POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Legfeljebb 19 fok lehet a német középületekben

Többféle világítást kell majd leállítani.

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa egy – a Süddeutsche Zeitung című lapban majd szombaton megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint közölte, hogy továbbszigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így a már ismert – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középületfűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

A munka világában is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel – tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport csökkentésével „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban hozta nyilvánosságra a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energiahatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő a témában. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.

Németország gazdasága 2030-ig több mint 260 milliárd euró hozzáadott értéket veszíthet az ukrajnai háború és a magas energiaárak miatt, ami negatív hatással lesz a munkaerőpiacra is – derül ki a foglalkoztatáskutató intézet, az IAB (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung) kedden publikált tanulmányából.

Az IAB számításai szerint a háború nélküli feltételezett növekedési ütemhez képest Németországban jövőre 1,7 százalékponttal lesz alacsonyabb az árakkal kiigazított bruttó hazai termék (GDP), és mintegy 240 ezerrel kevesebb lesz a foglalkoztatottak száma.

A tanulmány szerint a foglalkoztatottak száma 2022 és 2028 között átlagosan 150 ezerrel lesz kevesebb. Azzal számolnak, hogy 2026-tól viszont az expanzív intézkedések ellensúlyozni kezdik a negatív hatásokat, és 2030-ban már mintegy 60 ezer fővel emelkedik a foglalkoztatottak száma.

Előrejelzésükben a kutatók azzal a feltételezéssel éltek, hogy az Oroszország elleni szankciók 2030-ig érvényben maradnak még akkor is, ha a háború addigra véget ér.

A háború hatásai miatt a koronavírus-járvány utáni fellendülés elmarad – mondta Enzo Weber, az IAB munkatársa. Jelentésükben a kutatók a fosszilis nyersanyagok árának emelkedését tartják a legerősebb növekedésfékező tényezőnek. Az áremelkedés az exportgazdaság és a magánháztartások fogyasztási lehetőségeit egyaránt megterheli.

A visszaesés nagy vesztesei a vendéglátóipar, a szociális szolgáltatások és az élelmiszeripar lesznek, amelyeket már a koronavírus-világjárvány is súlyosan érintett, és valószínűleg a fogyasztók csökkenő vásárlóereje is meg fogja szorongatni.

Ez azonban csak arra a feltételezésre vonatkozik, ha az energiaárak nem emelkednek még magasabbra. Ha ez bekövetkezne, Németország recesszióba csúszna – figyelmeztetett Weber.

Ha viszont a már eddig is 160 százalékkal megemelkedett energiaárak ismét megduplázódnának, akkor Németország 2023-as gazdasági teljesítménye a tanulmány szerint majdnem 4 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a háború nélkül. Ezekkel a kiindulófeltételekkel három év múlva 660 ezerrel kevesebb lenne az alkalmazottak száma, 2030-ban pedig még mindig 60 ezerrel kevesebb – áll a tanulmányban.

Idén megduplázódtak a gázárak Németországban, és újabb emelés jön októberben. Közgazdászok azt javasolják, hogy nagyjából a tavalyi átlagfogyasztás meghatározott százaléka legyen hatósági áras, és az afeletti mennyiség dráguljon drasztikusan, mert megtakarításra csak a magyarhoz hasonló módszer ösztönöz.

Idén megduplázódtak a gázárak Németországban, és újabb emelés jön októberben. Közgazdászok azt javasolják, hogy nagyjából a tavalyi átlagfogyasztás meghatározott százaléka legyen hatósági áras, és az afeletti mennyiség dráguljon drasztikusan, mert megtakarításra csak a magyarhoz hasonló módszer ösztönöz.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!