Ismét gáztakarékosságra hívta fel a figyelmet a gázellátásért felelős német hatóság

Mközben Németországban a rendkívül magas gáz- és villamosenergia-árak családokat sodornak megélhetési válságba, aközben a közműszolgáltatóknak is egyre nagyobb gondot okoz az energiaválság megoldása, és már fizetési nehézségekről számolnak be.

A háztartások spórolásán áll vagy bukik, hogy  Németországban stabil marad-e a  gázellátás - írta  a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vasárnapi helyzetjelentésében, és egyúttal a borzongató tél megelőzése érdekében ismét gáztakarékosságra hívta fel a háztartásokat. Ha a figyelmeztetés nem lenne elég, a bejelentett gáz- és áramáremelések - tetszik, nem tetszik - spórolásra fogják szorítani a német polgárokat. 

Az európai földgázpiac továbbra is feszült, és máris újabb viharfelhők gyülekeznek Németország felett. Az országban uralkodó helyzetről a német Focus Online közölt összeállítást.

A cikkben megszólaltatott fiatal családapa elmondta, nagyon ijesztő a jelenlegi helyzetük, a legrosszabb esetben akár a házukat is elveszíthetik. Augusztusban a közüzemi szolgáltató 1200 eurót (485.000 forint) kért tőlük a villany és a gázszámla kifizetésére.

A Focus kiemeli, hogy az előbbi példa már nem egyedi eset, sőt ez már inkább az új normalitás Németországban. A családok mellett pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az őket ellátó közüzemi vállalatok is. Az olyan nagy gázimportőrök után, mint az Uniper vagy a lipcsei székhelyű VNG, már a városi székhelyű közműveket is pénzügyi nehézségek fenyegetik, ezekből körülbelül ezer található Németországban.

Az Önkormányzati Vállalkozások Szövetsége – VKU – máris csődhullámra figyelmeztet, és tárgyalásokat sürget.

„Megegyezésre van szükség a szövetségi és a tartományi kormányok között az önkormányzati közműszolgáltatók likviditási problémáiról és egy mentőháló létrehozásáról” – mondta Ingbert Liebing vezérigazgató a Reuters hírügynökségnek.

Lipcsében már lépéseket is tett a helyi kormányzat, a város nemrég jelentette be, hogy mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik a városi közműszolgáltatókra az energiaár-robbanás miatt, ezért számukra egy 400 millió euróig terjedő ideiglenes hitelkeretet biztosít.

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a közműszolgáltatók részben a tőzsdéről szerzik be az energiahordozókat, ez viszont rendkívüli módon megdrágítja a beszerzéseket, nemcsak a piaci ár, miatt, hanem a tőzsdei kereskedésre jellemző különböző biztosítékok és  egyéb pluszkiadások miatt is.

A Focus online-nak Mirko Schlossarczyk, egy berlini székhelyű, energiaipari kérdésekre szakosodott független tanácsadó cég tanácsadója elmondta, „a 20 eurós villamosenergia- és a 10 eurós megawattórás gázárak mellett általában nem jelentett gondot a letét vagy a fedezet biztosítása” – a tőzsdei ügyletekhez. A megemelkedő enerigaárakkal ugyanakkor ezek biztosítása is nehezebbé vált. És már a likviditását is veszélyezteti a szolgáltatóknak bizonyos helyzetekben – tette hozzá. Ausztriában például Wien Energie – bécsi közműszolgáltató – akkora bajba került, hogy végül egy kétmilliárd eurós állami kölcsönnel kellett megmenteni.

De Németországban is súlyos a helyzet.

A Handelsblatt információi szerint több önkormányzati közműszolgáltató is fizetési nehézségekkel küzd. Schlossarczyk kiemelte, ez nem rémhírterjesztés, hanem a jelenlegi helyzetben teljesen valós félelem.

A politikusok ugyanakkor mindenképpen érdekeltek abban, hogy valahogy életben tartsák ezeket a szolgáltatókat, ugyanis túl sok minden függ tőlük az önkormányzati közszolgáltatások terén – állította a szakértő.

A nürnbergi N-ERGIE nevű szolgáltató is üdvözölte a mentőcsomagokra vonatkozó felhívást. Úgy fogalmaztak, „annak érdekében, hogy Németországban továbbra is garantálni lehessen az ellátás biztonságát, kifejezetten támogatjuk a VKU azon követelését, hogy a mentőhálót haladéktalanul ki kell terjeszteni az összes energiaszolgáltatóra.” Az N-ERGIE közleménye is kiemeli, hogy a megemelkedett energiaárak miatt nekik is meg kellett növelni pénzügyi tartalékaikat.

MVV Energie AG vállalat szerint a válság már túlmutat csupán a cégek túlélésén, és a családok megélhetésén. Ők egyenesen arra figyelmeztettek, hogy:

„Az egész német demokratikus társadalom hatalmas kihívásokkal néz szembe. Minden társadalmi és politikai szereplőnek együtt kell működnie, hogy tompítsa a háború gazdasági következményeit.”

Stadtwerke München, müncheni közműszolgáltató közleményében habár gazdaságilag stabil vállalatként írják le magukat, hozzáteszik, hogy az energiapiacok jelenlegi helyzete, a kereskedelmi piacokon tapasztalható szélsőséges áringadozásokka együtt,  nagy kihívást jelent számukra is.

