A feldühödött fogyasztók tömegesen telefonálnak

A szankciók hatása egyre inkább begyűrűzik. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a megugró energiaszámlák miatt feldühödött németek tömegesen hívják fel szolgáltatóikat, hogy ezáltal vezethessék le ingerültségüket. „A fogyasztók „többnyire elismerik, hogy nem az energiavállalatok az okozói a jelenlegi helyzetnek, azonban a közműszolgáltatókat is egyaránt felelőssé teszik a rossz hírek közlése miatt” – fogalmazott Kerstin Andreae, az Energia- és Vízipari Szövetség ügyvezető igazgatója.

Az E.ON és más német energiaszolgáltatók ügyfélszolgálatainak munkatársai arról számoltak be, hogy napi szinten rengeteg olyan hívást kapnak, melyben az emberek a hirtelen megugrott energiaszámlájuk után érdeklődnek, és vannak akik arra is választ várnak, hogyan tudják majd ezeket a megnövekedett díjakat finanszírozni.

„Egyre több kétségbeesett ügyfelünk van az ügyfélszolgálati központokban. Néhányan a frusztrációtól agresszívvá válnak, mások sírva fakadnak, és pszichológiai támogatásra szorulnak”

– mondta Ingbert Liebing, a Helyi Közművek Német Szövetségének (VKU) vezetője.

Mivel Oroszország az Európai Unió által bevezetett szankciókre válaszul csökkentette az európai kontinens gázszállításait, az energiaárak Európa-szerte megugrottak. A német energiaszolgáltatók erre úgy reagáltak, hogy az orosz szállítások pótlása miatti megnövekedett költségeiket, pontosabban annak egy részét áthárították fogyasztóikra.

Mindemelett a hosszú távú szerződésekkel rendelkező gázfogyasztó háztartásokat október 1-jén életbe lépő új adó is sújtja,

amelynek célja, hogy segítse az emelkedő gázimportárakkal küzdő szolgáltatókat – mutatott rá a Reuters.

Az Insa közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből kiderül: tízből nyolc német (82 százalék) már megterhelőnek érzi a jelenlegi emelkedő árakat, az Oroszország elleni szankciók elfogadottsága pedig hónapról hónapra csökken a lakosság körében.

Németország legnagyobb energiaszolgáltatója bővítette ügyfélszolgálatai kapacitását

Az E.ON, Németország legnagyobb energiaszolgáltatója – amely mintegy 14 millió ügyféllel rendelkezik – közölte, hogy ügyfélszolgálatainak kapacitását kibővítette annak érdekében, hogy kezelni tudja a megnövekedett érdeklődést, mivel sok fogyasztó az árak további emelkedésére számít.

„Sokan alábecsülik az energiaválság mértékét és az ezzel járó általános áremelkedést” – nyilatkozta Filip Thon, az E.ON Energie Germany cég vezetője a Reutersnek. A vállalat a jelenlegi helyzetre tekintettel külön ügyfélszolgálati munkatársakat vett fel és képzett ki, akiket naponta tájékoztat a legújabb fejleményekről.

„A háttérismeretek ugyanolyan fontosak, mint az egyes hívók empátiával való kezelése”

– ismertette a cégvezető.

A német háztartások általában éves szerződéseket kötnek, amelyek az adott időszakra fix energiaárat garantálnak számukra, azonban számos szolgáltató hajtott végre tarifaemeléseket fogyasztóinál szerződésüknek megfelelően.

A közműszolgáltatók számára kihívást jelent a fogyasztókkal való kommunikáció

Kerstin Andreae, az Energia- és Vízipari Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a közműszolgáltatók számára kihívást jelent a fogyasztókkal való kommunikáció a megugró energiaárakról.

„ (A fogyasztók) többnyire elismerik, hogy nem az energiavállalatok az okozói a jelenlegi helyzetnek, azonban a közműszolgáltatókat is egyaránt felelőssé teszik a rossz hírek közlése miatt ”

– fogalmazott Kerstin Andreae.

