Teljes gőzzel zajlik az olasz választási kampány

Hétről-hétre az olasz jobboldal egyre nagyobb támogatottságát mérik a közvélemény-kutatók. Bár bizonyos politikai formációk népszerűségét illetően vita van a szakemberek között, azt senki nem vonja kétségbe, hogy Matteo Salvini és társai együtt ötven százalék körül állnak.

Az energiaárak emelkedése, az Európai Unió politikája és az ukrajnai háború is téma volt a szeptember 25-i parlamenti választásra készülő balközép, illetve jobbközép koalíció vezető politikusainak első nyilvános vitáján, amelyet az adriai Riminiben folyó katolikus találkozón tartottak meg.

Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke és szövetségesei, Matteo Salvini, a Liga vezetője, valamint Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország! (FI) elnökhelyettese első alkalommal szerepelt egy színpadon a Baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával, valamint Luigi Di Maióval, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) volt politikusával, aki saját pártot alapított Civil Elkötelezettség névvel. Minden témában négy-négy perc állt rendelkezésükre. A kérdéseket Luciano Fontana, a Corriere della Sera napilap igazgatója tette fel. Nem volt jelen az M5S elnöke, Giuseppe Conte.

A balközép koalícióhoz csatlakozott Luigi Di Maio ügyvivő külügyminiszter közös európai energiaár bevezetését szorgalmazta, hangoztatva, hogy a gáz piaci értékét meghatározó holland gáztőzsde a mindennapos áremeléssel „az olaszok pénzét herdálja”.

Enrico Letta úgy vélte: az egy év alatt több mint ezer százalékkal megemelt gázár annak bizonyítéka, hogy minden korábbi európai energetikai szabály „felborult”.

A PD főtitkára közölte: ha a baloldal ellenzékbe kényszerül, mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a jobboldal alkotmánymódosítással bevezesse az elnöki köztársaságot, ami – Letta szerint – a parlament korlátozását jelentené. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Enrico Letta úgy vélte, akárki is kerül kormányra, Róma eddigi politikáját kell folytatni, vagyis „semmiben sem engedni Putyinnak”.

„Nem lenne előnyös, ha a szankciók a háborút erősítenék” – reagált Matteo Salvini. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi adatok szerint a konfliktus miatt kivetett szankciók nem Moszkvát sújtják, és ezt „Brüsszelben is észre kellene venni” – tette hozzá Salvini. A Liga kampánytémái között kiemelte az abortusz és az eutanázia elleni küzdelmet, valamint a könnyűdrogoknak a baloldal által tervezett legalizálása megakadályozását.

Giorgia Meloni kifejtette, hogy egy évtized után a következő kormány az olaszok szavazatainak eredményeképpen születhet meg a hatalmi palotákban kötött paktumok helyett, ami korábban volt jellemző. Megjegyezte, hogy a 2018-ban kormányra került Öt Csillag Mozgalommal szemben az Olasz Testvérek nem interneten politizál, hanem a lakosság igényeit elégíti ki és érdekeit képviseli.

A jobbközép „stabil és hiteles” kormányt készül adni Olaszországnak – tette hozzá.

A vitán, amelyhez kisebb pártok vezetői is csatlakoztak, szó volt a fiatalokat szem előtt tartó munkahelyteremtésről, az oktatásról, az adó- és nyugdíjreformról, a népesség elöregedéséről. Giorgia Meloni a jobbközép nevében ösztöndíjakat ígért a hátrányos helyzetű diákoknak, Enrico Letta bejelentette: ha a baloldal nyer, kötelezővé teszik az óvodát, és 18 éves korig meghosszabbítják az iskolakötelezettséget. Matteo Salvini tervei között említette, hogy megszüntetik az M5S által 2019-ben bevezetett alapjövedelmet, ami tavaly kilencmilliárd eurójába került az országnak.

A balközép és jobbközép koalíciók vezetői közötti nyilvános politikai vitát a Találkozó a barátságért a népek között című találkozón tartották meg, amelyet a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalom 1980 óta minden nyáron Riminiben rendez meg egyházi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek részvételével.

A választási kampány hivatalosan ezzel a találkozóval indult el, miután a pártok hétfő este benyújtották végleges jelöltlistáikat. A következő időszakban megkezdődik a pártjelöltek tévés bemutatkozása, valamint utcai kampányprogramja.

