Egyre durvulnak a rezsiárak Németországban

Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban. A szövetségi statisztikai hivatal szerint augusztusban – éves szinten – meghaladta a 45 százalékot az áremelkedés. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: 139 százalékkal. A földgáz ára 209, az áramé pedig 174 százalékkal nőtt egy év alatt. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltségek miatt a németek október elejére tüntetéseket szerveznek Berlinben. A német jegybank közben azt írja: már látszanak a gazdasági visszaesés jelei, előrejelzésük szerint jelentősen csökkenhet az ipari termelés, az infláció pedig tovább nő majd – számolt be az M1 Híradó.

Komoly gazdasági visszaesés jön télen – közölte a német jegybank. Legújabb, szeptemberi jelentésük a korábbinál is borúlátóbb: az energiaválság miatt tíz százalék körüli inflációval számolnak és azzal, hogy tartósan csökken az ipari termelés. A Bundesbank szerint aggasztó a helyzet, az alapanyaghiány és a rezsiköltségek elviselhetetlen terhet rónak több ágazatra is. A bútor- és a vegyipari cikkek gyártása már most visszaesett.

Leállítják a termelést az első sörfőzdék – erről a német Bild írt. A napilap szerint országosan akadozik a szén-dioxid szállítás, anélkül pedig nem tudják megtölteni a palackokat. Két sörüzemnek ezért átmenetileg már le is kellett állítani a gyártást.

A kisebb vállalkozások is áldozatul eshetnek az energiaválságnak – erről a német gazdasági miniszter beszélt egy tévéinterjúban. Robert Habeck úgy fogalmazott: ezek a cégek nem csődölnek majd be végleg, de egy időre talán bezárnak.

„Kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért csökken például a pékségek és virágboltok bevétele. Ez nem jelent csődöt, de előfordulhat, hogy átmenetileg be kell majd zárniuk”

– fogalmazott.

A német jegybank szerint feszült lesz a gázellátási helyzet is a következő hónapokban. Ezért a gázfogyasztás további csökkentését látják szükségesnek.

A Németországba irányuló orosz gázszállítás még mindig jelentősen elmarad a korábbiaktól. Augusztus végén karbantartási munkákra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1-es vezetéket, néhány nappal később Moszkva azt közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.

Egy Németországban élő nő az M1-nek arról beszélt, hogy duplájára nőtt a gázszámlája:

160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

A nő szerint előfordul, hogy órákig nincs villany, és olyankor a mobilszolgáltatás is szünetel.

„Nagyon félünk, a szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram-, és gázárakat kell fizetnünk. Mérhetetlenül megdrágultak. Félünk a számláktól, amiket nem tudunk kifizetni. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, hentesek, nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – mondta Mari Schmitz de Bruijn.

Az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek különböző szervezetek. Már korábban is tartottak demonstrációkat a szankciók miatt, de most ismét utcára vonulnak.

„Hazánk nehéz időszak előtt áll” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár az elmúlt hónapokban többször is. Németország ennek ellenére továbbra is kitart az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és igyekszik megoldásokat találni az energiaválságra.

Csakhogy közben borulhat a német kormány téli energiaterve

– közölte a Világgazdaság. A portál a német környezetvédelmi minisztériumra hivatkozva azt írja: szivárgást észleltek egy bajorországi atomerőműnél, ezért az egyik reaktort le kell állítani. Ez nem veszélyezteti a biztonságot, de jelentősen megnehezítheti majd Berlin téli energiatervének a megvalósítását.

„Európa legostobább kormányának nevezte” az Olaf Scholz-vezette szövetségi kabinetet a Die Linke, baloldali párt korábbi társelnöke múlt hét végén tartott parlamenti beszédében. A baloldali politikus azzal vádolta Scholzékat, hogy lényegében nyugati provokáció eredményeképp alakult ki a németországi gázellátási válság. Sahra Wagenknecht kifejtette: az ukrajnai háború bűncselekmény, de ostoba az a gondolat, hogy megbüntethetik Putyint azzal, hogy német családok millióit taszítják szegénységbe, és tönkreteszik a gazdaságukat, miközben a Gazprom rekordnyereséget termel. Az erős kritikával élő politikus szavai végül lemondási hullámhoz vezettek a saját pártján belül.

