Tranzit '22: A szankciós politika emelte az egekbe az árakat

A magyar ellenzék nagy része identitásválsággal küzd, nem tudják magukat meghatározni. Az a jó, ha a fizetések emelkednek, ez nem jobb vagy baloldali kérdés. Az baj, hogy az ellenzék valóságtagadásra hajt. Ma a minimálbér több, mint Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt - válaszolta vitapartnerének Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azon a beszélgetésen, amelyet a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón rendeztek Ki a jobb és ki a bal címmel, augusztus 27-én Tihanyban.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, Gulyás Gergellyel folytatott hivatalos vitáját egy ideológiai kérdéssel kezdte, reflektálva a vita címére, ki a jobb és ki a bal. A Momentum elnöke szerint nemzeti kérdésnek minősül az, hogy kérték a kormánytól, emeljék meg a rendőrök fizetését. Azt, hogy a rendőreink meg legyenek tisztelve, nemzeti kérdésnek minősítette. 

Gulyás Gergely elmondta, a magyar ellenzék nagy része identitásválsággal küzd, nem tudják magukat meghatározni. Az a jó, ha a fizetések emelkednek, mely nem jobb vagy baloldali kérdés. Az baj, hogy az ellenzék valóságtagadásra hajt. Ma a minimálbér több mint Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt. Még mindig van hova előre lépni, de az előző évtized volt az, amikor a legnagyobb előrelépés történt. A bűncselekmények ugrásszerűen estek vissza 2010 óta, épp ezért döntött úgy a kormány hogy a rendvédelmi szervek béremelésben részesülnek - fogalmazott. 

Kérdésre, a pedagógusok béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, a diplomás átlagbérhez képest jelentős emelés történt. „Többször elmondtuk, hogy a pedagógusok bérét emeljük. Energiaválság van, mely kiadásokat jelent, de még eközben is szeretnénk jelentős forrásokat biztosítani a pedagógus béremelésekre. Ezt lépésről lépésre kívánjuk elérni, de ebben a kérdésben az EU-s pénzekről nem mondhatunk le. Az az erőfeszítés, amit az ellenzéki politikusok tesznek azért, hogy az ország a pénzekhez ne juthasson hozzá, az hátráltatja valójában az előrelépést.” 

Gelencsér Ferenc szerint van egy kormányunk, mely mindent a nemzeti szuverenitásból eredeztet, most pedig egy szupernacionális intézménytől várja azt, hogy a saját pedagógusait megsegítse. Úgy fogalmazott: „Mi azt mondjuk évek óta, hogy ki kell egyezni az EU-val. Ha belépek egy klubba, a szabályait tiszteletben kell tartani.”

Gulyás Gergely úgy érvelt, a nemzeti szuverenitás egy részét feladtuk. Alapvető félreértése a baloldalnak, hogy mi segítséget várunk. Vannak bennünket megillető bérek. Ezt kell hogy ideadják.

A Momentum elnöke szerint ők évek óta azt mondják, azért kell kiegyeznünk az unióval, hogy megérkezzenek ezek a pénzek. „Az EU gondja az, hogy Önök a pénzt nem megfelelően kezelik. Én 2010-ben még Önökre szavaztam. Akkor még polgári intellektusú párt voltak. A fideszes padsorok ma pedig tele vannak MSZMP-s tagokkal. A gondolatsort úgy folytatta a Momentum elnöke, hogy szerinte a Fidesz kisajátítja a nemzet fogalmát. ”Mi egy nemzet részei vagyunk, félelmetes az a nemzet-megosztás, amit Önök amit művelnek.„

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, valóban mindannyian a nemzet tagjai vagyunk. ”Az én családomban senki nem volt a szocialista munkáspárt tagja. Erről senki nem tehet, ha a felmenői tagok voltak, de az, hogy mit csinál a jelenben, arról igen. Mindezzel együtt semmiképpen nem minősítenék az egyszerű párttagságért senkit, mint ahogyan Ön tette. Az, hogy valaki a KISZ KB tagja volt, azzal pedig semmi bajuk, közös listán indultak velük.„ - nyomatékosította Gulyás Gergely.

Az ellenzéki politikus szerit már bőven április előtt lehetett látni, hogy a gáz ára megemelkedik. Szerinte a kormány már a választás előtti időben tudta, hogy a rezsicsökkentés helyett rezsi emelés lesz. ”Ahelyett, hogy az elmúlt 12 évben arra fordították volna a pénzeket, hogy a Kádár-kockákat szigeteljék, Önök a közintézményeket szigetelték.„ - vádolta a baloldali politikus Gulyás Gergelyt. 

