Ezt mondja az orosz védelmi miniszter

Az ukrajnai „különleges hadművelet az egypólusú világ végét jelenti” – szögezte le Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia megnyitóján.

„A többpólusúság valósággá vált. Ennek a világnak a sarkai már világosan kirajzolódnak” – mondta. Sojgu szerint a fő különbség e pólusok között az, hogy amíg egyesek tiszteletben tartják a szuverén államok érdekeit, és figyelembe veszik az országok és népek kulturális és történelmi sajátosságait, addig mások figyelmen kívül hagyják őket. Értékelése szerint a globális biztonsági rendszer radikális változáson megy keresztül, az Egyesült Államok és szövetségesei feltétlen dominanciája már a múlté.

A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a NATO „ledobta álarcát”, többé nem leplezi agresszív jellegét, mert a szövetség stratégiai tervezési dokumentumai rögzítik a globális dominanciára szóló igényt, a blokk érdekszférájába vonva Afrikát, a Közel-Keletet és az ázsiai–csendes-óceáni térséget.

A Nyugat Sojgu szerint arra törekszik, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakult rendszerét egyfajta „szabályokon alapuló világrenddel” váltsa fel.

„A logika egyszerű és ultimátumszerű. Akit a szövetség demokratikus partnernek jelöl, az vagy elveszíti szuverenitását, és a történelem állítólagos helyes oldalára áll, vagy az úgynevezett autoriter rezsimek kategóriájába kerül, amelyekkel szemben a befolyásolás minden eszköze alkalmazható, egészen az erőszakos nyomásgyakorlásig” – mondta.

„Az európai biztonsági helyzet rosszabbá vált, mint amilyen a hidegháború csúcspontján volt. A szövetség katonai tevékenysége maximálisan agresszív, oroszellenes irányultságot öltött. Jelentős amerikai erőket telepítettek a kontinensre, a koalíciós csapatok száma Kelet- és Közép-Európában a sokszorosára nőtt” – hangsúlyozta.

Rámutatott, hogy a NATO már a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború előtt megkezdte keleti szárnyának megerősítését. Szerinte ez a folyamat megpecsételi a hidegháború idején Európában létrehozott bizalmi és fegyverzetellenőrzési mechanizmusok leépülését, amelyek meghonosítását egyébként korábban szakértők az ázsiai–csendes-óceáni térségben is javasolták.

Sojgu szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása és csapásmérő fegyverek esetleges telepítése ezeknek az országoknak a területén megváltoztatja a biztonsági feltételeket a balti térségben és az Északi-sarkvidéken, és szükségessé teszi az orosz védelmi megközelítések felülvizsgálatát. Mint mondta, „nem felel meg a valóságnak” az az állítás, hogy a finn és a svéd csatlakozás oka egy orosz „különleges hadművelet”, mert ezeknek az országoknak a szövetséghez való közeledése már évek óta tart.

Hazugságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint Oroszország taktikai nukleáris és vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy katonai szempontból nincs szükség ilyen fegyverekre.

„Az orosz nukleáris fegyverekkel a fő célunk a nukleáris támadás elrettentése” – mondta Sojgu, rámutatva, hogy bevetésük csak rendkívüli körülmények között, az irányadó orosz dokumentumok által meghatározottan lehetséges. Megjegyezte, hogy viszont az Egyesült Államok az információs térben igyekszik elterelni a figyelmet saját ukrajnai katonai biológiai projektjeiről.

A tárcavezető szerint erőfeszítéseivel a NATO igyekszik elnyújtani a súlyos emberveszteségeit eltitkolni próbáló „kijevi rezsim agóniáját”, noha a szövetségnek nincs kétsége afelől, hogy a „különleges hadművelet” céljait maradéktalanul végre fogják hajtani, ellenben „kudarcot fognak vallani” az Oroszország stratégiai és gazdasági meggyengítését, Moszkva nemzetközi elszigetelését célzó törekvések. Sojgu azt mondta, az ukrán hadsereg hadműveleteinek tervét Londonban és Washingtonban dolgozzák ki, amelyekhez szerinte a súlyos emberveszteségeit titkoló Kijev „fogyóeszközként” szállítja az élőerőt.

„Nemcsak a csapások célpontjainak koordinátáit adja meg a nyugati hírszerzés, hanem ezen adatoknak a fegyverrendszerekbe történő bevitele is nyugati szakemberek teljes ellenőrzése alatt történik” – jelentette ki Sojgu, aki szerint az orosz hadsereggel az Ukrajnát irányító Nyugat egyesült erői állnak szemben.

Hozzátette: a Doynec-medence civil lakosainak haláláért a fegyvert szállító nyugati országok felelősek. Megjegyzete, hogy Nagy-Britanniának a „gyarmatokon szerzett tapasztalatai” segítettek a jelenlegi ukrán rendszer kezelésében.

Elmondta, hogy az orosz szakértők figyelmesen tanulmányozzák a zsákmányolt nyugati fegyvereket a saját gyártmányú eszközök tökéletesítése céljából. A miniszter szerint a „különleges hadműveletben” szertefoszlottak azok a mítoszok, amelyek az Ukrajnának szállított nyugati „szuperfegyverekhez” - a Javelin páncéltörőkhöz, az M777-es nagy hatótávolságú tarackokhoz vagy a HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz – kapcsolódó mítoszok, eközben pedig az orosz fegyverek jó minősége beigazolódott.

„Ezeket a nyugati fegyvereket a harcokban bedarálják” – jelentette ki. Mint mondta, az orosz haderő minden szinten szem előtt tartja a hadviselés humanitárius szabályait rögzítő genfi megállapodásokat.

Álláspontja szerint az Egyesült Államok a többpólusú világ kialakulását az ázsiai–csendes-óceáni térségben az ASEAN megingatásával, valamint a NATO és a potenciálisan katonai-politikaivá fejlődő ausztrál–brit–amerikai AUKUS szövetség „összenövesztésével” próbálja megakadályozni. Nem zárta ki, hogy a nyugatiak áttelepítik Ázsiába a nukleáris hadgyakorlatokat, és veszélyesnek ítélte meg az ausztrál nukleáris tengeralattjáró-flotta kiépítésére vonatkozó terveket. Nancy Pelosi amerikai képviselőgázi elnök tajvani látogatását a térséget destabilizáló provokációnak minősítette.

A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia résztvevőihez intézett keddi beszédében.

Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a „kollektív Nyugatot” és a nyugati globalista elitet provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg.

Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot. Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról.

Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani hegemóniájukat. Az állította, hogy Oroszország az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban indított „különleges hadműveletet” Ukrajnában.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és „vazallusait”, hogy durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe, provokációkat, puccsokat és polgárháborúkat szerveznek. „Fenyegetéssel, zsarolással és nyomásgyakorlással próbálják a független államokat arra kényszeríteni, hogy engedelmeskedjenek akaratuknak” – mondta.

A 2014-es ukrajnai hatalomváltást Putyin szintén a Nyugat rovására írta, mondván, hogy ennek célja egy ellen-Oroszország megteremtése volt.

Megítélése szerint a fegyverszállítás célja az ukrajnai konfliktus elnyújtása, és a Nyugat ugyanígy jár el a potenciális konfliktusok felszításával Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Putyin arról is szólt, hogy szerinte a nyugati államok NATO-szerű rendszert akarnak létrehozni az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatását alaposan kitervelt provokációnak minősítette.

Az ukrán elnök továbbra sem engedi ki az országból a hadköteles korú férfiakat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a „harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél.

Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát.

Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át.

A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.