Családi pótlék: nagy pofont kaptak a németek

Lehetővé kell tenni a munkanélküli uniós külföldiek számára, hogy a gyermekeik után családi pótlékot kapjanak Németországban. Így döntött a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága. A korábbi gyakorlat szerint csak azoknak az uniós állampolgároknak járt gyermekeik után  családi pótlék, akik valóban pénzt kerestek Németországban. A Bild úgy értsült, hogy egy bolgár állampolgár panasza került az Európai Unió Bírósága elé, aki azt nehezményezte, hogy három gyermeke után nem kapja meg a családi pótlékot, mert Németországban odaköltözése után még nem volt jövedelme. 

A Bild szerint a bíróság úgy döntött, hogy az első három hónapban a munkanélküli uniós külföldinek is jár gyermeke után a családi pótlék. Összehasonlításképpen: három gyermek után 2000 euró körül van a családi pótlék, miközben a havi átlagbér Bulgáriában 800 euró. (Megjegyzendő, hogy a bíróság döntése azokra vonatkozik, akik már állandó tartózkodási hellyel rendelkeznek az országban - a szerk.)

Christoph de Vries,  a jelenleg ellenzéki CDU belügyi szakértője a Bildnek azt mondta: „Az ítélet miatt gyermekellátási turizmus indulhat Németországba. A szövetségi kormánynak olyan jogilag biztonságos megoldást kell találnia, amely megakadályozza, hogy ilyesmi megtörténjen.” A Szövetségi Pénzügyminisztérium azt ígérte, lépéseket tesz a szociális segélyek jogtalan igénylésének megakadályozása.

Diszkriminatív osztrák törvény - Ausztria 2019. január 1-jén vezetett be jogszabályt, amely szerint azon külföldi munkavállalók számára, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik uniós tagállamban tartózkodnak, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében állapítják meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét. Mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hátrányos megkülönböztetésnek számít, eljárást indított Ausztriával szemben. Az Európai Unió Bírósága 2022. június 16-i ítéletében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az uniós jog tiltja a bevándorló munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Közölték továbbá, hogy a családi támogatás és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény nem csökkenthető, illetve nem módosítható azzal az indokkal, hogy a jogosult vagy családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. A bevándorló munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, az osztrák szabályozás a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül – írták.

A fenyegető nyilatkozatok és az elhibázott szankciós politika eredménye, hogy ma már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e belőle egyáltalán elegendő  Németországban– nyilatkozta Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában.

A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.

Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.

Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.

Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.

A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.

Klaus Müller szerint az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak

Fotó: Pixabay

Kétségbeesett spórolás

Mint ahogy már arról lapunk korábban beszámolt, július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.