Két pártra szakadhat a német Die Linke baloldali párt, amelyet erősen megosztott az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben kivetett szankciók kérdése. A belső feszültség sorozatos lemondásokat váltott ki – számolt be róla a The Guardian. A portál szerint a német baloldali párt parlamenti működése is bizonytalanná vált, miután tavaly ősszel a három vagy több választókerületi mandátumot szerző pártokra vonatkozó külön rendelkezés értelmében alakíthattak frakciót. Ha a 39 küldött közül három lemond a pártról, a Die Linke elveszítené parlamenti frakciói státuszát, valamint a felszólalási időkre és a bizottsági tagságra vonatkozó kiváltságokat – mutatott rá a lap. Mint írták, a párt bennfentesei szerint a szervezeten belüli lemondások csak időben kérdésesek.

Ennek oka, hogy az elmúlt héten heves vitát váltott ki párton belül a korábbi társvezető, Sahra Wagenknecht azon nyilvános megszólalása, melyben azzal vádolta a német kormányt, hogy „példátlan gazdasági háborút indított a legfontosabb energiaellátójuk ellen”. Wagenknecht ennél is tovább merészkedett, és „Európa legostobább kormányának” nevezte az Olaf Scholz-vezette szövetségi német kormányt.

Nyugati provokáció eredményének nevezte az orosz–német gázborút

A baloldali politikus kiemelte, hogy Oroszország biztosította Németország gázszükségletének több mint felét a háború tavaszi kitörése előtt.

„Igen, természetesen az ukrajnai háború bűncselekmény, de mennyire ostoba az a gondolat, hogy megbüntethetjük Putyint azzal, hogy német családok millióit taszítjuk szegénységbe, és tönkretesszük a gazdaságunkat, miközben a Gazprom rekordnyereséget termel?” – magyarázta Wagenknecht, akinek szavait a jobboldali, Alternative für Deutschland (AfD) küldöttei is tapssal fogadták.

A párton belüli megosztottságot érzékelteti, hogy The Gurdian belső értesülései szerint Dietmar Bartsch, a Die Linke társelnöke arra próbálta rábírni Wagenknecht a parlamenti felszólalása előtt, hogy kerülje el az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetésének leállítását az ukrajnai háború kitörése után. A beszédből végül kimaradt ugyan a gázvezeték engedélyeztetésének német oldalról történt leállítása, azonban a politikus azt kommunikálta a hallgatóság felé, hogy az orosz–német gázvitát a nyugati fél provokálta ki.

Wagenknecht beszéde végén lemondásra szólította fel Robert Habeck gazdasági minisztert. Habeck azonban maradt, míg a Die Linkében lemondási hullám indult el.

Lemorzsolódás a pártban

Ulrich Schneider, a Der Paritätische német jóléti egyesület vezetője hétfőn a Twitteren jelentette be, hogy visszaadta tagságát a Wagenknecht pódiumra léptető pártnak. „Ez túl sok volt” – mondta Schneider, aki Németország legnagyobb önsegélyező kezdeményezéseinek ernyőszervezetét vezeti az egészségügyi és szociális munka területén.

Fabio di Masi, a Linke egykori képviselője, aki tavalyi képviselői tisztségének lemondása után is a legtermékenyebb pénzügyi szakértő maradt, egy nappal később jelentette be, hogy megválik tagságától, mivel nem akar többé felelősséget vállalni „a párt kulcsszereplőinek hibáiért”.

A Guardian rámutatott, hogy a támogatás elvezetése az alulról építkező szinten jelenik meg. A lap belső információkra hivatkozva azt írta, hogy a Die Linke az idei év első felében több mint 3000 tagot veszített, vagyis teljes tagságának 5,5 százalékát. Hiába, hogy a tavaly szeptemberi szövetségi választásokon a párt megszerezte a szavazatok 4,9 százalékát, azóta öt egymást követő tartományi választáson nem tudta átlépni a választói küszöböt.

Nemzeti és reformer szembenállás

Wagenknecht beszédét kritizálta Bodo Ramelow, Türingia baloldali miniszterelnöke is. A politikus szerint azzal vádolni a német szövetségi kormányt, hogy gazdasági háborút indított Oroszország ellen, megfordítja az okot és az okozatot. Ramelow szerint ez a megközelítés orosz propaganda. A cikk szerint annak ellenére, hogy a Die Linke vezetését a reformer baloldaliak uralják, a Wagenknecht köré szerveződő klasszikus baloldali tömb sokkal jobban prezentálja magát a sajtóban.

