Tovább emelkednek az energiaárak Németországban

Tovább emelkednek az energiaárak Németországban, így sokan már nem tudják fizetni villany- és gázszámlájukat. A németországi önkormányzati szolgáltatók a fizetési késedelmek megugrására számítanak. 

 „Sok önkormányzati szolgáltató ma már nyolcszázalékos veszteséget is beáraz, de vannak olyanok is, amelyek 15 százalékos behajthatatlansággal számolnak” – magyarázta. „Az áremelkedés jelenleg  30 és 60 százalék között mozog. De egyeseknek  több mint kétszeresére kell emelniük az áraikat” – mondta Liebing.

– A következő évben is áremelésekre kell számítani, hiszen jelenleg  olyan gázt használunk, amelyet egy-két éve, kedvezőbb feltételek mellett vásároltunk. „És ha a tőzsdét nézzük, akkor a tavalyi év eleji megawattóránkénti 20 euró alatti ár mára több mint 300 euróra nőtt. Az ilyen árak középtávon megjelennek a végfelhasználók áraiban is – mondta Liebing.
 Liebing ezért további tehermentesítséket kér az ügyfeleknek. Konkrétan a gáz, a villamos energia és a hő áfáját is hét-öt százalékra csökkentené.. A VKU vezérigazgatója az alacsony jövedelműek célzott segítését is szorgalmazta. „Használni kell a bevált eszközöket, mint a lakástámogatás, fűtéstámogatás. Emelni kell a jövedelemhatárokat, hogy szélesítsük az ellátotti kört” – mondta.
A VKU saját bevallása szerint több mint 1500 önkormányzati közszolgáltatót és egyéb önkormányzati társaságot képvisel. A szövetség több mint 60 százalékra teszi tagvállalatainak piaci részesedését a villamosenergia- és gázpiacon. 
 A Német Városok Szövetségének elnöke, Markus Lewe (CDU), Münster főpolgármestere is arra figyelmeztet, hogy sok önkormányzati közszolgáltató pénzügyi nehézségekkel küzd. Ezek felelősek a települések energia- és vízellátásáért.
Lewe azt várja a szövetségi kormánytól, hogy gyors döntéseket hozzon, "mert egy válságban nem lehet sokáig vitatkozni a részletekről". 

Robert Habeck német gazdasági miniszter élete egyik legkínosabb interjúját adta kedden a német közszolgálati televízió egyik beszélgetős műsorában. Célja az volt, hogy megvédje az energiapolitikáját ért támadásokat, a milliók által figyelemmel kísért beszélgetés végére azonban annyira elvesztette a fonalat, hogy össze-vissza beszélt. Azt állította, a megnövekedett árak és az energiakrízis ellenére sem számít csődhullámra a tél végén, azonban előfordulhat, hogy számos cég és üzlet abbahagyja az értékesítést. A mondataiban rejlő egymást kizáró ellentétekre a műsorvezető hiába mutatott rá, Habeck nem adott kielégítő választ, ahogy a kormánykoalíció egyes tagjaival való véleménykülönbséget érintő kérdéseket is kitérő válaszokkal hárította el.

Miközben Németország a második világháború óta nem látott energiaválsággal küzd, ipari szereplők függesztik fel a termelésüket, a drasztikusan emelkedő energiaárak és megélhetési költségek miatt pedig ezrek vonulnak az utcára rendszeresen, a zöld párti Robert Habeck gazdaságminiszter továbbra is azt hangoztatja, hogy nincs baj a német energiapolitikával.

Habeck pozitívumként értékelte, hogy szeptember elejére már csaknem 90 százalékban megteltek a németországi gáztárolók, amely részben annak tudható be, hogy idén enyhe volt a nyár, valamint a cégek is csökkentették a termelésüket.

„Kemény tél lesz, és minden kétséget kizáróan politikai kihívások elé állít. A német lakosságot érintő energiaárak ésszerűtlen mértékére számíthatunk”

– jelentette ki Habeck a német ARD beszélgetős műsorában kedd este.

A gazdasági miniszter szerint, ha ezt a telet átvészelik, utána már könnyebb helyzetben lesznek. Mint mondta, ehhez azonban szükséges lenne, hogy a németországi teljes energiafogyasztás 20 százalékkal az átlag alá essen, és akkor a jelenlegi többletkapacitásokkal van esélyük kihúzni.

