagot, amelyben megállapodtunk egy 7 milliárd eurós háttértámogatásról, amelyet a negyedik negyedévben biztosítaná a társaságot, ugyanakkor ezt a keretet mindenképpen előbb kimerítjük, valószínűleg már szeptemberben elérjük a plafont” – nyilatkozta Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója a milánói Gastech elnevezésű konferencián.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy a gázvállalat korábban már kapott egy 20 milliárd euró (kb. 8 077 milliárd forint) értékű támogatási csomagot a német kormánytól, melynek célja a cég összeomlásának megakadályozása volt. Ha a gázóriás segítség nélkül marad, összeomlása egy esetleges dominóhatást okozott volna az energiaszektorban.
– mutatott rá a portál.
A megállapodás szerint amennyiben az Uniper a pótlási költségveszteségeket nem tudja ellensúlyozni más üzletágak nyereségével, valamint a vállalat veszteségei meghaladják a 7 milliárd eurót, a német kormány további támogatásokat is nyújthat a gázóriás számára.
A hírportál továbbá kiemelte, hogy a földgáz ára az orosz Gazprom bejelentése után ugrott meg, mely szerint az Északi Áramlat 1-es gázvezeték ismét határozatlan időre leállításra került. Az európai határidős gázügyletek emelkedése pedig a 35 százalékkal nagyobb értéket ért el, mivel a régió mélyebbre süllyedhet a válságban.
Az Uniper több mint 12 milliárd eurós (kb. 4 846 milliárd forint) deficitet jelentett az első félévben, ami a legnagyobb veszteségek közé tartozik a német vállalatok történetében.
Az Uniper által igényelt kifizetés „megállapodásra és aláírásra került”, továbbá a hitel részösszegeit az igényeknek megfelelően hívják le – mondta az Uniper szóvivője.
„Most még nem lehet előrejelzést készíteni arról, hogyan alakul a likviditási helyzet” – jelezte az Uniper vezérigazgatója. „Már kértünk további likviditási támogatást, ami úton van, onnan tudunk majd tovább menni” – tette hozzá.
Ősszel újabb, érezhető gázáremelés várható – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, miután a berlini kormánynak óriási pénzügyi segítséget kellett adnia a legnagyobb, még magánkézben lévő gázkereskedő cégnek. Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt várhatóan átalakítják a segélyezési rendszert is, hogy a legkevesebbet keresők is ki tudják fizetni a fűtésszámlájukat.
You’ll never walk alone”, azaz sohasem maradtok magatokra – egy amerikai musicalből kölcsönzött szavakkal kezdte pénteki sajtótájékoztatóját Olaf Scholz. A német kancellár bejelentette: a szövetségi kormány 17 milliárd eurós mentőövet dob az ország legnagyobb energia-nagykereskedő vállalatának, a csődközelbe került Unipernek, hogy megelőzze a nagyrészt magánkézben lévő német energia-ellátó rendszer összeomlását.
– indokolta a kormány döntését a kancellár. Scholz elmondta azt is, hogy a német állam az Unipernek adott pénzért cserébe 30 százalékos tulajdonrészt szerez és vétójogot kap a nemzetközi cégben.
Az Uniper németországi regionális szolgáltatóknak és a környező, nyugat-európai országok energia-nagykereskedőinek adja tovább a megvásárolt áramot és földgázt. Utóbbit szinte kizárólag a Gazpromtól szerezte be, az orosz földgáz legnagyobb importőre volt a háború előtt. Ám miután Moszkvában júniusa közepén úgy döntöttek, lecsavarják a gázcsapokat, az Uniper kénytelen volt a nyílt piacról, a korábbinál jóval drágábban beszerezni az energiát – az állami segítségtől függetlenül a cég újabb áremeléseket ígért.
„Az állammal kötött megállapodásunk alapján előreláthatólag megawatt-óránként 20 euróval emeljük az energia árát. Ez jelentős emelés, amit a fogyasztóknak kell viselniük. Sajnos a gázpiaci helyzet alapján fel kell készülnünk arra is, hogy ez csak a kezdet, és arra is, hogy az energiaárak tartósan magasak maradnak” – közölte Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója.
„A vállalatnak, hogy működőképes maradhasson, tovább kell hárítania a magasabb energiaárakat a fogyasztókra. A tervünk az, hogy ez októbertől, vagy még korábban, szeptember elsejétől emeljük a földgáz árát. Ez érzezhető drágulás lesz, egy négytagú család számára évi 2-300 eurós többletköltséget jelenthet” – figyelmeztetett Scholz.
A kancellár ígéretet tett arra, hogy a kormány legkésőbb jövő év elejéig kidolgoz egy olyan segélyprogramot, amivel azokat az alacsony jövedelmű családokat, amelyeknek gondot jelent majd a megemelkedett energiaszámlák kifizetése.
Várhatóan átalakítják a segélyezési és a lakhatási támogatási rendszert is, hogy azokba a fűtés költségének támogatását is beépíthessék.