Államosítások a német gáziparban?

Nehéz helyzetben van az Uniper, a német gázipari óriáscég, az első félévben ugyanis 12 milliárd eurós veszteséget termelt. A német kormány korábban már mentőcsomaggal sietett a segítségére, az egyre súlyosbodó energiaválság miatt azonban ez nem lesz elég: azt fontolgatják, hogy államosítják a céget – írja a Bloomberg.

A német kormány 50% fölé emelheti részesedését az Uniper gázipari cégben, és nyitott arra a történelmi lépésre, hogy az ország legnagyobb gázimportőrének teljes államosításával megakadályozza az energiarendszer összeomlását.

A düsseldorfi székhelyű Unipernek több állami segítségre van szüksége, miután korábban már igénybe vett egy támogatási csomagot, egy ügyet ismerő szerint 20 milliárd eurós értékben.

A földgáz árának ugrásszerű emelkedése és az orosz szállítási korlátozások napi milliós veszteségeket okoztak, ami arra késztette a kormányt, hogy júliusban egy 30%-os részesedést tartalmazó mentőcsomaggal lépjen közbe.

Olaf Scholz kancellár kormánya kész további tőkeinjekciót végrehajtani, és részesedését az 50%-os küszöbérték fölé emelni

– mondta az egyik, neve elhallgatását kérő Bloomberg-nek nyilatkozó személy.

A teljes államosításról is tárgyalnak, de az Uniper finn anyavállalata, a Fortum Oyj beleszólna ebbe a döntésbe – tette hozzá az illető.

A finn kormánnyal – a Fortum többségi tulajdonosával – jelenleg is folynak a tárgyalások, és Németország már korábban kijelentette, hogy nem hajlandó kivásárolni a finn részesedést.

Az Uniper szerdán megerősítette, a tárgyalt lehetőségek között szerepel, hogy a német kormány „jelentős többségi” részesedést szerezzen. Beate Baron, a német gazdasági minisztérium szóvivője nem kívánt nyilatkozni.

A Fortum szerdai közleményében azt írta, nem hoztak semmilyen döntést „a júliusi stabilizációs csomagban foglaltakon túl”, de hozzátette, hogy „alternatív megoldásokat” vizsgálnak.

„A romló működési környezetet és az Uniper pénzügyi helyzetét figyelembe kell venni, miközben a Fortum, a német kormány és az Uniper folytatja a tárgyalásokat egy hosszú távú megoldásról” – közölte a Fortum, hozzátéve, hogy „szükség esetén tájékoztatja a piaci szereplőket.”

Németország eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az Uniper túlélését a következő hónapokban, hiszen a hőmérséklet a tél felé haladva csökken, így az energiaszűkösség súlyosbodhat.

Az orosz szállítási korlátozások arra kényszerítették a vállalatot, hogy a drága spot piacon vásároljon gázt a szerződések teljesítéséhez, ami viszont a fizetésképtelenség szélére sodorta őket.

A határidős gázárfolyamok körülbelül háromszor magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, mivel Oroszország megtorolja az ukrajnai háború miatti szankciókat. Az energiaárak emelkedése megrázta az energiavállalatokat, és a kereskedések fedezetéhez szükséges biztosítékok fenntarthatatlan szintre emelkedtek.

A VNG AG, a német EnBW AG leányvállalata és egy másik jelentős gázimportőr a múlt héten nyújtott be kormányzati támogatás iránti kérelmet.

Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója a múlt héten a Bloombergnek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy

a hiányzó orosz gázáramlás pótlásának veszteségei ebben a hónapban elérhetik a 7 milliárd eurós határt, ami a kormányt újabb beavatkozásra kényszerítené.

A kormánnyal kötött stabilizációs csomagban szerepel egy 7 milliárd eurós háttérintézkedés, amely a negyedik negyedévig biztosítja a vállalatot, de ennek a határnak az elérése „minden bizonnyal hamarabb bekövetkezik” – mondta Maubach egy milánói konferencián.

A kormány által júliusban felajánlott segélycsomagot még alá kell írni, majd az Európai Uniónak jóvá kell hagynia. A megállapodás 7,7 milliárd eurós kötelezően átváltható értékpapírokat, valamint a KfW állami fejlesztési bank 9 milliárd eurós hitelkeretét tartalmazta, amelyet az Uniper 13 milliárd euróra kíván növelni.

Az Insa közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből kiderül: tízből nyolc német (82 százalék) már megterhelőnek érzi a jelenlegi emelkedő árakat, az Oroszország elleni szankciók elfogadottsága pedig hónapról hónapra csökken a lakosság körében. Az Európai Unióhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is visszájára sültek el az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A The Sun című brit lap arról írt, hogy miközben az orosz gazdaság meg sem érezte a büntetőintézkedések negatív hatását, sőt profitált azokból, addig az Egyesült Királyságban megsínylik azok következményeit.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a többség (52 százalék) úgy érzi, hogy romlott idén a személyes gazdasági helyzete. Ennél is többen (55 százalék) számítanak arra, hogy ez a helyzet az év végéig tovább romlik.