Gulyás Gergely egyértelmű válaszában elmondta, azóta növekedett meg drasztikusan a gáz ára, mióta az unió a szankciókat kirótta Oroszországra. Még márciusban az volt az álláspont, hogy az energetika területére ez nem terjeszthető ki. Ami az egekbe emelte az árakat, az a szankciós politika eredménye. 

”Nálunk lényegesebben gazdagabb Eu-s országok nem képesek ennyi támogatást adni a lakosságnak. A magyar állam az egy hónapban kifizetendő áram és gázszámlához háromszáz ezer forintot képes hozzátenni.„ - emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Gelencsér Ferenc azt mondta: ”Amikor eltörlik a rezsicsökkentést, bejelentkeznek a telekommunikációs cég megvásárlásával„

Gulyás Gergely kijelentette, semmi köze egymáshoz annak, hogy az állam gazdasági tevékenységet végez, ami hozzájárul a költségvetéshez, melyekből lehet más célokat finanszírozni. Meg kell nézni hogy milyen eredményeket ért el a kormány. Ha megnézi mennyien dolgoztak 2010-ben, azt látjuk hogy több, mint egymillió munkahely jött létre. Az elmúlt éves gazdasági növekedés Európa egyik legjobbja volt és az idei évben is így lesz, e mögött tudatos gazdasági politika áll - válaszolta az ellenzéki politikusnak. 

Gelencsér Ferenc a Kádár-rendszerhez hasonlította a mostanit, s aggodalmát fejezte ki az iránt, hogy szerinte a Vodafone-t nem forintból veszi meg a kormány, hanem devizából.

Gulyás Gergely úgy reagált, a Gyurcsány-kormány alatt az vitte csődbe az államot, hogy a szociális kiadásokat devizából fedezték. A Kádár-rendszer és a mai közti különbség az, hogy négyévente vannak választások.

Ha háborúról és a békéről van szó leszögezhetjük: a baloldali pártok állást foglaltak abban, hogy fegyvereket kell küldeni Ukrajnába. Vagyis ha az ellenzék győzött volna április 3-án, közelebb lennénk a háborúhoz, és nem lenne rezsicsökkentés sem – mondta Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője, parlamenti államtitkár Tihanyban, a Tranziton.

Nem látom, hogy bárki is a háború pártján állna, mi is békét akarunk. Az a legnagyobb fenyegetés, hogy hány kilométert haladnak előre az orosz seregek az ukrán fronton – reagált Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, a Momentum Mozgalom országos elnökségi tagja. Az a legfontosabb, hogy Oroszország ne tudjon közelebb jönni a magyar határhoz. 

Dömötör Csaba felhívta a figyelmet: az uniós szankciók hatására magasabbak az energiaárak. „Brüsszelben nem látom a korrekció igényét, a szembenézést az elhibázott politikával, ahogy egyébként a baloldalon sem” – szögezte le.

Hajnal úgy vélte: érhetetlen, miért függünk ennyire az orosz energiaimporttól. Szerinte bőven lett volna a jobboldalnak lehetősége arra, hogy a szankciók kevésbé fájjanak az embereknek, felvetette például, hogy miért nem épülhettek szélerőművek eddig. „Ha 12 éven át fektettünk volna ebbe, kevésbé fájna az oroszokkal szembeni szankciók" – mondta.

Az államtitkár leszögezte: nem a mostani kormány alatt alakult ki az orosz importtól való függőségünk, hanem a hetvenes-nyolcvanas években. Azóta azonban megépült a Török Áramlat magyar csatlakozása, az állam gázt szerez be más irányokból is. Visszakerült magyar kézbe a MOL baloldali kormányok alatt eladott része, valamint a gáztározók.

A megújulókkal kapcsolatban kiemelte, míg 2014-ben 0,2 százalék volt a napenergia termelésének aránya, ma már 11 százalék, idén pedig akadt olyan nap, amikor az energiatermelés 37 százaléka származott napenergiából. Hajnal szerint nem statisztikai adatokat kell felemlegetni.

Dömötör Csaba emlékeztetett: Paks 2. kulcsfontosságú beruházás, az olcsó áram jövőbeni biztosítéka. „Ha leállítanánk ezt a beruházást, óriási gondban lennénk" – nyomatékosított. Beszélt arról is, hogy Fekete-Győr András korábbi Momentum-elnök szerint 2–3 éven belül le lehetne válni az orosz gázfüggőségről. „Bárcsak lehetne, akkor a nyugati országok már megtették volna" – fogalmazott Dömötör.

