Gázadót vetnek ki Németországban

Kilowattóránként mintegy 2,5 eurócentes, azaz csaknem 10 forintos gázadót vezetnek be október 1-től Németországban a gázimport megnövekedett költségeire hivatkozva. A lakosságnak így még az eddig vártnál is drágább lesz a fűtés télen. A Századvég energetikai üzletágának vezetője arról beszélt, hogy amíg Európa számos országa attól tart, nem lesz elég gázuk, az itthoni ellátás biztosított. Péntek óta már a korábbi megállapodásokon felüli gázt is szállítja Magyarországnak a Gazprom – számolt be az M1 Híradó.

Saját bőrükön érzik a vásárlók az energiaválság miatt bevezetett takarékossági szabályokat Barcelonában. A spanyol kormány úgy döntött: a klímákat tilos 27 foknál hidegebbre állítani, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb az intézményekben.

Az Egyesült Királyságban is nehéz idők jönnek. Sokan úgy készülnek, hogy a rezsiszámlák négyszer akkorák lesznek, mint tavaly. Ráadásul a kormány vészhelyzeti terve azzal számol: a téli időszakban a többórás áramkimaradások is rendszeressé válhatnak.

Németországban sok helyen már most sincs éjszakai díszkivilágítás, és uszodákat is bezártak. A lakosság pedig októbertől akár ezer euróval is többet fizethet a rezsiért, mert a szolgáltatók rájuk terhelhetik költségeiket. A gázhiány miatt lassan ott tartanak, hogy az ipar és a lakosság igényét is korlátozni kell.

Amíg Európa számos országa a hiánnyal küzd, és nem biztos, hogy lesz elég gázuk a télre, addig Magyarország ellátása biztosítva van

– mondta Hortay Olivér az M1-en. A Századvég energetikai üzletágvezetője elmondta: Magyarországnak 10+5 éves szerződése van Oroszországgal évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítására, amit nemrég tovább bővítettek.

„Az intézkedési tervbe bekerült néhány héttel ezelőtt, hogy 700 millió köbméter plusz gáz beszerzésére kérik fel a külügyminisztert, Szijjártó Pétert, és hát a külügyminiszterünk meg is kezdte az ezzel kapcsolatos munkát. Úgy látszik már ezzel sikerült eredményt elérni, a mostani augusztusi szállítási tervben már egy megnövekedett mennyiséget kapunk az oroszoktól. Úgy becsülöm, hogy ez mintegy 40 millió köbméter lesz” – fogalmazott a szakértő.

Magyarország gázellátása nemcsak a külföldi szállításokra támaszkodik, hanem a hazai forrásokra is. A kitermelést most tovább növelik, ugyanis jövő év elején már munkába állhat az első kút a Békés megyei Nyékpusztán. A 3700–4500 méteres mélységben becslések szerint akár 50 évre elegendő gáz is lehet.

Egy hónapja jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt növelik a kitermelést. Az előzetes számítások szerint a Békés megyei földgáz a hazai éves igény ötödét fedezheti.

A kitermelt gázt pedig raktározni is tudja majd Magyarország, ugyanis van elég földgáztározó itthon.

Magyarországé az egyik legnagyobb gáztárolókapacitás, mert a szocialisták által 2006-ban eladott tárolókat 2013-ban visszavásárolta a kormány. Ezért a már most betárolt gáz mennyisége is lefedi a teljes lakossági fogyasztást – erről a Mathias Corvinus Collegium szakértője beszélt az M1-en. Sebestyén Géza kiemelte: ezért a világpiaci ár ingadozása kevésbé érinti a lakosságot.

A kormány a rezsicsökkentéssel védi meg a magyar családokat az Európát sújtó energiaválságtól. Az augusztusban életbe lépett új szabályok az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinek olcsón biztosítják a villanyt és a gázt.

A villamos energiánál az átlagfogyasztási limit 2523 kilowattóra, a földgáznál pedig 1729 köbméter évente. A gáz köbméteréért 102, az áramért kilowattóránként 36 forintot kell fizetni, ami sokkal alacsonyabb a piaci árnál. A családok így évente több mint kétmillió forintot spórolhatnak a rezsiszámlákon.

A Gazprom péntek reggel megkezdte a már leszerződött mennyiségek feletti gázszállítást Magyarországnak – közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében.

Az államtitkár a szombati bejegyzésben azt írta, a Magyarország szomszédságában zajló háború és az arra adott szankciós válaszok miatt Európa súlyos energiaellátási válsággal néz szembe.

A drámai földgázár-emelkedés ellenére a kérdés ma már elsősorban nem is az, hogy mennyibe kerül a gáz, hanem az, hogy lesz-e elég a téli időszakra – hívta fel a figyelmet Menczer Tamás.

A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár a gáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége területén. A 32 százalék feletti szint normális időkben elegendő is lenne – különösen, hogy az európai átlag 20 százalék alatt van – de most sajnos nem normális időket élünk, így abszolút biztosra kell mennünk – fogalmazott.

„Ezért döntött korábban úgy a kormány, hogy a már leszerződött mennyiségeken felül még mintegy 700 millió köbméter földgázt kell beszerezni” – tette hozzá az államtitkár.

Népharag követte a németországi nagynyomású földgázszállító vezetékrendszereket üzemeltető vállalkozások közös cége, a piaci koordinációért felelős Trading Hub Europe bejelentését, amelynek értelmében a lakosságra terheli a német kormány a gázvállalatok veszteségeit.

Új illetéket építenek be Németországban a földgáz árába az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségekkel küzdő szolgáltatók támogatására. A szabály októberben lép életbe, az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz – írta a Magyar Hírlap. Az átlagos fogyasztású családok számára évi 480 eurós (csaknem 200 ezer forintos) többletkiadást jelentő jogszabály bejelentését követően ellepték a közösségi médiát a felháborodott kommentelők.

