Éber Kés: Brit, finn és svéd erők gyakorlatoztak együtt

A brit csapatok részt vettek a svéd és a finn fegyveres erőkkel közösen tartott, az Éber kés (Vigilant Knife) kódnevű hadgyakorlaton - vált ismertté vasárnap.

A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a gyakorlat a hadseregek közötti együttműködés megerősítését szolgálta, mivel Svédország és Finnország egyaránt pályázik a NATO-csatlakozásra.

A parancsnoki gyakorlatot augusztus 29-e és szeptember 2-a között tartották az észak-finnországi Rovaniemiben és Rovajarviban.

A gyakorlatot az ukrajnai háború hátterében rendezték meg, amely Európa-szerte kiélezte az orosz agresszióval szembeni, a kontinens biztonságával kapcsolatos aggodalmakat.

Ben Wallace brit védelmi miniszter elmondta: „miközben Európában háború dúl, fontosabb, mint valaha, hogy megerősítsük nemzetközi partnerkapcsolatainkat.

”Üdvözöljük Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és továbbra is együtt fogunk gyakorolni, hogy készen álljunk a közös biztonsági kihívásokra.

Az Éber kés hadgyakorlat felbecsülhetetlen értékű lehetőség volt az Egyesült Királyság személyi állománya számára, hogy fejlessze készségeit és tapasztalatait a hideg időjárási körülmények közötti hadviselés terén, lehetővé téve számára, hogy finn és svéd kollégáikkal együtt hatékonyak legyenek a harctéren - tette hozzá a brit védelmi tárca vezetője.

Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Jens Stoltenberg szerint Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek. Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét. A munka már el is kezdődött, a szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik „fenn, a messzi északon”, majd még tovább fokozza „erőfeszítéseit”  – fejtette ki Jens Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatást tett Kanada sarkvidéki területén.

A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy a NATO-főtitkár első alkalommal kereste fel Kanada sarkvidéki területét. Hangsúlyozták, hogy az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.

Moszkva törekvéseit jellemezve idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben tett kijelentését az Északi-sarkvidékről, miszerint „mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”.

A svéd és finn NATO-tagság érdekében teendő további lépésekről állapodott meg a múlt pénteken a két északi ország és Törökország. 

A Finnországban megtartott háromoldalú találkozón megállapodás született arról, hogy a három ország tovább erősíti az intézményeik közötti általános és technikai együttműködést a továbblépés érdekében. Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője közleményt adott ki, amely szerint a két északi ország megerősítette elkötelezettségét a terrorizmus elleni harcot és a Törökországgal való együttműködést illetően.

Az egyeztetés az után jött létre, hogy Ankara a múlt héten elégedetlenségét fejezte ki a június végén kötött háromoldalú, miniszteri szinten létrejött megállapodás végrehajtásával kapcsolatban. Az egyezmény szerint NATO-tagságuk támogatásáért cserébe a két északi ország ki fogja adni a török hatóságoknak a Törökország által terroristának minősített személyeket. Az első ilyen kiadatás augusztus közepén megtörtént, de a török igazságügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy 73 terrorista kiadatását várják el, és a folyamat felgyorsítását sürgette.  

A török elnöki közlemény szerint az ősz folyamán újabb tárgyalási fordulóra kerül sor a három ország között.

Svédország és Finnország az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás után májusban döntött úgy, hogy semleges státusát feladva felvételét kéri a NATO-ba. A  NATO 30 tagállama közül eddig mintegy 20 ország ratifikálta a svéd és finn tagfelvételt. Törökország először vétót jelentett be, majd a vétó visszavonása után feltételekhez kötötte jóváhagyását, így jelenleg is blokkolja a két ország tagfelvételét.