Ferenc pápa: A vallás sohasem használható fel háborúk igazolására

A katolikus egyházfő dicsérte a vendéglátó ország kormányát a kongresszus megrendezéséért, és ismételten hangsúlyozta, hogy „a vallás sohasem használható fel háborúk igazolására”, amivel az AP amerikai hírügynökség szerint az Orosz Ortodox Egyháznak az ukrajnai háborút támogató álláspontjára célzott. A háromnapos rendezvényen mintegy 80 muzulmán, keresztény, zsidó, buddhista és taoista vallási vezető tanácskozott. Erőteljesebb vallásközi együttműködést sürgettek a háborúk, a szegénység, az éghajlatváltozás és a világot sújtó más nagy problémák elleni küzdelemben.

Ferenc pápa az Orosz Ortodox Egyház képviselőivel tartott korábbi találkozója után azt mondta, hogy „fegyverek helyett sürgősen békére lenne szüksége a világnak, és a résztvevők neve csak akkor kerülhet be az évkönyvekbe, ha Isten nevében a béke ügyét szolgálják”.

A kongresszuson azonban egy figyelmeztető üzenet is elhangzott, amelyet Atanáziusz Snajder, Asztana segédpüspöke, Ferenc pápa egyik fő bírálója fogalmazott meg. A főpap azokhoz a konzervatív bíborosokhoz és püspökökhöz tartozik, akik a pápa több korábbi megnyilvánulását és állásfoglalását is bírálták olyan témákban, mint a válás, újraházasodás, homoszexualitás és a vallásközi párbeszéd „túlzásai”.

Snajder püspök Ferenc pápának a kairói al-Azhar Egyetem imámjával együtt kiadott 2019-es nyilatkozatát is bírálta, amelyben a többi között azt írták, hogy „minden vallás Isten akarata szerint való”. A vitatott dokumentum katolikus bírálói szerint az a nézet, mely szerint Isten egy plurális vallásfelfogást képviselne, relativizmust eredményez, azt feltételezi, hogy minden vallás egyformán Istenhez vezet, miközben a Vatikán szerint a katolicizmus az üdvözülés felé vezető igaz út. Snajder szerint a pápának meg kellene fontolnia, hogy a jövőben is részt vegyen-e ilyen vallásközi konferenciákon. Később újságíróknak nyilatkozva azt mondta, fenntartja tiszteletteljes tanácsként megfogalmazott kritikáját a pápa felé, mert segíteni akar az egyháznak.

A kazah fővárosban tartott rendezvényen a katolikus egyházfő egy kazah költőtől idézve úgy fogalmazott: „Azt, aki teret enged a gonosznak, és nem száll szembe vele, nem lehet igaz hívőnek tekinteni, az ilyen ember legjobb esetben is csak fél szívvel hisz.”

A kongresszuson a világvallások vezetői vesznek részt, a pápa beszédét mintegy nyolcvan egyházfő, imám, pátriárka, rabbi és mufti hallgatta, köztük az orosz ortodox egyház képviseletében Antonyij metropolita, a moszkvai egyház külső kapcsolatokért felelős osztályának vezetője. Eredetileg az Ukrajna elleni orosz támadást nyíltan támogató orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka is részt vett volna a kongresszuson, de a részvételét végül augusztusban visszamondták.

A katolikus egyházfő azt is kifejtette, hogy a vallásszabadság minden társadalomban elengedhetetlen eleme a békés együttélésnek, és egyetlen felekezetnek sincs joga ahhoz, hogy rákényszerítse magát másokra. „Ideje belátni, hogy a fundamentalizmus minden vallást bemocskol és korrumpál. Szabadítsuk meg hát magunkat azoktól a pusztító fogalmaktól, amelyek a szélsőséges eszmék, a fanatizmus és a terrorizmus révén sértik és meggyalázzák Isten nevét” – mondta a pápa, hozzátéve, hogy nem elég pusztán elítélni a szélsőségességet, tenni is kell azért, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket és az igazságtalanságokat. „Addig, amíg az egyenlőtlenségek és az igazságtalanságok tovább burjánzanak, a covidnál is szörnyűbb vírusok – a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus vírusai – szabadulnak ránk” – fogalmazott.

Kirill pátriárka az Ukrajna elleni orosz háborút spirituális és ideológiai okokkal igyekezett igazolni, a Nyugattal vívott, „metafizikai” összecsapásnak nevezve a háborút. Áldását adta a háborúba induló orosz katonákra, és felelevenítette azt az elképzelést, hogy az orosz és az ukrán valójában egy nép.