A válaszadók túlnyomó része készül arra, hogy aktívan cselekednie kell: 61 százalék azt tervezi, hogy a megnövekedett fűtési költségek miatt kevesebbet fűt majd, mint az előző évben.

Ami az Oroszország elleni szankciókat illeti, a németek továbbra is megosztottak, gyakorlatilag minden második válaszadó (52 százalék) támogatja az Oroszországgal szemben, az orosz–ukrán háború miatt télen bevezetett szankciók folytatását.

Minden harmadik (33 százalék) viszont inkább ellenzi a szankciók fenntartását.

Lényeges megemlíteni, hogy a szankciók elfogadottsága már az elmúlt hónapokban is csökkent.

A várható további terhek pedig, amelyek az elkövetkező hetekben és hónapokban sokak számára további korlátozásokat eredményeznek, valószínűleg tovább csökkenthetik az oroszországi szankciók elfogadottságát.

A kelet-németországi válaszadók szűk relatív többsége már most ellenzi az oroszországi szankciók folytatását.

Az 50 év alatti válaszadók körében is egyértelmű relatív többség van az Oroszország elleni szankciók ellen (44–46 százalék).

Nagy-Britanniában is a visszájára sültek el az Oroszországgal szembeni szankciók

Az Európai Unióhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is visszájára sültek el az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A The Sun című brit lap arról írt, hogy miközben az orosz gazdaság meg sem érezte a büntetőintézkedések negatív hatását, sőt profitált azokból, addig az Egyesült Királyságban megsínylik azok következményeit. Példaként említik, hogy a rezsi 80 százalékkal emelkedett a briteknél, miközben Oroszországban csak 10 százalékkal. De az élelmiszerek inflációja is rendkívül magas, miközben az oroszoknál még csökkentek is az árak .

Hiába ígérte Boris Johnson korábbi és Liz Truss jelenlegi brit miniszterelnök, nem az oroszok, hanem a brit lakosság fizeti a háború és a miatta bevezetett szankciók árát.

Ráadásul az üzemanyag ára is rekordmagas – majdnem 2 font gallononként a szigetországban, ezzel szemben az oroszok ennek csak a harmadát fizetik.

A brit lap úgy összegez: „üdvözöljük a szankciókkal sújtott Oroszországban, ahol a fűtési számla és az üzemanyag ár a töredéke, mint Nagy-Britanniában.”

Robert Habeck német gazdasági miniszter élete egyik legkínosabb interjúját adta kedden a német közszolgálati televízió egyik beszélgetős műsorában. Célja az volt, hogy megvédje az energiapolitikáját ért támadásokat, a milliók által figyelemmel kísért beszélgetés végére azonban annyira elvesztette a fonalat, hogy össze-vissza beszélt. Azt állította, a megnövekedett árak és az energiakrízis ellenére sem számít csődhullámra a tél végén, azonban előfordulhat, hogy számos cég és üzlet abbahagyja az értékesítést. A mondataiban rejlő egymást kizáró ellentétekre a műsorvezető hiába mutatott rá, Habeck nem adott kielégítő választ, ahogy a kormánykoalíció egyes tagjaival való véleménykülönbséget érintő kérdéseket is kitérő válaszokkal hárította el.

Miközben Németország a második világháború óta nem látott energiaválsággal küzd, ipari szereplők függesztik fel a termelésüket, a drasztikusan emelkedő energiaárak és megélhetési költségek miatt pedig ezrek vonulnak az utcára rendszeresen, a zöld párti Robert Habeck gazdaságminiszter továbbra is azt hangoztatja, hogy nincs baj a német energiapolitikával.

Habeck pozitívumként értékelte, hogy szeptember elejére már csaknem 90 százalékban megteltek a németországi gáztárolók, amely részben annak tudható be, hogy idén enyhe volt a nyár, valamint a cégek is csökkentették a termelésüket.

„Kemény tél lesz, és minden kétséget kizáróan politikai kihívások elé állít. A német lakosságot érintő energiaárak ésszerűtlen mértékére számíthatunk”

– jelentette ki Habeck a német ARD beszélgetős műsorában kedd este.

A gazdasági miniszter szerint, ha ezt a telet átvészelik, utána már könnyebb helyzetben lesznek. Mint mondta, ehhez azonban szükséges lenne, hogy a németországi teljes energiafogyasztás 20 százalékkal az átlag alá essen, és akkor a jelenlegi többletkapacitásokkal van esélyük kihúzni.

Sandra Maischberger műsorvezető azonban nem finomkodott Habeck-kel. Már a beszélgetés első blokkjának végén ironikusan odaszúrt a politikusnak: „Tippek mosdókesztyű használatához, hogy mennyi ideig zuhanyozzunk” – idézte, majd hozzátette: „Tudja, hogy mennyire idegesíti az embereket ez a fajta paternalizmus?”

