Putyin: A Nyugat ágyútölteléknek használja Ukrajnát

A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia résztvevőihez intézett keddi beszédében.

Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a „kollektív Nyugatot” és a nyugati globalista elitet provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg.

Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot. Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról.

Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani hegemóniájukat. Az állította, hogy Oroszország az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban indított „különleges hadműveletet” Ukrajnában.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és „vazallusait”, hogy durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe, provokációkat, puccsokat és polgárháborúkat szerveznek. „Fenyegetéssel, zsarolással és nyomásgyakorlással próbálják a független államokat arra kényszeríteni, hogy engedelmeskedjenek akaratuknak” – mondta.

A 2014-es ukrajnai hatalomváltást Putyin szintén a Nyugat rovására írta, mondván, hogy ennek célja egy ellen-Oroszország megteremtése volt.

Megítélése szerint a fegyverszállítás célja az ukrajnai konfliktus elnyújtása, és a Nyugat ugyanígy jár el a potenciális konfliktusok felszításával Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Putyin arról is szólt, hogy szerinte a nyugati államok NATO-szerű rendszert akarnak létrehozni az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatását alaposan kitervelt provokációnak minősítette.

Oroszország nem szigetelődött el a világpolitikában, sőt egyes területekről a Nyugat szorulhat ki a szankciós politika hatására. 

Oroszországnak a jelen állás szerint sikerült elhárítania a nyugati szankciókból fakadó legfőbb kockázatokat – írja Kosztur András a XXI. Század Intézet vezető kutatója legutóbbi elemzésében. 

Az elemzésben Kosztur kiemeli, hogy orosz–ukrán háború kezdetét követően nem sokkal Oroszország a világ leginkább szankcionált államává vált, ugyanakkor ez csak annyit jelentett, hogy egy helyet lépett előre, hiszen már korábban is a második helyen állt ezen a listán Irán mögött. 

A példátlan mértékű szankciós nyomástól a nyugati államok több mindent is várhattak. Azt például, hogy Oroszország meghátrál majd, ha szembesül az ukrajnai hadműveletek árával, és a mielőbbi békés rendezésre törekszik.

Ezek a célok azonban, úgy tűnik, kudarcot vallottak.

Oroszország nem hátrált meg, immár öt hónapja folytatja a háborút, és bár március végén közeledni látszottak az álláspontok, a béketárgyalások kudarcba fulladtak, az orosz vezetők pedig tulajdonképpen egyre ambiciózusabb kijelentéseket tesznek. 

Az orosz költségvetés sem omlott össze, olyannyira nem, hogy a rubel az idei év legerősebb valutájává vált, a részben a belengetett energetikai szankciók miatt is növekvő földgáz- és kőolajárak pedig jelentős extraprofithoz juttatják Oroszországot. 

A társadalom elégedetlensége sem nőtt, az oroszok többsége összezárt a rendszer mögött, ráadásul a nyílt szembenállás a rendszeren kívüli ellenzék maradék pozícióit is összezúzta, gyakorlatilag emigrációba kényszerítve a Kreml politikájának leghangosabb kritikusait.

Ugyanakkor egy helyen okozhatnak gondot az ország ellen bevezetett szankciók, azonban ezek sem akkorákat, hogy az meghátrálásra kényszerítse az orosz politikai elitet. Oroszország számos területen jelentős behozatalra szorult az elmúlt években. Többek között a párhuzamos import engedélyezése enyhítheti a károkat, arról nem is beszélve, hogy nem minden ágazat került szankciók alá, és nem minden ország vezetett be szankciókat, ezek az arányok mindenképpen túl magasak ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben ne vezessenek kisebb-nagyobb hiányhoz, fennakadáshoz az egyéni fogyasztók és a gazdasági szereplők számára is.

Kosztur rávilágít arra, hogy az elszigetelés is kudarcba fulladt, hiszen Miközben a háború kezdetén gyakori állítás volt, hogy az egész világ összefogott Oroszország ellen, ez valójában sosem volt igaz, a

Nyugaton és szűkebb szövetségesein kívül ugyanis senki nem csatlakozott a szankciókhoz, sőt sokan még bővítették is kapcsolataikat Moszkvával.

Például az elmúlt hónapban már kétszer is találkozott egymással Recep Tayyip Erdoğan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök, és egyre inkább úgy tűnik, Törökország nemhogy nem tervez csatlakozni a szankciókhoz, de egyenesen saját – gazdasági és politikai – előnyére kívánja felhasználni azokat. Ankara meg tudta oldani, hogy mindkét féllel kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartson fenn, valódi eredményekhez járuljon hozzá a konfliktus rendezésének folyamatában, és közben saját érdekeit is képviselje. Mindezt ráadásul a NATO tagországaként tette.

De nemcsak gazdaságilag, politikailag sem szigetelődött el Oroszország, ezt jelzi mind Vlagyimir Putyin, mind Szergej Lavrov külügyminiszter sűrű programja. Utóbbi például az elmúlt két hétben előbb afrikai körutat tett, négy országot érintve (Egyiptom, Etiópia, Kongói Köztársaság, Uganda), majd a Sanghaji Együttműködés Szervezetének külügyminisztereivel találkozott Üzbegisztánban, végül pedig a Dél-kelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) külügyminiszteri találkozójának volt a vendége. Vlagyimir Putyin pedig az elmúlt időszakban részt vett a Kaszpi-csúcstalálkozón, valamint – online formában – a BRICS-csúcson is. Arról nem is beszélve, hogy a fogolycsere vagy a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos szerződések meghosszabbítása kapcsán éppen az Egyesült Államok kereste meg Oroszországot kapcsolatfelvételi szándékkal. Oroszországot tehát nem sikerült elszigetelni,

a Nyugat kapcsolatai viszont egyre ingatagabbnak látszanak olyan térségekben is, ahol hagyományosan erős volt a befolyásuk.

Oroszország így meg tudta őrizni politikai és gazdasági kapcsolatait, Európával szemben pedig nyomásgyakorlási képességét is, ahogy az a gázkérdésben, a gabonakereskedelem terén vagy a litvániai tranzit kérdésében is kiderült. Ráadásul a tajvani helyzet éleződése tovább javíthatja Moszkva pozícióit, hiszen Peking – a Washingtonnal való szembenállása miatt – az eddigi semleges álláspontját akár támogatóvá is módosíthatja Oroszország ukrajnai törekvéseivel kapcsolatban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a „harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél.

Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát.

Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át.

A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.