Létrehozva: 2022.07.23.
Módosítva: 2022.07.23.

Varga Judit: Bekopogtatott a válság az unió ablakán

Véleményünkben az „érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül

Amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az EU jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik és az „érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül - mondta Tusnádfürdőn Varga Judit igazságügyi miniszter.

Varga Judit szerint az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon. Magyarország igazságügyi minisztere a székelyföldi Tusnádfürdőn beszélt erről péntek délután, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében. Az EU jövőképeiről szóló pódiumbeszélgetésen Kelemen Hunorral, a román kormány miniszterelnök-helyettesével együtt fejtette ki nézeteit.

Varga Judit alapvetően jónak tartotta, hogy az EU vitát indított a megújításról, úgy vélte azonban, hogy nem volt valós szándék az uniós polgárok megkérdezésére, a brüsszeli bürokrácia inkább a nép szájába akarta adni a saját elképzeléseit. A kialakulóban levő válság azonban „bekopogtatott az ablakon”, és a recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az embereket érintő tényleges problémákról folyjon vita.

„Amikor háborúról és békéről vagy arról beszélünk, hogy van-e fűtés vagy nincs, akkor meglehet: lesz lehetőség leülni a tárgyalóasztalhoz” - fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az unió jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik és az „érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül. Kijelentette: ha szétesne az egész uniós intézményrendszer, az utolsó gerendát a magyarok fogják tartani.

A miniszter bírálta ugyanakkor az Európai Bizottság „lopakodó hatáskörbővítését”, úgy vélte, olyan szerződésbővítésre lenne szükség, amely egyértelműen leszögezi, hogy melyek azok a területek, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, és melyekben megosztott a hatáskör. Varga Judit az egyhangú döntéshozatal rendszerének az eltörlését és az európai parlamenti választások nemzetek fölötti jelöltlistáinak az erőltetését tekintette a szerződésmódosítás két legnagyobb veszélyforrásának.

Kelemen Hunor szerint az EU politikai elitje hatalomtechnikai döntéseket tol előtérbe, amikor a konszenzusos döntéshozatal elvetését próbálja elfogadtatni. Az EU megújulása nem korlátozódhat csakis hatalomtechnikai kérdésekre, „ha lesz változás, ennek tartalmi változásnak kell lennie” ­- fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Kitért arra is, ha módosítják az EU-szerződést, az új szerződésnek perspektívát kell nyújtania az őshonos nemzeti kisebbségek számára is. A politikus megjegyezte: az ukrajnai háború vagy szorosabb együttműködésre kényszeríti az EU-t, vagy teljesen szétzúzza.

A Európai Uniót lényegében a saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön Tusnádfürdőn.

Varga Mihály a Vihar előtt, vihar után? – Infláció, energiaár, recesszió című panelbeszélgetésen hangsúlyozta: Európának egyelőre szüksége van az orosz energiára, az átállás pedig hosszú időbe telik és források kellenének hozzá.

A meghozott szankciók nem működnek, ráadásul ebben az ügyben nemzetközi együttműködés sincs, és nagy gondot okoz az uniónak az euró és a dollár árfolyamának változása. Ebben a tekintetben Európa „mélyen a vesztesek között van” – fogalmazott, hozzátéve, a szankciós politika Európának egyelőre nagyobb gondot okoz, mint annak, aki ellen azt bevezették.

A pénzügyminiszter megerősítette: a magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, és arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokat az eddig elért társadalmi–gazdasági eredmények megőrzésére fordítsa.

Kifejtette, az infláció növekedése, az energia- és az élelmiszerárak emelkedése, a kamatemelés és az emiatt megdrágult hitelek jól mutatják, hogy gazdasági lassulás felé tart a világ és benne Magyarország.

Az, hogy valóban recesszió lesz-e vagy egy nagyon erős lassulás, azt most nem lehet tudni, de ma nincs olyan elemzés, amely a helyzet radikális javulásával számolna – mondta.

Ebben a helyzetben ragaszkodni kell az alapértékekhez és a biztonsághoz – ismételte meg Varga Mihály, utóbbival kapcsolatban megjegyezve, ezt szolgálja a napokban elfogadott jövő évi költségvetés, amelyben a honvédelmi és a rezsivédelmi alap az ország biztonságát és stabilitását szolgálja.

Előbbi bevezetésével megpróbálják fenntartani a háztartások számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárakat, valamint kiegyensúlyozni az orosz háború és a migráció miatt tapasztalható biztonsági kockázatokat – tette hozzá.

Mérsékelni kell ezeket a veszélyeket, és tartalékot kell képezni, ennek jegyében a magyar kormány jövőre csökkenteni kívánja az adósság mértékét, valamint továbbra is prioritás marad az energiatározók feltöltése – mutatott rá a pénzügyminiszter.

Emlékeztetett, a válságra először az amerikai központi jegybank lépett a leggyorsabban, amely hajlandó a recessziót vállalni azért, hogy az infláció eltűnjön a gazdaságból, ez a stratégia viszont kevésbé számol a munkanélküliségi, a megélhetési és a szociális problémákkal.