Erre reagálva a zöld politikus azzal érvelt, hogy ez csupán takarékossági tanácsadás, a németek többsége pedig ezt akarja, ugyanis ha mindenki kicsit korlátozza magát, ezzel hozzájárul a megoldáshoz.

Amikor az elmúlt napok egyik legfontosabb témájára, az atomerőművek bezárására terelődött a szó, a miniszter azonban már ingerültebbé vált.

Hétfőn jelentették be ugyanis, hogy a német atomenergia-szektorból már szinte csak mutatóban maradt két atomerőmű 2023  tavaszáig tartalék üzemben nyitva marad, utána viszont mindenképp bezárják majd őket.

Habeck szerint alaposan megfontolták a döntést, a nukleáris energia pedig igen komoly kockázatot jelent. Egyenesen úgy fogalmazott,

idegesítőnek találja azt a vakmerőséget, amely szerinte sokak atomenergiához való hozzáállásában tapasztalható.

Az ügy megosztotta a kormánykoalíciót is. Christian Linder (FDP) pénzügyminiszter teljesen más véleményt képvisel, mint Habeck. Linder ugyanis azt hangsúlyozza, hogy az energiaárak csökkentése érdekében és az ipar életben tartásáért minden lehetséges módszert alkalmazni kell.

A gazdasági miniszter mindent megtett, hogy elhárítsa a műsorvezető koalíciós partnerével kapcsolatos kérdéseit. Arra a kérdésre, hogyan akar megegyezésre jutni pénzügyminiszter kollégájával, egész egyszerűen úgy felelt: „Miniszterként én felelek Németország energiabiztonságáért.”

Az alkancellár szerint egységre van szükség, okos döntésekkel. De hogy ebben az egységben Lindernek mi a keresnivalója, arra nem adott konkrét választ.

A műsorvezető ezután Marc Tenbieg-et, a Német Kis- és Középvállalkozások Szövetségének képviselőjét idézte: „A gáz áfacsökkentésével vagy a villamosenergia-árfékkel, amelyet eddig alig konkretizáltak, elsősorban a magánfogyasztók könnyebbülnek meg. (…) Egy energiaigényes sütőipari vállalkozás például szinte teljesen alulmarad a könnyítésekkel kapcsolatos intézkedésekkel szemben.” Majd a miniszternek szegezte a kérdést, hogy magára hagyják-e a kis és középvállalkozásokat.

Habeck azt mondta, hogy az energiaár-csökkentő programokat végül meg kell nyitni a kis-és középvállalkozások előtt, de ezt még részletesen ki kell dolgozni. Egy pékségnek például nemcsak az energiaköltségei növekedtek meg, de a búza ára is hatamlas mértékben emelkedett, így nem elég csupán a forgalom energiahányadát nézni. Meg kell nézniük, kinek van szüksége igazán segítségre.

A műsorvezető ezek után sem engedte el a témát: Habecknek arra kellett választ adnia, hogy számít-e a tél végén csődhullámra. Erre egy villámgyors „nem” volt a válasz, nem tudja elképzelni, hogy bizonyos iparágak egyszerűen leállítsák a termelést.

„Nem fizetésképtelenné válnak, hanem…” – kezdett bele, a mondatot azonban már nem fejezte be, hanem próbálta más vágányra terelni a beszélgetést.

„Jelenleg zsemlét sem tudok már venni, nemhogy reggel nyugodtan reggelizhessek.” Erről eszébe jutott, hogy „a pékségben a zsömle kétszer annyiba kerül, mint a diszkontáruházakban, ha pedig az árak emelkednek, ez a különbség is nőni fog. Az olyan üzletek tehát, mint a virágüzletek, biboltok, pékségek, komoly gondban lehetnek, hiszen kevesebb vásárlójuk lesz.”

Ezután hangzott el a beszélgetés talán legmeglepőbb mondata a miniszter szájából:

„A cégek ettől még nem lesznek automatikusan fizetésképtelenek, de előfordulhat, hogy abbahagyják az értékesítést.”

A műsorvezető erre döbbenten jegyezte meg, hogy ha valaki abbahagyja az értékesítést, akkor két hónap múlva csődöt kell jelentenie.

Habeck innentől kedve pedig egyre zavarosabb válaszokat adott. Arról beszélt a folyamatosan logikai bukfencekre rámutató műsorvezetőnek, hogy egy üzlet akkor válna fizetésképtelenné, ha egyre nagyobb mínuszt csinálna a munkájával.

Megismételte,

“hogy nem lesz automatikusan csődhullám, de előfordulhat, hogy a pékségeknek vagy kézműves vállalkozásoknak idén fel kell hagyniuk a gazdasági tevékenységgel.”

A beszélgetés végére már nyoma sem volt az optimizmusnak. A miniszter beismerte,

ő maga sem hiszi, hogy a következő tél után jelentősen javulnának majd a dolgok.