Sandra Maischberger műsorvezető azonban nem finomkodott Habeck-kel. Már a beszélgetés első blokkjának végén ironikusan odaszúrt a politikusnak: „Tippek mosdókesztyű használatához, hogy mennyi ideig zuhanyozzunk” – idézte, majd hozzátette: „Tudja, hogy mennyire idegesíti az embereket ez a fajta paternalizmus?”

Erre reagálva a zöld politikus azzal érvelt, hogy ez csupán takarékossági tanácsadás, a németek többsége pedig ezt akarja, ugyanis ha mindenki kicsit korlátozza magát, ezzel hozzájárul a megoldáshoz.

Amikor az elmúlt napok egyik legfontosabb témájára, az atomerőművek bezárására terelődött a szó, a miniszter azonban már ingerültebbé vált.

Hétfőn jelentették be ugyanis, hogy a német atomenergia-szektorból már szinte csak mutatóban maradt két atomerőmű 2023  tavaszáig tartalék üzemben nyitva marad, utána viszont mindenképp bezárják majd őket.

Habeck szerint alaposan megfontolták a döntést, a nukleáris energia pedig igen komoly kockázatot jelent. Egyenesen úgy fogalmazott,

idegesítőnek találja azt a vakmerőséget, amely szerinte sokak atomenergiához való hozzáállásában tapasztalható.

Az ügy megosztotta a kormánykoalíciót is. Christian Linder (FDP) pénzügyminiszter teljesen más véleményt képvisel, mint Habeck. Linder ugyanis azt hangsúlyozza, hogy az energiaárak csökkentése érdekében és az ipar életben tartásáért minden lehetséges módszert alkalmazni kell.

A gazdasági miniszter mindent megtett, hogy elhárítsa a műsorvezető koalíciós partnerével kapcsolatos kérdéseit. Arra a kérdésre, hogyan akar megegyezésre jutni pénzügyminiszter kollégájával, egész egyszerűen úgy felelt: „Miniszterként én felelek Németország energiabiztonságáért.”

Az alkancellár szerint egységre van szükség, okos döntésekkel. De hogy ebben az egységben Lindernek mi a keresnivalója, arra nem adott konkrét választ.

A műsorvezető ezután Marc Tenbieg-et, a Német Kis- és Középvállalkozások Szövetségének képviselőjét idézte: „A gáz áfacsökkentésével vagy a villamosenergia-árfékkel, amelyet eddig alig konkretizáltak, elsősorban a magánfogyasztók könnyebbülnek meg. (…) Egy energiaigényes sütőipari vállalkozás például szinte teljesen alulmarad a könnyítésekkel kapcsolatos intézkedésekkel szemben.” Majd a miniszternek szegezte a kérdést, hogy magára hagyják-e a kis és középvállalkozásokat.

Habeck azt mondta, hogy az energiaár-csökkentő programokat végül meg kell nyitni a kis-és középvállalkozások előtt, de ezt még részletesen ki kell dolgozni. Egy pékségnek például nemcsak az energiaköltségei növekedtek meg, de a búza ára is hatamlas mértékben emelkedett, így nem elég csupán a forgalom energiahányadát nézni. Meg kell nézniük, kinek van szüksége igazán segítségre.

A műsorvezető ezek után sem engedte el a témát: Habecknek arra kellett választ adnia, hogy számít-e a tél végén csődhullámra. Erre egy villámgyors „nem” volt a válasz, nem tudja elképzelni, hogy bizonyos iparágak egyszerűen leállítsák a termelést.

„Nem fizetésképtelenné válnak, hanem…” – kezdett bele, a mondatot azonban már nem fejezte be, hanem próbálta más vágányra terelni a beszélgetést.

„Jelenleg zsemlét sem tudok már venni, nemhogy reggel nyugodtan reggelizhessek.” Erről eszébe jutott, hogy „a pékségben a zsömle kétszer annyiba kerül, mint a diszkontáruházakban, ha pedig az árak emelkednek, ez a különbség is nőni fog. Az olyan üzletek tehát, mint a virágüzletek, bioboltok, pékségek, komoly gondban lehetnek, hiszen kevesebb vásárlójuk lesz.”