Ez recesszió felé nyomja a világ gazdaságát, ebből a szempontból a mostani helyzet csak szélcsend ahhoz képest, ami a gazdaságokban következni fog – közölte Varga Mihály.

Az infláció megfékezését a magyar kormány árstoppal igyekezett megfékezni, de hosszú távon ez nem tartható fent, ezzel az intézkedéssel a nehezebb gazdasági környezethez való felkészülésre és az átállásra ad lehetőséget a hazai vállalkozásoknak – tette hozzá.

Cseke Attila román fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter arról beszélt, ebben a gazdasági helyzetben Románia számára nem a megszorítások bevezetése a járható út, hanem a fejlesztések és a beruházások segítése.

Ebben az évben a fejlesztési minisztérium csaknem 20 milliárd euró értékű beruházást fog finanszírozni, a helyreállítási alapból pedig mintegy 6 milliárd euró értékű pályázatot tud kiírni – mondta.

Jelenleg a vihar közepén vagyunk – kommentálta a gazdasági helyzetet Teleki Gábor, a Richter Gedeon Farmacia Rt. és a Pharmafarm Rt. vezérigazgatója. Kifejtette, a cégek számára fontos logisztikai lánc akadozik, az üzemanyag ára megduplázódott, a bérek emelkedése pedig növelte a társaságok kiadását.

Már a viharban vagyunk, az átlagemberek számára pedig egy-két év nehézség következhet. A globális infláció kilenc százalék, 2021-ben 5–7 százalékos volt – mondta Christopher P. Ball, az egyesült államokbeli Central European Institute igazgatója.

Szabó Dávid József, a Prohuman csoport stratégiai igazgatója (b1), Barbara Kolm, a Friedrich August v. Hayek Intézet elnöke (b2), Nagy István agrárminiszter (k) és Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere (j)

Szabó Dávid József, a Prohuman csoport stratégiai igazgatója (b1), Barbara Kolm, a Friedrich August v. Hayek Intézet elnöke (b2), Nagy István agrárminiszter (k) és Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere (j)

Fotó: MTI/Veres Nándor

Nagy István az „élelmiszer-szuverenitás” mellett érvelt

 Magyarország „élelmiszer-szuverenitása” mellett érvelt az agrárminiszter egy másik pódiumbeszélgetésen Tusványoson.

Az Európai Unió piaci szabályozása a békeidő logikájára épül, de a háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitáshoz - mondta Nagy István.

Változtatni kell azokon az uniós szabályokon, amelyek szerint Magyarország hibát követ el, amikor védeni próbálja a mezőgazdasági termékeit és élelmiszer-biztonságát a nyugati, gazdagabb államok nagyobb fizetőképességétől - közölte.

Kifejtette: a válság kitörésekor határozott fellépésre volt szükség, mert amikor az ukrán gabona „beszorult” a háború következtében, akkor volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 55 ezer tonna gabonát vásároltak fel a nagykereskedők, ha az így folytatódott volna, ma már Magyarországon nem lenne gabona. Ezt a folyamatot sikerült megállítani a gabonakivitel terén bevezetett bejelentési kötelezettséggel.

Nagy István szerint a magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait.

Az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható - a tusványosi rendezvény címében szereplő - „hét szűk esztendőre”, egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben - tette hozzá.

Elmondta: Európa termőterületének 46 százalékán aszály van, ami megnehezíti az ukrán gabonakivitel elakadása miatt kieső gabonamennyiség pótlását. Ezért is szükség van a technológiai fejlesztésre, hogy Magyarország kevesebb vízből jobban tudjon gazdálkodni.

„Akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha az önellátásunk, az élelmezési önrendelkezésünk biztosítva van. A megemelt forrásmennyiség a nemzeti agrárpolitikánk sarokköve, hiszen ezzel tudjuk biztosítani a nehéz körülmények között is azt a biztonságot a magyar emberek számára, hogy a mindennapi betevő ma is, holnap is, holnapután is biztonságban meglesz” - zárta előadását az agrárminiszer.

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere azt mondta: a környezetvédelemben nincs szuverenitás, de vannak olyan területek, amelyekben a tagállamokra kellene bízni a döntést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa példaként a klímaváltozást említette, amelynek megállításához még az uniós szintű erőfeszítések is elégtelenek, minden kontinensnek legalább olyan ambíciói kellene, hogy legyenek a karbonsemlegesség terén, mint Európának. Úgy vélte, a háborútól függetlenül az energiaszektorban nincs alternatívája a megújuló energiának.

Másfelől Tánczos Barna szerint az EU közös céljainak és elképzeléseinek megvalósításához sok területen szabad kezet kell biztosítani a tagállamoknak, mindenütt meg kell találni a speciális megoldásokat. Románia például a túlszaporodott, településeken kárt tevő, emberéleteket veszélyeztető medvék ügyében nem kér tanácsot olyan nyugati államoktól, amelyek a medvéket már rég kiirtották.

A román kormány környezetvédelmi minisztere is egyetértett Nagy István azon megállapításával, hogy az EU mostani szabályait békeidőre fektették le, de háborús időkben ezeket szinte lehetetlen megtartani.

 


 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek