A szankciós politikát újra kell gondolni

A szankciós politikát át kell értékelni és újra kell gondolni. Erről fog szólni a következő európai politikai szezon - jelentette ki szombati Facebook-bejegyzésében Orbán Balázs.

A  miniszterelnök politikai igazgatója posztjában arra hívja fel a figyelmet:  Oroszország a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával és legértékesebb energiatartalékaival rendelkező eurázsiai civilizáció, ezért az energiaszankciók strukturálisan mindig is arra voltak ítélve, hogy visszafelé sülnek el.

„Tény, hogy az oroszok ellenálltak a nyugati energiaszankciók tervezett hatásainak, hiszen rövid időn belül új piacokat találtak, és magasabb áron kezdték értékesíteni energiaforrásaikat” - hangsúlyozta Orbán Balázs, aki szerint ugyancsak tény, hogy az európaiak azáltal, hogy az energiaóriás szomszédjuknak akartak kárt okozni, saját maguknak ártottak, a háború és a szankciók miatt ugyanis egész Európát érintő energiaválság tombol.

Orbán Balázs szerint ugyanakkor az is tény, hogy Közép- és Kelet-Európát komoly gazdasági visszaesés fenyegeti, éppen akkor, amikor a régió arra készül, hogy az uniós költségvetés nettó befizetőjévé váljon.

Mindezek miatt a szankciós politikát ezért át kell értékelni és újra kell gondolni Orbán Balázs szerint.

Inflációs nyomás és energia-veszélyhelyzet sújtja Európát az orosz–ukrán háborúra reagáló brüsszeli szankciók miatt. Ahelyett, hogy a békekötés elősegítéséről, a retorziók enyhítéséről, illetve feloldásáról esne szó, a baloldal a szankciók fokozását és kiterjesztését szorgalmazza, ami tovább növelné az európai országokban tapasztalható áremelkedés ütemét és egyre nagyobb veszélybe sodorja az energiaellátás biztonságát. A Századvég megvizsgálta, hogy a hazai baloldal képviselői miként vélekednek a szankciós politikáról.

Az orosz–ukrán konfliktus következtében hozott európai uniós szankciók miatt nagymértékben megemelkedtek az európai energiaellátás költségei, és háborús infláció sújtja a kontinenst. A kialakult nehéz gazdasági helyzetben a megoldás a békekötés mielőbbi előmozdítása, illetve a büntetőintézkedések felfüggesztése lenne, azonban a baloldal politikusai továbbra is szorgalmazzák a szankciókat. Teszik ezt annak ellenére, hogy a Krím-félsziget 2014-es megszállása után

A NYUGAT AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAELLÁTÁSÁT VESZÉLYEZTETŐ SZANKCIÓK BEVEZETÉSE NÉLKÜL IS EL TUDTA ÉRNI A FEGYVERES KONFLIKTUS BEFAGYASZTÁSÁT ÉS A MINSZKI BÉKEFOLYAMAT ELINDÍTÁSÁT.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján könnyen belátható, hogy

A SZANKCIÓS POLITIKA FENNTARTÁSA, ILLETVE KITERJESZTÉSE A MÁR EGEKBE SZÖKÖTT EURÓPAI ENERGIAÁRAK TOVÁBBI EMELKEDÉSÉHEZ, VALAMINT AZ INFLÁCIÓ FOKOZÓDÁSÁHOZ VEZETNE,

amely újabb – a mindennapokban is érzékelhető – nehézséget jelentene az európai polgárok számára. Ebből fakadóan a felelősségteljes politikának – a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezető – szankciófókuszú stratégia helyett a béketárgyalások előfeltételeinek megteremtésére, az érintett felek közötti politikai párbeszéd előmozdítására kell törekednie.

A teljes baloldal kiáll a Magyarországot tönkretevő szankciók mellett

FORRÁS: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

A baloldal a szankciós politika pártján áll

A Demokratikus Koalíció politikusai többször nyilatkoztak arról, hogy támogatják az energiaárak emelkedését eredményező brüsszeli szankciókat.

A párt februári közleményében szorgalmazta a kedvező árú hazai energiaellátást lehetővé tevő Paks II. beruházás leállítását. Emellett Gyurcsányné, a baloldal árnyék-miniszterelnöke szerint „tény és való, hogy a szankciók végrehajtásában a magyar kormány nagyon sokat késlekedik, lásd […] a Paksi Atomerőmű-szerződést a kettes blokkra, amelyet abszolút fel lehetne most mondani és fel is kellene”. A DK európai parlamenti képviselője úgy véli, „[…] van elég időnk, hogy lássuk, hogyan működnek a bevezetett szankciók”.