Mielőtt Kirill lemondta részvételét a kongresszuson, felmerült annak lehetősége, hogy Ferenc pápa Nur-Szultanban személyesen is találkozhatna a pátriárkával. A két egyházi vezető először 2016-ban Kubában találkozott személyesen, az ukrajnai háború első heteiben pedig videókonferencián egyeztettek. Ferenc pápa elítélte, hogy Kirill támogatja a háborút, és arra intett, hogy az orosz ortodox vezető nem válhat Vlagyimir Putyin orosz elnök „ministránsfiújává”.

A pápa kazahsztáni látogatásán mindazonáltal megbeszélést fog folytatni Antonyij metropolitával, illetve találkozik Ahmed el-Tajebbel, a közel-keleti szunnita referenciaintézménynek számító al-Azhar mecset nagyimámjával, Ravil Gajnutdinnal, az orosz muftik tanácsának elnökével és más ortodox, zsidó, evangélikus és iszlám vezetőkkel is.

A záródokumentum szerint „a szélsőségesség, radikalizmus, terrorizmus, a háború és az erőszak semmilyen formája sem kapcsolódhat a valláshoz, és a leghatározottabban visszautasítandó”. A dokumentumban – Oroszország vagy bármely más háborúban álló ország említése nélkül – arra kérik a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel minden agresszív és destruktív retorikával, amely a világ destabilizálásához vezet, és vessenek véget minden konfliktusnak és vérontásnak a világon.

A tömegek jóindulatát és a személyes sikert keresőkkel I. János Pál alázatos szolgálatát állította szembe Ferenc pápa, aki az 1978-ban, az egyházat 33 napig vezető pápát a Szent Péter téren avatta boldoggá vasárnap.

Ferenc pápa kijelentette, hogy a mosolygós pápaként ismert I. János Pál a „szép, nyugodt arcú, örömteli” egyházat képviselte, mely soha nem zárja be kapuit, és nem teszi rideggé a szíveket.

Elődjét alázatos pásztornak nevezte, aki nem kötött kompromisszumot. Ferenc pápa alig egy héttel a Vatikánban tartott bíborosi tanácskozás után az egyház aktuális szerepéről beszélt.

Hangsúlyozta, hogy amint I. János Pál idején történt, ma is előfordul, hogy személyes és társadalmi válsághelyzetben, amikor jobban hajlunk a haragra, vagy félünk a jövőnk fenyegetettségétől, sebezhetőbbeké válunk, és érzelmeink hullámzásának hatására arra bízzuk magunkat, aki merész ravaszsággal meg tudja lovagolni a helyzetet, kihasználva a társadalom félelmeit. „Megváltóként tűnik fel, miközben csak saját támogatottságára és hatalma növelésére törekszik, saját személye erősítésére, hogy képes legyen markában tartani az eseményeket” – jelentette ki Ferenc pápa.

Úgy vélte, előfordul, hogy az egyház „tökéletesnek tűnő arca” mögött is az egyéni érdek, a személyes hírnév keresése húzódhat, az a vágy, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a dolgokat, teret, kiváltságokat és elismerést szerezzünk. „Ez történik ma a keresztények között, de ez nem Jézus stílusa, és nem lehet tanítványai és az egyháza stílusa. Ha valaki személyes érdekből követi Jézust, utat tévesztett” – jelentette ki a pápa.

Megjegyezte, az Úr követése nem valamilyen fejedelmi udvarba való belépést, dicsmenetben való részvételt, életbiztosítást jelent, hanem a kereszt vállra vételét, embertársaink terheinek hordását és a másik iránti szeretetet. A Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál bemutatott boldoggá avatás esős időben kezdődött, de így is huszonötezren voltak jelen a Vatikán által közölt adatok szerint. Több zarándokcsoport érkezett Latin-Amerikából, ahol az egykori pápát kiemelt tisztelet övezi. A boldoggá avatáshoz elengedhetetlen csodatétel is Argentínában történt: Buenos Airesben 2011-ben egy I. János Pálhoz intézett ima segített gyógyuláshoz egy halálosan beteg kislányt. A lány váratlan balesete miatt nem tudott részt venni a vatikáni szertartáson.

A mise elején ismertették Albino Luciani életét és erényeit. Kiállították ereklyéjét, amely egy 1956-ban kézzel írt feljegyzés a teológiai erényekről.

A szertartáson többek között részt vett Sergio Mattarella olasz államfő, valamint Luca Zaia, Veneto kormányzója.

Ferenc pápa, ahogyan elődje 1978-ban tette, békét sürgetett a mai világban, kiváltképpen a „mártír Ukrajnában”.

I. János Pál volt az utolsó olasz pápa, hiszen őt a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek és az argentin Ferenc pápa követte.