Ezután hangzott el a beszélgetés talán legmeglepőbb mondata a miniszter szájából:

„A cégek ettől még nem lesznek automatikusan fizetésképtelenek, de előfordulhat, hogy abbahagyják az értékesítést.”

A műsorvezető erre döbbenten jegyezte meg, hogy ha valaki abbahagyja az értékesítést, akkor két hónap múlva csődöt kell jelentenie.

Habeck innentől kedve pedig egyre zavarosabb válaszokat adott. Arról beszélt a folyamatosan logikai bukfencekre rámutató műsorvezetőnek, hogy egy üzlet akkor válna fizetésképtelenné, ha egyre nagyobb mínuszt csinálna a munkájával.

Megismételte,

“hogy nem lesz automatikusan csődhullám, de előfordulhat, hogy a pékségeknek vagy kézműves vállalkozásoknak idén fel kell hagyniuk a gazdasági tevékenységgel.”

A beszélgetés végére már nyoma sem volt az optimizmusnak. A miniszter beismerte,

ő maga sem hiszi, hogy a következő tél után jelentősen javulnának majd a dolgok.

A szankciós politika hatása egyre inkább megüti a német Uniper gázipari óriásvállalatot. A veszteségek a hiányzó orosz gáz pótlása miatt ebben a hónapban már elérhetik a 7 milliárd eurós határt (kb. 2 827 milliárd forint), amely a német kormányt ismételt beavatkozásra kényszeríti, az összeomlástól mentenék meg a közműszolgáltatót – számolt be a Bloomberg hírportál.

„Megkaptuk a kormánytól a stabilizációs csomagot, amelyben megállapodtunk egy 7 milliárd eurós háttértámogatásról, amelyet a negyedik negyedévben biztosítaná a társaságot, ugyanakkor ezt a keretet mindenképpen előbb kimerítjük, valószínűleg már szeptemberben elérjük a plafont” – nyilatkozta Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója a milánói Gastech elnevezésű konferencián.

A Bloomberg emlékeztetett, hogy a gázvállalat korábban már kapott egy 20 milliárd euró (kb. 8 077 milliárd forint) értékű támogatási csomagot a német kormánytól, melynek célja a cég összeomlásának megakadályozása volt. Ha a gázóriás segítség nélkül marad, összeomlása egy esetleges dominóhatást okozott volna az energiaszektorban.

Az orosz szállítások korlátozása arra kényszerítette a vállalatot, hogy a szerződések teljesítése érdekében a drága spotpiacon vásároljon gázt, ami által a cég a fizetésképtelenség határára került

– mutatott rá a portál.

A megállapodás szerint amennyiben az Uniper a pótlási költségveszteségeket nem tudja ellensúlyozni más üzletágak nyereségével, valamint a vállalat veszteségei meghaladják a 7 milliárd eurót, a német kormány további támogatásokat is nyújthat a gázóriás számára.

A hírportál továbbá kiemelte, hogy a földgáz ára az orosz Gazprom bejelentése után ugrott meg, mely szerint az Északi Áramlat 1-es gázvezeték ismét határozatlan időre leállításra került. Az európai határidős gázügyletek emelkedése pedig a 35 százalékkal nagyobb értéket ért el, mivel a régió mélyebbre süllyedhet a válságban.

Az Uniper több mint 12 milliárd eurós (kb. 4 846 milliárd forint) deficitet jelentett az első félévben, ami a legnagyobb veszteségek közé tartozik a német vállalatok történetében.

A múlt hónapban a cég további 4 milliárd eurót kért a német állami hitelező KfW banktól, miután már a meglévő 9 milliárd eurós hitelkeretét is teljesen kimerítette.

Az Uniper által igényelt kifizetés „megállapodásra és aláírásra került”, továbbá a hitel részösszegeit az igényeknek megfelelően hívják le – mondta az Uniper szóvivője.

„Most még nem lehet előrejelzést készíteni arról, hogyan alakul a likviditási helyzet” – jelezte az Uniper vezérigazgatója. „Már kértünk további likviditási támogatást, ami úton van, onnan tudunk majd tovább menni” – tette hozzá.