Azonnali segítségre van szüksége az olasz családoknak és vállalkozásoknak. Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője szerint az új római kormánynak Mario Draghi ügyvivő kormányfővel az élen már a jövő héten napirendre kell tűznie az ennek megfelelő költségvetési csomagot.  

A növekvő energiaárakkal szemben azonnali segítséget sürget családoknak és vállalkozásoknak Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki szerint, ha az árak nem csökkennek, az új római kormánynak arányosan kell biztosítania az áramot és gázt. Matteo Salvini felszólította az ügyvivő kormányfő Mario Draghit, hogy a következő héten tűzze napirendre az újabb költségvetési csomag elfogadását, amellyel a családokat és vállalkozásokat támogatják.

„Több tíz milliárd euróra van szükség, és a Liga kész megszavazni az ismételt segítség bevezetését” – tette hozzá a Liga vezetője pénteken Nápolyban, dél-olaszországi kampánykörútja egyik állomásán.

Matteo Salvini utalt rá, hogy az év eleje óta a Draghi-kormány már 30 milliárd eurót utalt át a növekvő rezsiköltségek miatt a nehézségekkel szembesülőknek. Az év végéig további 20 milliárdot különítettek el, amely felett viszont már a szeptemberi választásokon nyertes kormány rendelkezhet.

Matteo Salvini  elmondta, a Liga már hónapok óta figyelmeztet arra, amit sokan csak most vesznek észre, vagyis hogy a szeptember és az október pusztító erejű lesz a családok és vállalkozások számára az energiaárak miatt. Úgy vélte, sokkal jobb megmondani az igazságot, mint elhallgatni a lakosság előtt.

Megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök is tett hasonló bejelentéseket, azzal a különbséggel, hogy ellentétben Franciaországgal, Olaszországban nincsenek atomreaktorok, és kizárólag importált energiát fogyaszt.

„Fennáll a konkrét veszély, hogy döntenünk kell, ki fűthet és ki nem, ki kapcsolhatja fel a villany és ki nem” – jelentette ki Matteo Salvini.

A szeptember 25-i parlamenti választások előtt egy hónappal végzett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége megközelíti az ötvenszázalékos támogatottságot - írták meg csütörtökön a vezető római lapok. A legfrissebb adatokat az AdnKronos nevű hírügynökség közölte a Demopolis Intézet felmérései alapján.

A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb támogatottságú párt huszonnégy százalékkal az FdI Giorgia Meloni vezetésével, ezt követi 22,6 százalékkal a balközép Demokrata Párt (PD). Más felmérésekben az FdI megközelíti a huszonöt százalékot, miközben a PD alig lépi túl a húszat.

A közvéleménykutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lennének a választások, az FdI, a Liga és az FI, valamint más kisebb jobboldali pártok alkotta szövetség nyerne. A koalíció ereje a felmérések többségében túllépi a negyvenkilenc százalékot, de az óvatosabb mérések szerint is negyvenhat–negyvennyolc százalék között teljesít. Ezzel szemben a PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll.

A  harmadik legnagyobb jobboldali párt a Matteo Salvini vezette Liga, a Demopolis adatai szerint 14,5 százalékkal. A Silvio Berlusconi vezette FI túllépi a tíz százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatottsága tizenegy százalék körüli értéket mutat.

Az új centrum - amelyet a Carlo Calenda vezette Akció párt és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) hozott létre - nem éri el az ötszázalékos támogatottságot. A Demopolisnak nyilatkozók hatvanhét százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ami az öt évvel ezelőtti parlamenti választások részvételi arányához képest hat százalékpontos csökkenést mutat. A szavazásra jogosultak ötöde bizonytalannak vallja magát.

Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat. Az nyeri a választást, aki meg tudja nyugtatni a lakosságot a növekvő inflációval és rezsiköltségekkel szemben – nyilatkozta Fabrizio Masia, az Emg képviselője.

Szeptember 25-én több mint ötven millió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszthatják, mivel mostanáig a felsőházi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók vehettek részt.

A 2018-as választási reform szerint a mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban bevezetett reform értelmében a következő parlamentnek a korábbi 945 helyett csak hatszáz tagja lesz. A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a három, a szövetségeknek pedig a tíz százalékot.