POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Zelenszkij arra kéri az ukránokat, ne közelítsék meg az ellenséges bázisokat

De mi a kérés igazi oka?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az ukránokat,  maradjanak távol az ellenséges parancsnoki állásoktól és logisztikai bázisoktól, miután az oroszok által megszállt Krímben az éjszaka folyamán robbanásokról érkeztek jelentések. Szerdán Zelenszkij azt mondta, az oroszok rájöttek, hogy a Krím „nem nekik való hely”, majd arra utalt,  további támadások várhatnak rájuk.


Új parancsnoka van az orosz Fekete-tengeri Flottának

Új megbízott parancsnokot neveztek ki a Fekete-tengeri Flotta élére Viktor Szokolov orosz ellentengernagy személyében – közölték pénteken orosz hírügynökségek.

Augusztus 10-i kinevezésének korábban a médiában megszellőztetett hírét maga a parancsnok erősítette meg egy szevasztopoli rendezvényen.

Az 59 éves Szokolov 2020 óta a Kuznyecov Tengernagy Tengerészeti Akadémia vezetőjeként szolgált, előtte pedig hét éven át az orosz Északi Flotta parancsnokhelyettese volt.

Nyolc helikoptert ad Washington Csehországnak az Ukrajnának nyújtott segítségért

Nyolc katonai helikoptert ajándékoz az Egyesült Államok Csehországnak az Ukrajnának nyújtott cseh segítség elismeréseként – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió csütörtök késő esti híradójában.

Az amerikai helikopterek átadását pénteken reggel az Egyesült Államok prágai nagykövetsége is megerősítette a Twitteren. Az amerikaiak szerint Csehország csak az átadás költségeit, illetve a gépek korszerűsítését fogja fizetni.

Csehország már korábban 12 Viper és Venom márkájú helikoptert rendelt az amerikai Bell társaságtól 14,6 milliárd korona értékben.

Jana Cernochová a televízióban azt mondta, hogy a nyolc amerikai helikopter ingyenes átadásáról személyesen állapodott meg amerikai partnerével áprilisi washingtoni látogatásakor. Az általa vezetett tárca a közelmúltban kapta meg azt a levelet, amelyben értesítették, hogy Washington nyolc harci helikoptert és két szállító helikoptert ajándékoz Csehországnak.

A cseh hadseregnek a közeljövőben 20 korszerű amerikai helikoptere lesz. Ezek felét harci gépek, felét szállító helikopterek teszik majd ki – erősítette meg a cseh védelmi miniszter.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 országcsoport őszi csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigeten – jelentette ki Joko Widodo indonéz elnök a Bloomberg hírügynökségnek adott, pénteken közzétett interjújában.

Hszi Csin-ping eljön. Putyin elnök szintén jelezte részvételét – fogalmazott Widodo.

A jakartai vezetés meghívta a november 15-én és 16-án rendezendő csúcsra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, jóllehet Ukrajna nem tagja a G20-nak. Zelenszkij azt ígérte, részt vesz a találkozón, ha másként nem, virtuálisan.

Több vezető viszont korábban azt jelezte, nem vesz részt rajta, ha Putyin is ott lesz. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy véleménye szerint az orosz elnök nélkül kellene megtartani a csúcsot.

Az Oroszország indította ukrajnai háború nyomán Indonézia igyekezett közvetíteni a felek között. Widodo júniusban ellátogatott mind Ukrajnába, mind pedig Oroszországba annak érdekében, hogy elejét vegye a globális élelmiszerválságnak, hiszen Oroszország és Ukrajna egyaránt a világ legjelentősebb gabonaexportőrei közé tartozik.

Az indonéz államfő e héten azt mondta, Moszkva és Kijev elfogadta a „béke hídjaként” fellépő országának közvetítői szerepét.


Nem lát esélyt a békés rendezésre az ukrán elnök, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait

Nem lát esélyt a békés rendezésre az ukrán elnök, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait a megszállt területekről – ezt monda Volodimir Zelenszkij a török elnökkel és az ENSZ főtitkárral közös sajtótájékoztatóján. Erdogan elnök ugyanis kijelentette: lát esélyt a békés rendezésre. A fő téma a hármas találkozón a Zaporizzsjai Atomerőmű volt, az ENSZ az orosz csapatok kivonását kérte az erőmű területéről – hangzott el az M1 Híradóban.

Továbbra is mindkét oldal egy lehetséges atomkatasztrófával riogat az ukrajnai háborúban. Az oroszok azt állítják, hogy az ukránok készülnek provokációra, az ukránok szerint viszont az oroszok lövik a megszállt erőművet és ez okoz majd katasztrófát. A világ közben gyakorlatilag tehetetlenül figyeli az eseményeket, abban a reményben, hogy egyik oldalon sem lesz olyan őrült, aki szétlövi Európa legnagyobb atomerőművét. Ukrajnába utazott az ENSZ-főtitkár, aki Zaporizzsja ügyében is próbál közvetíteni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit. Vlagyimir Putyin különösen arra hívta fel a figyelmet: óriási katasztrófa veszélyével fenyeget az, hogy ukrán katonák módszeresen lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét, mert ez nagy területek sugárszennyezéséhez vezethet” – írta a Kreml a két vezető telefonbeszélgetéséről beszámolva.

Putyin és Macron egyetértett abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. „Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek” – tette hozzá az elnöki hivatal.

Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb nukleáris létesítményének lövetésével, amelynek hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.

Putyin felhívta Macron figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ titkárságának és a Nemzetközi Vöröskereszt bizottságának a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét veszítette a helyi vizsgálati fogházban. Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétasorozatvető rendszerrel.

Az Elysée-palota kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezenfelül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.

Mintegy hatszáz fős ukrán veszteségről számolt be szokásos napi tájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, Moszkvában.

Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint a meggyilkolt katonák közül kilencven külföldi volt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 148 helikoptert, 1757 drónt, 366 föld-levegő rakétarendszert, 4340 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 800 rakéta-sorozatvetőt, 3312 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4938 különleges katonai járművet veszítettek.

A Donyec-medencei szakadár köztársaságok hatóságai szerint csütörtökön több települést ért ukrán tüzérségi támadás.

A luhanszki régióban lévő Szvitlodarszkban három polgári lakos – köztük egy gyerek – életét vesztette, további 12 pedig megsérült, amikor vízosztáshoz összegyűlt embereket értek találatok. A Donyecki Népköztársaság 13 településére 379 tüzérségei lövedéket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy három, Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31-es repülőgépet vezényelt a kalinyingrádi exklávéba, a „hadászati feltartóztatást célzó pótlólagos intézkedések” keretében.

A katonai cselekményekre vonatkozó állítások valódiságát független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket” – mondta Rjabkov.

Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részesévé teszi” – tette hozzá.

Az orosz diplomata szerint ezt az álláspontot amerikai részről vitatják, „de a tények önmagukért beszélnek”. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni.

Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev „önvédelemhez való jogának ”támogatása. A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis “orosz területen” lévő – célpontok megtámadására.

Rjabkov szerint az ukrán vezetés “elvesztette realitásérzékét”, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy „második Csernobilt” előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna, az ENSZ-főtitkár látogatására időzítve augusztus 19-re nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműnél, amiért a felelősséget Moszkvára igyekszik majd hárítani.

Rjabkov szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!