Gyurcsányné is kiállt a szankciók mellett

FORRÁS: MTI/KOVÁCS ANIKÓ

Az Oroszországgal szemben foganatosított intézkedésekről időközben bebizonyosodott, hogy káros hatást gyakorolnak Európa gazdaságára, de a baloldal politikusai rendre kitartanak mellettük, sőt további szankciók bevezetését sürgetik. A legutóbb elfogadott hatodik szankciós csomag az orosz olaj behozatalának tilalmát érintette, de a magyar kormány mentességet harcolt ki az ország számára, hogy továbbra is biztosítsa a szükséges olajkészletet. Ezzel szemben

A MOMENTUM POLITIKUSAI TÖBBSZÖR IS AMELLETT KARDOSKODTAK, HOGY MAGYARORSZÁG MONDJON LE AZ OROSZ OLAJRÓL.

Fekete-Győr András, a Momentum parlamenti listavezetője azt mondta, ha ők lennének kormányon, csatlakoztak volna az olajembargóhoz a bolgár példát követve. A Momentum volt vezetője úgy véli, hogy „a szankciók azt üzenik a világ készenlétben álló diktátorainak, hogy a tetteidnek következménye van, nem lehet bármit büntetlenül megtenni. Nekünk, európaiaknak pedig azt üzenik, hogy a békének ára van”.

Fekete-Győr András elzárná az olajcsapokat

FOTÓ: KONCZ MÁRTON - ORIGO

Bár az energiaárak a szankciók következtében nagymértékben megemelkedtek és veszélyeztetik az európai gazdaságot és ellátásbiztonságot, valójában a béketárgyalásokhoz nem vezettek közelebb.

Donáth Anna, a Momentum korábbi elnöke és európai parlamenti képviselője szintén támogatja a büntetőintézkedéseket. Donáth szerint „a háborúra adott uniós reakció, a kivetett szankciók azonban – minden mértékadó elemzés szerint – működnek, és összeroppanthatják az orosz gazdaságot”. A politikus azonban nem említette, hogy Oroszország más piacokon értékesíti energiahordozóit, és nagyobb bevételre tesz szert, mint korábban.

Továbbá a szocialista Ujhelyi István is a szankciók fenntartása mellett érvelt még abban az esetben is, ha azok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és az inflációra. Emellett Hadházy Ákos baloldali politikus úgy véli, hogy a retorziók a béke eszközei és jobban fájnak Oroszországnak, mint nekünk.

A SZANKCIÓPÁRTI BALOLDALI POLITIKUSOK KÖZÉ TARTOZIK KARÁCSONY GERGELY IS.

A főpolgármester azt nyilatkozta, hogy „[…] örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta megakadályozni”. Jávor Benedek, Karácsony párttársa már márciusban úgy vélte, hogy „hozhatunk és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen, az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat”, majd hozzátette, hogy „a mostani szankciók elégtelenek, kiterjedtebb, átfogó gazdasági nyomás kell, amely az energiapiacokat is érinti”. Emellett a Párbeszéd korábbi országgyűlési képviselője, Kocsis-Cake Olivio az ország gázbeszerzésével kapcsolatban azt mondta, hogy „ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni”.

Karácsony Gergely is szankciópárti

FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

Figyelemre méltó az LMP álláspontja is. Ungár Péter szerint „nem drágulna a rezsi, ha nem épülne meg Paks II.”. A politikus ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azokat a tényeket, amelyek a Paks II. beruházás kapcsán összhangban vannak Magyarország nemzetstratégiai érdekeivel. Ezenkívül az LMP általánosságban is évek óta támogatja az Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedéseket.

Fontos megemlíteni, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke is támogatja a retorziókat. Egy azóta törölt májusi bejegyzésében még úgy ítélte meg, hogy „teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók a leghatékonyabb eszközök az orosz agresszió leállítására”.

Összességében megállapítható, hogya magyarországi baloldal még abban az esetben is támogatja az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókat, ha azok káros hatást gyakorolnak az európai gazdaságokra, nagymértékben emelik az energiahordozók árát és az inflációt, továbbá veszélyeztetik az ipar és a lakosság energiaellátásának biztonságát.

Az ipar működtetése kiemelten fontos az európai tagállamok gazdasági teljesítménye, az európai társadalmak jólétének, illetve a munkahelyek megőrzése érdekében, emellett az energiaárak féken tartása is nélkülözhetetlen a lakosság életszínvonalának biztosítása érdekében, azonban a baloldal szankciós javaslatai veszélybe sodorják ezeket a célokat.

Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – amelynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt. A többség a béketárgyalásokat sürgeti, a szankciókat pedig ellenzi, elutasítja – derült ki a Századvég felméréséből.

Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják. Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.

Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.

Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

Február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek, augusztusban Észtország kormánya nyújtott be hivatalos javaslatot az Európai Bizottságnak egy nyolcadik büntetőcsomag összeállításáról, amely egyebek mellett teljes körű energiaembargót, valamint újabb korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra.

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka összességében inkább károsnak tartja Európára és benne Magyarországra nézve az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat – zárul a Századvég közleménye.