Az igazgató szerint továbbá sok fogyasztó gyakran a közműszolgáltatók telefonközpontjaiban dolgozó alkalmazottakon tölti ki dühét, vagy fejezi ki aggodalmát az árak alakulása miatt. Az ügyfélszolgálati munkatársaknak türelemmel kell fordulniuk a fogyasztókhoz, akiknek el is kell magyarázniuk az áremelkedések okát, valamint egyre gyakrabban segítenek egyéni megoldásokat találni azon ügyfelek számára is, akik fizetésképtelenné váltak. Ilyen megoldásként szolgálhat például a kamatmentes részletfizetés. A gáz- vagy áramszolgáltatás kikapcsolása általában az utolsó lépés szokott lenni.

A Reuters emlékeztetett, hogy szeptember elején a német kormány 65 milliárd eurós segélycsomagot jelentett be annak érdekében, hogy megvédje a német fogyasztókat és a vállalkozásokat a növekvő inflációtól, valamint áramfék bevezetését is tervezi, amivel a háztartások alapszintű villamosenergia-felhasználását támogatná.

Az energiaárak robbanásszerűen növekednek, melynek következtében a német háztartások gyakran a duplájára vagy még magasabbra ugró általánydíjakkal szembesülnek – számolt be a Tagesschau híroldala. A hírcsatorna arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas energiaárak miatt Németországban számos fogyasztó válhat fizetésképtelenné.

„Most azt a pénzt kellene kifizetnem, amivel nem is rendelkezem. Nem hiszem, hogy a télen ki tudom fizetni a gázszámlámat” – mondta Tomas Langenhof a kölni gázszolgáltató cég, a RheinEnergie ügyfélirodája előtt állva. Az 56 éves férfi kezében a gázszolgáltatójától kapott számlát tartotta, melynek összege sokként érte.

 „Per pillanat 250 eurót kell fizetnem, ám a következő hónaptól kezdve már több, mint 500 euró (kb. 203 ezer forint) lesz a számlám. Honnan vegyek ennyi pénzt? Ha kifizetem nem lesz pénzem élelmiszerre”

– folytatta Tomas Langenhof. A német férfi attól tart, ha a télen nem tudja rendezni a számláját, akkor a szolgáltató elzárja nála a gázt.

A hírcsatorna azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Tomas Langenhof esete nem egyedülálló Németországban, ugyanis számos fogyasztó válhat fizetésképtelenné a magas energiaárak miatt.

Nehéz helyzetben van az Uniper, a német gázipari óriáscég, az első fél évben ugyanis 12 milliárd eurós veszteséget termelt. A német kormány korábban már mentőcsomaggal segített, az egyre súlyosbodó energiaválság miatt azonban ez nem lesz elég: azt fontolgatják, hogy államosítják a céget – írja a Bloomberg. 

Energiakrízis és fizetésképtelenség

WDR TV- és Rádiótársaság tizenkét nagyváros kommunális energiaszolgáltatóját kérdezte meg arról, hogy ezen szolgáltatócégek berendezkedtek-e arra a helyzetre, ha az energiakrízis miatt ügyfelük nem tudja rendezni a számláit.

A megkérdezett vállalatok közül mindegyik úgy vélte, hogy nagy a valószínűsége a nagyszámú fizetésképtelenség bekövetkezésének. Dortmund városában a szolgáltatók például azzal számolnak, hogy az elkövetkező időszakban az ötszörösére emelkedik a kifizetetlen számlák aránya.

„A következő évben is komoly áremelkedések várhatók, amelyek akár 30–60 százalékosak is lehetnek” – figyelmeztette a fogyasztókat Ingert Liebing, a Kommunális Vállalkozások Szövetségének (VKU) igazgatója.

„A következő évek gázvásárlásai is drágább energiaárakhoz vezetnek majd”

– jelezte az ügyvezető.

A szankciókkal Németország Oroszországot célozta meg, de láthatóan saját magát találta el.

Több millió háztartás nem rendelkezik anyagi tartalékkal

A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására, melynek keretében Tomas Langenhof is egy egyszeri, háromszázeurós összegű energiaköltség-támogatást kapott.

„Ezzel az összeggel egy hónapot tudtam csak áthidalni, de nem az egész telet. Nem csak az áram és a gáz lett drágább, hanem minden dolog a hétköznapokban. Ezért vagyok nehéz helyzetben, pénzügyi tartalékaim pedig nincsenek” – hangsúlyozta a férfi.

A Német Gazdasági Kutatóintézet (DIW) szerint Németországban minden harmadik háztartás nem rendelkezik számottevő megtakarítással. Ez azt jelenti, hogy ezen háztartások egy kialakuló krízishelyzetben tartalékok nélkül nem képesek a növekvő energiaárak finanszírozására.