A Bild német lap közösségimédia-oldalán a témában közzétett posztja alatt kommentelők ostorozzák az új jogszabályt.

Az emberek utcára mennének

„Emberek, utcára kell menni, különben tönkretesznek” – írta egy hozzászóló.

Egy másik kommentelő úgy fogalmazott: „Berlinben senkit nem érdekel, amit itt írnak! Mindenki hagyja abba a munkát, és menjen Berlinbe.”

„Most itt az ideje, hogy mindenki találkozzon Berlinben” – írta egy német lakos, és még sokan mások.

Az utcára vonulás mellett viszont vannak, akik a rezsiszámlát az ország parlamentjébe küldenék

„Múlt héten megkaptam az éves számlát, és majdnem 1200 eurót kell fizetnem. Elküldtem a számlát a Budestagnak, hogy egyenlítsék ki. Ez nem vicc, és remélhetőleg mindenki így tesz” – buzdította a lakosságot egy hozzászóló.

„Minden számlát küldj a Bundestagnak azzal a megjegyzéssel, hogy a számlát a címzett fizeti! Vagy személyesen adjuk le őket… a káosznak biztosan lenne hatása!” – írta egy dühös kommentelő.

„Mióta kell támogatnod a magánvállalkozásokat? Nincs többé szabad piacgazdaság? A cégek nem adnak vissza semmit, ha nyernek! Privatizálja a nyereséget, szocializálja a veszteségeket” – jegyezte meg egy dühös németországi lakos.

Olyanok is akadnak, akik magasabb illetékre számítottak, vagy valószínűsítenek további emelést

„Három és fél centre számítottam, mivel 1 és 5 cent közötti érték volt a kormány bejelentésében!” – írta egy kommentelő.

„Ne aggódj, ez nem marad 2,4 centnél… Háromhavonta állítható az átfedés” – hívta fel a figyelmet egy hozzászóló.

A gázárak három-négyszeresre emelkedtek, emellett pedig Németország baloldali kormánya extraadókkal tovább fokozza a helyzetet, amely minden fogyasztói réteget érint, a gazdagtól a szegényig. „Végül mindig a fogyasztók fizetnek”, ami a Focus korábbi főszerkesztője, Ulrich Retz szerint ez semmiképp sem igazságos – írta a német hírmagazin.

„Mindig a lánc végén lévő fogyasztók fizetnek a német politikusok rossz döntéseiért”

– emelte ki Retz.

A volt főszerkesztő szerint ez tisztességtelen a választókkal szemben, mivel ők nem erre az energiapolitikára voksoltak. „Egyetlenegy alkalommal sem készítettek hatásvizsgálatot, és a viták sem zajlottak az orosz gázról való leválás kockázatairól” – mutatott rá.

Olaf Scholz német kancellár (j) és Christian Bruch, a Siemens Energy német energetikai vállalat vezérigazgatója az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 Kanadában megjavított turbinájával a Siemens mülheimi üzemében 2022. augusztus 3-án (Fotó: MTI/EPA Pool/Sascha Steinbach)

A zöldpolitikusok a csernobili és a fukusimai atomerőművet ért balesetekkel érveltek a nukleáris energia mielőbbi felszámolása mellett, és ezzel – Retz szerint – sikerült csőbe húzni a lakosságot.

„Gondolják, hogy akkor is támogatta volna a lakosság az atomerőművek leállítását, ha elmagyarázzák nekik a nukleáris energia kivonásának hosszú távú kockázatait?” – tette fel a kérdést az újságíró-elemző.

„A Zöldek egyszer sem magyarázták meg, hogy mi értelme van fokozatosan kivezetni az atomenergiát. Ma a döntő többség ismét az év végén leállítandó atomreaktorok üzemben tartása mellett áll ki”

– tette hozzá Retz.

Olaf Scholz német kancellár nemrég úgy fogalmazott, hogy „lehet értelme” az atomerőművek további üzemeltetésének, emellett pedig arról is beszélt, hogy hamarosan a széntüzelésű erőművekre is újból szükség lehet.

2022. március 3-i kép az Isari Atomerőmű 2-es reaktorblokkjáról a németországi Essenbachban. Az orosz földgázszállítás esetleges leállítása miatti aggodalom vitát gerjeszt Németországban arról, ragaszkodni kell-e a még működő három nukleáris erőmű ez év végére tervezett leállításához (Fotó: MTI/AP/DPA/Armin Weigel)

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Egymásnak feszültek Németországban az atomerőművek használata miatt

Szerdán Olaf Scholz német kancellár is nyitottnak mutatkozott az erőművek üzemidejének meghosszabbítására, miután koalíciós partnere, az FDP az üzemidő meghosszabbítását kezdte követelni. Eközben a környezetvédők szerint a vita elvonja a figyelmet a takarékoskodásról és blokkolja az energiafordulatot.

Továbbra is a magyarok fizetik a legalacsonyabb rezsit Európában

Európai összehasonlításban még mindig Magyarországon a legolcsóbb a rezsi, derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kimutatásából. A MEKH szerint júniusban Svédországban volt a legdrágább a gáz, ott tízszer annyit kellett fizetni egy köbméter földgázért, mint nálunk.

Júniusban is toronymagasan Budapesten kellett a legkevesebbet fizetni a gázért az európai fővárosok közül. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal adatai szerint a hazai háztartások – európai uniós szinten – a töredékét fizették egy kilowattóra földgázért. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint a limit bevezetése után is itthon a legolcsóbb az energia, hiszen az átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat kell fizetniük a magyaroknak.