Létrehozva: 2022.08.16.
Módosítva: 2022.08.16.

Agrárminisztérium: Továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása

Tisztázta a félreértéseket a minisztérium.

Szerző Ripost

A magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyik. A tárca közleményben cáfolta a fakitermeléssel kapcsolatban a baloldali sajtóban megjelent álhíreket.

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.

Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energiaár-emelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait.

Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyik – hangsúlyozta Nagy István. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékot sikerült biztosítani.

A fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31. után nem alkalmazhatók – emelte ki a tárcavezető. Közölte: a természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos.

A megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. A könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-re vonatkozó kitermelési terv végrehajtásával a tűzifakeresleti igény nem elégíthető ki.

A magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának, és annak, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére jutott támogatás, 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfakészlet.

Idén csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel.

Tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja, és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

A tárcavezető az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban.

Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben, és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében.

Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol, és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag-ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifakivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, amely erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak.

Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget.

Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energiaszükségletét biztosító, veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István.

A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett: a faanyag mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában.

A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Az elmúlt tíz év alatt összességében csökkent a tűzifa iránti igény Magyarországon, nagyságrendileg pedig kétszer annyi fa „termett”, mint amennyit ilyesmi célokra elhasználtunk. A kereslet növekedése az erdőállományt frissíti, fiatalítja, mert a kivágottak helyére őshonos példányok kerülnek.

Összecsaptak az érvek a fakitermelésre vonatkozó kormányrendelet értelmezése kapcsán. Miközben a kormány megoldásokat keres a háború miatt kialakult energiaválságra, az ellenzék a kezdeményezéseket kritizálja, gátolja.

A közelgő őszre, illetve az évszakkal érkező hidegre tekintettel gyors megoldást kell keresni. Az egyik ilyen lehet, hogy ahol erre megfelelően, biztonságosan üzemeltethető rendszer áll rendelkezésre, átálljanak a tűzifaégetésre. Természetesen arról egyetlen kormányzati megnyilatkozásban sem volt szó, hogy ez végleges megoldást jelentene.

Beszállt a kritizálók sorába Karácsony Gergely főtájépítésze, a méhlegelőkről elhíresült Bardóczi Sándor is, aki szerint nem oldja meg a (várható) tűzifahiányt „a fakitermelés korlátozásait szinte mindenben felpuhító kormányrendelet”. Bardóczi közösségi oldalán mindenekelőtt arra figyelmeztetett, amit mindenki tud (például a Fűts okosan kampány kapcsán mi is megírtunk), hogy a kitermelt fa nedvesen nem használható, legalább egy évig szárítani szükséges. 

A főtájépítész arról is értekezik, hogy a cél az energiakorszerűsítés és a megújulók térnyerése volna. Ezzel vélhetően a legtöbben egyetértenek, csupán az maradt ki az okfejtésből, hogy minden békeidőben is egy középhosszú beruházási folyamat eredménye lehet, most azonban egy háború okozta válsághelyzetet kell kezelni.

Ellenvéleményt fogalmazott meg  Wintermantel Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Mint írja, „az erdő nem tűzifa” szlogen ugyanolyan hangzatos, mint „az állat nem étel”, ráadásul pont annyira lehet igaz is, vagy nem is. De ha túltekintünk a szlogeneken, azt látjuk, hogy az elmúlt tíz év kormányzati politikájának, azaz „a rezsicsökkentésnek és a korszerűsítési programoknak köszönhetően” drasztikusan lecsökkent a tűzifa iránti igény Magyarországon.

Ezen felül kétszer annyi, 13 millió köbméter fa „termett”, mint amennyit felhasználunk, ezért mára az erdők jelentős része úgynevezett „túltartott erdő”. Ráadásul ezek jellemzően nem őshonos, azaz rövid távú gazdasági érdekek mentén telepített (kifejezetten vágásra és felhasználásra szolgáló) fajtákból állnak. A megnövekedett kereslet viszont lehetővé teszi, hogy „a meglévő, túltartott erdőállomány minél nagyobb részét új, egészségesebb szerkezetű, életerős, őshonos fajokból álló, hosszú távon hasznosítható, tarvágás nélkül is megújítható erdőkre cseréljük”. 

Egererdő: nincs veszélyben az állomány

A fakitermelés szabályozására vonatkozó rendelet nem veszélyezteti a magyar erdőállományt - jelentette ki a Mátrában, a Bükkben és a Borsodi dombságon gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Az erdőgazdálkodás és a fakitermelés jelenleg is a szigorú erdőtörvény, szigorú természetvédelmi törvény szerint zajlik, mert a rendelet csak vészhelyzet esetén lép életbe - közölte Dobre Csaba. Ezért arra készülnek, hogy az érvényben lévő erdőtervek szerint folyik az idén az erdőgazdálkodás és a kitermelésre tervezett 1,3 millió köbméternyi tűzifa elég lesz a lakossági igények kielégítésére.

Az erdők éves gyarapodását, a fák vastagodását és az új facsemeték kihajtását, jelentő „folyó növedéket”, banki nyelvre lefordítva a „kamatot”, évtizedek óta csak 50-60 százalékban hasznosítja az erdőgazdálkodás. A rendelet csak a fennmaradó „kamat” hasznosítását teszi lehetővé vészhelyzet esetén, a „tőkéhez” továbbra sem lehet hozzányúlni - magyarázta a szakember.

Az sem veszélyezteti a faállományt, hogy meghosszabbították a fakitermelésre rendelkezésre álló időszakot, mert az aszály miatt már őszi körülmények vannak az erdőkben. A rendelet nyomán a szeptember elsejével induló fakitermelési időszakot csupán 1-2 héttel tudják előbbre hozni.