Hajnal Miklós a nemzeti érdekről szólva úgy fogalmazott, azt az energiabiztonságban látja. Véleménye szerint nem csak a Roszatom tud erőművet építeni a világban. Pártja problémája elsősorban az Paks 2-vel, hogy növeli az orosz energiafüggőséget. Szerinte Paks 2. nem hosszú távra tervezés, hiszen egy erőmű építése ötvenéves befektetés, ami determinálja, hogy 50 évig ugyanonnan kell beszerezni a fűtőanyagot, továbbá kérdéses, fél évszázad alatt nem lesz-e hatékonyabb energiaforrás az atomnál.

Dömötör Csaba emlékeztetett: Németországban kivezettek bizonyos technológiákat, ezért emelkedtek az energiaárak. Hajnal válaszul elmondta, pártjuk programja tartalmazza az ingatlanok energetikai korszerűsítését. Vitapartnere felhívta rá a figyelmét, hogy az otthonteremtési támogatással mindez már elindult. Dömötör felidézte a Momentum adóemelési javaslatait is. „Miért nem szavazzák meg a baloldali politikusok az áfa-csökkentési javaslatot?” – kérdezte a momentumos politikust.

Hajnal Miklós a társasági adóval kapcsolatban megjegyezte, nem tudják úgy értelmezni, hogy hány százalék Magyarországon és pont. Figyelni kell azt is, más országok hogyan szállnak be ebbe a versenybe, miközben a multiktól egyre kevesebb adót szednek be. Ez szerinte szembemegy a nemzeti érdekkel, eközben a kis- és középvállalatok támogatását is meg kell oldani.

Dömötör Csaba emlékeztette Hajnalt: Karácsony Gergely 19 százalékra akarja emelni a társasági adót, miközben figyelmeztetett: a baloldali pártok nem tudják kivonni magukat a külföldi nyomás alól. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően viszont 70 százalékkal nőttek a reálbérek.

Az uniós forrásokra áttérve Hajnal rámutatott: az, hogy a magyar emberek megkapják az EU-s pénzeket, szintén nemzeti érdek. Más kérdés, mennyire átláthatóan bánik a magyar kormány a forrásokkal. Az igazságszolgáltatás mindenkire vonatkozzék, az ügyészség folytasson le nyomozásokat, bárkinek utánanézhessen az OLAF, vetette fel. Jó kezdeményezésként értékelte, hogy a jövőben vádemelést kényszeríthetnek ki az ügyészségektől.

Dömötör Csaba riposztjában rámutatott: ma már – ellentétben a baloldali kormányzások idejével – offshore cégek nem indulhatnak uniós pályázatokon. Felidézte: Cseh Katalin úgy fogalmazott Brüsszelben, a problémás országoktól meg kell vonni az uniós pénzek elosztásának jogát. Szerinte ez egyáltalán nem korrekt, és nem használ az ország érdekeinek.

Hajnal szerint érdemes arról beszélni, hogy a pénzosztás jogát máshoz delegálják, ha a kormány nem helyesen gazdálkodik vele. Például az önkormányzatokhoz. Ha a pénzek rossz útra tévednek, az a kormány hibája, miközben szerinte az önkormányzatok helyben jobban tudnák felhasználni a forrásokat a jobb helyismeret miatt. Az államtitkár szerint az ország érdekét szolgálják az uniós források, és ezzel a jövőben is számolnak.

Hajnal szerint fontos, hogy a következő négy évben ne csak a rákövetkező négy évre tervezzünk, hanem akár negyven évre, példaként a hetvenes évek olajválságát hozta fel. Úgy látja, ellenállóvá kell tenni az országot, mert manapság nem csak energetikai válságról van szó, a szomszédban háború, orosz agresszió zajlik. „Minden döntést támogatni fog a Momentum, ami a magyar emberek biztonságát és megélhetését támogatja" – ígérte.

Dömötör azt kérte, akkor ne nyúljanak családi támogatásokhoz, ne emeljenek társasági adót. A kormány védi a családokat, a rezsicsökkentéssel és a családtámogatási rendszer megőrzésével, a munkahelyek védelmével, ezeket az intézkedéseket mind szeretnék fenntartani. „Érdekünk, hogy a legfontosabb döntéseket a jövőben is Magyarország hozhassa meg, a legfontosabb ügyekben pedig álljon az ellenzék a kormány mellé" – kérte vitapartnerét.