70 százalékkal ugrott meg az ügyfelek száma az energiagazdálkodási és tartozáskezelési tanácsadói irodákban

Az hírcsatorna arra is rámutatott, hogy az energiaválság miatt megnövekedett a forgalom az energiagazdálkodási és tartozáskezelési tanácsadói irodáiban.

A gázárak emelkedése és az általánydíj növekedése óta 70 százalékos ügyfélszám-növekedést regisztráltak az ügyfélszolgálatok a fogyasztói tanácsadói központok közlése alapján.

Azon felhasználók esetében, akiknek 100 eurónál nagyobb tartozásuk van, a szolgáltató elzárhatja a gázt, azonban első körben az energiavállalat négy héttel a fizetési határidő lejárta előtt figyelmeztető levelet küld, majd nyolc nappal a határidő lejárta ismét küld egy fizetési felszólítást – emlékeztetett az ARD.

Az Insa közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből kiderül: tízből nyolc német (82 százalék) már megterhelőnek érzi a jelenlegi emelkedő árakat, az Oroszország elleni szankciók elfogadottsága pedig hónapról hónapra csökken a lakosság körében. Az Európai Unióhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is visszájára sültek el az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A The Sun című brit lap arról írt, hogy miközben az orosz gazdaság meg sem érezte a büntetőintézkedések negatív hatását, sőt profitált azokból, addig az Egyesült Királyságban megsínylik azok következményeit.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a többség (52 százalék) úgy érzi, hogy romlott idén a személyes gazdasági helyzete. Ennél is többen (55 százalék) számítanak arra, hogy ez a helyzet az év végéig tovább romlik.

A válaszadók túlnyomó része készül arra, hogy aktívan cselekednie kell: 61 százalék azt tervezi, hogy a megnövekedett fűtési költségek miatt kevesebbet fűt majd, mint az előző évben.

Ami az Oroszország elleni szankciókat illeti, a németek továbbra is megosztottak, gyakorlatilag minden második válaszadó (52 százalék) támogatja az Oroszországgal szemben, az orosz–ukrán háború miatt télen bevezetett szankciók folytatását.

Robert Habeck német gazdasági miniszter élete egyik legkínosabb interjúját adta kedden a német közszolgálati televízió egyik beszélgetős műsorában.

Minden harmadik (33 százalék) viszont inkább ellenzi a szankciók fenntartását.

Lényeges megemlíteni, hogy a szankciók elfogadottsága már az elmúlt hónapokban is csökkent.

A várható további terhek pedig, amelyek az elkövetkező hetekben és hónapokban sokak számára további korlátozásokat eredményeznek, valószínűleg tovább csökkenthetik az oroszországi szankciók elfogadottságát.

A kelet-németországi válaszadók szűk relatív többsége már most ellenzi az oroszországi szankciók folytatását.

Az 50 év alatti válaszadók körében is egyértelmű relatív többség van az Oroszország elleni szankciók ellen (44–46 százalék).

Nagy-Britanniában is a visszájára sültek el az Oroszországgal szembeni szankciók

Az Európai Unióhoz hasonlóan Nagy-Britanniában is visszájára sültek el az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A The Sun című brit lap arról írt, hogy miközben az orosz gazdaság meg sem érezte a büntetőintézkedések negatív hatását, sőt profitált azokból, addig az Egyesült Királyságban megsínylik azok következményeit. Példaként említik, hogy a rezsi 80 százalékkal emelkedett a briteknél, miközben Oroszországban csak 10 százalékkal. De az élelmiszerek inflációja is rendkívül magas, miközben az oroszoknál még csökkentek is az árak .

Hiába ígérte Boris Johnson korábbi és Liz Truss jelenlegi brit miniszterelnök, nem az oroszok, hanem a brit lakosság fizeti a háború és a miatta bevezetett szankciók árát.

Ráadásul az üzemanyag ára is rekordmagas – majdnem 2 font gallononként a szigetországban, ezzel szemben az oroszok ennek csak a harmadát fizetik.

A brit lap úgy összegez: „üdvözöljük a szankciókkal sújtott Oroszországban, ahol a fűtési számla és az üzemanyag ár a töredéke, mint Nagy-Britanniában.”