A kölni Rehin Energie is kifejtette közleményében, hogy az energiapiacok nagyon változékony helyzete miatt az energiabeszerzés számos pénzügyi kockázattal jár, amelyeket kezelni kell.

A bizonytalanság valószínűleg nem fog csökkeni. Senki sem tudja megmondani, hogyan alakul majd a helyzet Németországban. Schlossarczyk úgy fogalmazott a Focus Online-nak, hogy:

„Nem lehet teljes bizonyossággal megjósolni, hogyan fog alakulni a jövőben az energiapiac.”

A Check24 összehasonlító portál a napokban közölte: a gázárak esetében átlagosan 81,7 százalékos volt a növekedés az idei első negyedévhez képest. Egy 20 000 kilowattóra (kWh) fogyasztású átlagháztartásnál évi 1262 euró körüli többletköltséget jelent. Az áremelkedés oka, hogy kevesebb gáz érkezik Oroszországból, a kereskedők pedig csak magasabb áron tudnak gázt vásárolni más szállítóktól. A gázpótlék is növeli a költségeket, amit a nagy importőrök megsegítésre vezetett be a kormány, a csődök és az energiarendszer összeomlásának elkerülésére. Emiatt a gázfogyasztónak további 2,4 centet kell fizetniük kilowattóránként októbertől. Ráadásul a  gázártól függő áram ára is meredeken emelkedik. A Check24 szerint az alapellátók sorra jelentik be az emelést szeptemberre és októberre. 2,2 millió háztartásnak átlagosan 44,5 százalékkal kell többet fizetni az áramért.

A nagy kérdés, hogy mire lesz elég a spórolás?

A szakértők bizakodnak:  "Németország átvészeli a telet orosz gáz nélkül, az importfüggőség már most is nagymértékben csökkent - mondta Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa, de hozzátette , az azonban fontos, hogy  a gázfogyasztás még tovább csökkenjen. Az ipar már megtette a magáét,  most a háztartásokon a sor". Hasonlóan nyilatkozott Kerstin Andreae, a Szövetségi Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) vezérigazgatója is. "Ha egyáltalán nem szállítanak az oroszok, akkor a spórolás és a gáztartalékok emelése segíthet."

 Klaus Müller, a német Szövetségi Hálózati Ügynökség energiaszabályozó hivatalának elnöke augusztusban azt mondta, ha a németországi gáztárolók 100%-ban megtelnének is, 2 hónapon belül kiürülnének, ha nem érkezik orosz gáz. Vagyis a gázszállításoknak folyamatosan kell érkezniük. Csakhogy ez nem lesz egyszerű. "Nehéz az ellátást biztosítani, és egyre nehezebb lesz minden, Oroszországból származó gázt kiváltani" - mondta Jacob Mandel, az Aurora Energy Research fő nyersanyagokkal foglalkozó munkatársa. Az LNG globális piaca már akkor is szűkös volt, amikor a világgazdaság felszívta a készleteket a világjárványból való kilábalás során. Az ukrán válság további keresletet hozott. Norvégia jelentős európai termelő, több gázt pumpál az európai piacokra, de nem tudja betölteni az Oroszország által hagyott űrt.

Szóval a jelszó Németországban: spórolni, spórolni spórolni, hogy elkerülhető legyen a borzongató tél.

Földgázellátási gondok lehetnek a télen Németországban – figyelmeztet a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet vezetője. Szerinte ugyanis sok függ az időjárástól, ezért a gázhiányról már csak akkor lehet tudomást szerezni, ha már feltartóztathatatlan. Úgy fogalmazott: az ellátási helyzet hullámszerű alakulására lehet számítani, vagyis gázhiány keletkezik hol itt, hol ott, esetleg egész Németországban, aztán elmúlik, majd visszatér.

Németország-szerte várható gázhiány veszélyére figyelmeztet a közüzemi hálózati felügyelet vezetője – ezzel a címmel közölt interjút a Handelsblatt című német gazdasági napilap. Az újságnak Klaus Müller azt mondta: adódhatnak gondok a gázellátással, ha hideg lesz a tél.

A felügyelet elnöke szerint a probléma egy-egy területet érinthet, de akár országossá is nőhet. Szerinte a gáztárolók magas töltöttsége miatt lehet ugyan időt nyerni, de lehetetlen megjósolni, szükséges lesz-e korlátozni a gázfogyasztást.

Klaus Müller szerint

aggasztó, hogy míg a legnagyobb ipari fogyasztók ötödével csökkentették felhasználásukat, a lakosság nem takarékoskodik eléggé.

Mint mondta, ezen a téren valaminek történnie kell, a hatóság pedig felkészül a legrosszabb forgatókönyvre is.

Bár a háztartások elsőbbséget élveznek, de a hiány közepette nem lehet mindenkinek kedvező döntést hozni.

Márpedig a hiány nagyon is valós fenyegetés, miután a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is jelentősen elmarad a korábbiaktól. Augusztus végén karbantartási munkákra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket. Néhány nappal később Moszkva azt közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.

Csütörtökön viszont az orosz kormányfőhelyettes azt mondta: idén 55 milliárd köbméterrel csökkenhet a gázexport az Európai Unióba.

Ez a mennyiség pedig pontosan megegyezik az Északi Áramlat kapacitásával – vagyis ezen a vezetéken valószínűleg már nem is lesz több szállítás.