Költségcunami: mi lesz a sörrel?

A Német Sörgyártók Szövetségének elnöke, Holger Eichele szerint a növekvő energia- és alapanyagárak falhoz állíthatját az ország sörfőzdéit. 

Ráadásul a drágulási folyamatnak még csak az elején tart az iparág, a költségcunami pedig több vállalatot is térdre kényszeríthet. A durvább  költségnövekedés ősszel, a gázár emelkedésével és jövőre jönne, amikor a hosszú távú szállítási szerződések lejárnak és új árakat állapítanak meg. Eichele korábban a Bildnek elmondta, az áram ára  250 százalékkal magasabb, mint tavaly, a malátafőzés 70 százalékkal, az euroraklap 150 százalékkal drágult. A sörgyáraknak legalább harmadával többet kell fizetniük az üvegpalackokért, 75 százalékkal többet a fém kupakokért. A szállítási költségek és az iparági bérek is emelkednek. „Soha nem láttam ekkora inflációt” – mondta Johannes Faust, egy 386 éve alapított bajor sörfőzde tulajdonosa a Financial Times-nak. A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a ráfordítási költségek emelkedését követni fogja az sör fogyasztói árának növekedése. Oliver Rakau, az Oxford Economics vezető német közgazdásza azt mondta, hogy ami olaj- és gázársokknak indult, az egyre szélesedik, és sok más termék és szolgáltatás inflációját is felgyorsítja. „Tagadhatatlan, hogy a magasabb energia- és nyersanyagárak más termékekben, például élelmiszerek és italok áraiban is jelentkeznek, és ez felpörgeti a szolgáltatások inflációját". Az áremeléssel azonban óvatosan kell bánni, legalábbis a sör esetében. Hiszen amikor 1844-ben Ludwig bajor király 8 százalékkal emelte a söradót, Münchenben három napig tartó zavargások törtek ki.

 

 a