Az LMP Agrárminisztériumnál tüntetett pénteken este

Az Agrárminisztérium épületénél tüntetett pénteken este az LMP

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Azt üzenjük a kormánynak, hogy el a kezekkel az erdőktől! - kezdte beszédét Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke, azt követelve, vonják vissza az "őrült rendeletet", amely erdők tarvágását, elpusztítását teszi lehetővé.

Arról beszélt, hogy napjainkban egyre súlyosabbak a klímaválság következményei, az ország közepe és keleti része már félsivatagossá vált, ezt a folyamatot súlyosbítja tovább ez a kormánydöntés.

Keresztes L. Lóránt (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt mondta, hogy gyermekeink és az unokáink jövője a tét.

Ha a kormány nem látja, miként kell cselekedni, akkor nekünk kell kikényszerítenünk ezeket a lépéseket - fogalmazott. Felszólította Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy álljon ki a nemzeti értékek elpusztítása ellen

Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője a megmozduláson arról beszélt, klímaváltozás a világon mindenhol van, az nem Orbán Vitor hibája, "az viszont Orbán Viktor hibája, hogy olyan kormányunk van, amelyik nem készít föl a klímaváltozás hatásaira, és ami miatt semmit nem teszünk a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért".
 

Hangsúlyozta: a kormányzat nem cselekedett időben az energiahatékonyság fokozására, "most pedig ki akarják vágni a védett erdeinket".

Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere a rendezvényen arról beszélt: a jövőről szól ez a megmozdulás, hiszen egyszerre természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági érdekünk az erdők megóvása.

A tüntetés befejezéseként a résztvevők átvonultak a közeli Kossuth térre, hogy ott néma demonstrációval juttassák kifejezésre tiltakozásukat.

 

Felelős és fenntartható a hazai erdőgazdálkodás

 

A magyar erdőkben jelentős faanyag tartalék található, amely a fenntarthatóság, a biodiverzitás és az ökológiai értékek veszélyeztetése nélkül hasznosítható. Erdőirtás hazánkban több mint egy évszázada nem lehetséges – fogalmaz állásfoglalásában a Zöld Talár-díjas és a GreenMetric nemzet­közi felsőoktatási rangsorban előkelő helyet elfoglaló Soproni Egyetem, amely az erdőkkel kapcsolatos kutatás és felsőoktatás hazai központja.

Közölték, Magyarországon egy évszázada nem történik erdőirtás, erre elvi lehetőség sincs, és a jelenleg hatályos jogszabályok sem teszik semmilyen formában lehetővé. Erdőirtás ugyanis az a folyamat, amikor az ember az erdők helyén mezőgazdasági területet, településeket vagy más mesterséges létesítményt hoz létre anélkül, hogy pótolná a fákat. Hazánkban a gazdálkodók alapvető kötelessége az erdő fenntartása, vagyis fakitermelés után az új erdő megújítása és gondozása.

Baloldali álhírek az iskolák fűtésével kapcsolatban

Évtizedes szabályozás, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani, ami nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne

Az egyes médiumokban ma megjelent állításokkal szemben semmiféle  döntés, „parancs” vagy „utasítás” avagy új jogszabály nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban – szögezte le közleményében a Belügyminisztérium.

Rámutattak: évtizedes – tehát nem új – szabályozás, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani, ami nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne. Az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott – hangsúlyozta a tárca. Tudatták: „a kormány a háború és a brüsszeli szankciók okozta európai energiaválság ellenére is normális tanévre készül, az iskolákat az eddig megszokottaknak megfelelően tervezzük fűteni, amennyiben azt az európai energiahelyzet azt megengedi.”

„Emellett az Európában kialakult gázválság miatt minden lehetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz. A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást, a gázkitermelés fokozását és az iskolák egyéb lehetséges fűtési módjának felmérését” - írta a Belügyminisztérium, hozzáfűzve: folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetközi és a hazai energiahelyzetet.

 

 


 

 


 

Szerző Ripost

Ez is érdekelhet

origo.hu

Nem atombomba volt, még csak pukkanás sem: Magyar Péteren röhögnek az interneten - itt vannak a legjobb mémek!

origo.hu

Újabb drámai részletek Károly király betegségéről

borsonline.hu

„Szétmentünk, igen” – Koholák Alexa bevallotta: ezért szakított 26 évvel idősebb férjével

vg.hu

Valami súlyos történik az ukrán elnöki hivatalban: Zelenszkij kirúgta az egyik legfontosabb emberét

ripost.hu

Komoly döntést hozott Schumacher családja, itt vannak a részletek

origo.hu

Hatalmas örömhírt jelentett be Lékai-Kiss Ramóna

mindmegette.hu

8 szuper töltött tojás, amit kár lenne kihagyni húsvétkor!

ripost.hu

Ezzel vége, 4 csillagjegynek szünetre van szüksége, de azonnal!

vg.hu

Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)

ripost.hu

Örömhírt jelentett be Tóth Vera, Tóth Gabi elsők közt gratulált

ripost.hu

Elszólta magát Iszak Eszter? Csutiék hármasban érkeztek!

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Varga Judit újabb posztja: Rettegtem, sírtam, féltem a férjem mellett

POLITIK

Gulyás Gergely reagált Magyar Péter manipulált hangfelvételére

POLITIK

Mikor tárgyalja a NATO csapatok küldését Ukrajnába?

POLITIK

Gyurcsányné és Donáth Anna el akarják venni a tanárok pénzét

POLITIK

Franciaországban rendőrök őrzik a templomokat

POLITIK

Összeáll a dollárbaloldal

POLITIK

Varga Judit részletesen beszélt a rendőri jelentés történetéről

POLITIK

Már több mint 380 ezren látták a Varga Judit-interjút