Mint írták, a Wagenknecht-frakció legutóbb a hidegháborús korszak „hétfői demonstrációinak” újraélesztését szorgalmazva került a címlapokra. Arra ösztönözték a német lakosságot, hogy minden hétfőn vonuljanak utcára a nagyvárosokban, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat az energiaárak emelkedése ellen. A Guardian szerint viszont az értékrendbeli különbségek dacára a Die Linke parlamenti státusza kiegyensúlyozott.

A Taz című német lap cikke arról is beszámolt a héten, hogy Wagenknecht, hiába ellentmondásos a személye, prominens figura, akinek a támogatói azt tervezik, hogy szakadár pártként indulnak a 2024-es európai parlamenti választáson. Az elemzés szerint egy ilyen szétválás a Die Linke végét jelentené 15 évvel azután, hogy a Kelet-Németországi Szocialista Egységpárt utódja összeolvadt a szociáldemokraták pártjának Gerhard Schröder-vezette, kiábrándult részével. A Bundestag 2013–17-es ciklusában a legnagyobb ellenzéki erőt alkotta. Mint írták, a legnagyobb szakadás a reformisták és a hagyományos, nacionalista baloldal között van. Míg a reformisták egy olyan térben látják a párt jövőjét, ahol a különböző szakszervezeti és társadalmi igazságossági mozgalmak átfedik egymást, addig a Wagenknecht köré tömörült hagyományos baloldal azzal vádolja a párt másik felét, hogy elárulták a hagyományos baloldali értékeket.

Ezrek tüntettek Lipcsében és Berlinben a megélhetési költségek drasztikus emelkedése és a rendkívül magas energiaárak miatt. Szakértők szerint a demonstrációkkal elkezdődött Németországban az úgynevezett forró ősz, a politikai paletta szinte minden résztvevője ugyanis már korábban jelezte, tüntetni fognak a rezsiköltségek és az infláció emelkedése miatt. Tüntettek a magas energiaárak ellen Olaszországban és Csehországban is. Az emberek úgy vélik, a drágulások miatt sokan nagyon nehéz tél elé néznek – számolt be ugyancsak az M1 Híradó.

A lipcsei tüntetést a német pártok szervezték, de a demonstráción megjelentek azok az emberek is, akik nem kapcsolódnak egyetlen párthoz sem, ám úgy vélik, a baloldali vezetésű kormány nem védi megfelelően a fogyasztókat az energiaválság kellős közepén.

„Tiltakozom a magas infláció miatt,  szerintem az extraprofitból származó adóval segíteni kellene az egyszerű emberek életén. Ársapkát kellene bevezetni az üzemanyagra és csökkenteni kellene az adókat” – mondta az egyik demonstráló.

Hétfőn Berlinben is utcára vonultak az emberek a német kormány elhibázott energiapolitikája miatt.

„Egy őrült gazdasági háborút viselünk Oroszország ellen. De ezzel nem állítottuk meg az Ukrajna és Oroszország között dúló harcokat, nem okoztunk kárt Oroszországnak, itt csak több millió német élete vált kilátástalanná”

– mondta Sevim Dağdelen, a berlini parlament baloldali (Die Linke) képviselője.

Németországban egy év alatt 78 százalékkal emelkedett a rezsiszámla, az embereknek pedig már az étkezés és a fűtés között kell választaniuk.

A német közüzemi hálózati felügyelet arról tájékoztatott, hogy felkészültek az orosz gázszállítás teljes megszűnésére (ami szombaton be is következett), de továbbra is arra kéri a lakosságot és a vállalatokat, hogy csökkentsék a fogyasztást.

„Éhen fogunk halni!” – a magas élelmiszerárak ellen demonstráltak Olaszországban

Egymás után dobták a tüntetők a tűzbe a gáz- és villanyszámláikat Nápolyban a megemelkedett energiaárak miatt. A demonstrálók azt mondták, nem tudják azokat kifizetni. „Sokkoló mértékben nőtt az élelmiszer és az energia ára. Nem akarjuk a háború árát megfizetni, a válságét, a spekulációét” – mondta az egyik tüntető.

A demonstrálók szerint hamarosan eljön az a pillanat, amikor nem tudnak élelmiszert vásárolni.

„Éhen fogunk halni, mert nem tudunk majd ételt tenni a gyerekeink elé az asztalra. A tej, a tészta, az olívaolaj ára elszállt, de nagyon megdrágult a paradicsomszósz és a gyümölcs is, ami luxuscikk lett” – fogalmazott egy másik demonstráló.