Ukrajnának el kellene ismernie a fennálló területi realitásokat?

Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz–ukrán tárgyalások – jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak hétfőn.

Emlékeztett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat – a bucsai incidenst követően – függesztették fel, miután március végén a küldöttek „elvi megállapodásra” jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció „nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot” Oroszországgal.

„Tehát ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről” – hangoztatta Usakov.

Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban,

majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól.

Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben Ukrajnának el kellene ismernie „a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát”.

Andrij Rudenko külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy az esetleges jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státusát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban hétfőn megjelent interjújában kifogásolta, hogy a „bucsai provokációval” kapcsolatban nyugati országok és Ukrajna még az olyan elemi kérdésekre sem válaszoltak,

hogy kik voltak az ott megtalált halottak, és mi volt patológiai vizsgálatuk eredménye.

Ennek okát az orosz diplomácia vezetője abban látja, hogy az „információs hamisítványnak” a nyugati médiában megtartott „propagandapremierje” után Kijevnek már nincs más mondanivalója.

Usakov elnöki tanácsadó azt is elmondta a sajtónak, hogy Putyin kedden Teheránban Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfelsőbb vezetőjével, valamint Ebrahim Raiszivel, az iszlám köztársaság és Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével fog tárgyalni.

Az orosz államfő teheráni látogatásának elsődleges célja, hogy ott részt vegyen a szíriai rendezésről egyeztető „asztanai trojka” – Irán, Oroszország és Törökország – csúcstalálkozóján –, de a vizit alkalmat ad kétoldalú megbeszélésekre is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette hétfőn a parlament elé azt a javaslatot, hogy Ivan Bakanovot menesszék az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A dokumentum már elérhető a törvényhozás hivatalos honlapján is. Eszerint az indítványt a parlament plenáris ülésén Fegyir Venyiszlavszkij, az alkotmánybíróságnak az államfő által delegált tagja fogja ismertetni. Zseleznyak közlése szerint a következő plenáris ülésen Bakanov menesztésének kérdése az első napirendi pont lesz.

Zelenszkij vasárnap este adott ki rendeletet, amelyben felfüggesztette hivatalából Bakanovot és Irina Venegyiktova főügyészt. Hétfőn Andrij Szmirnov, az elnöki iroda helyettes vezetője egy tévéműsorban pontosította, hogy Zelenszkij még nem menesztette sem Bakanovot, sem Venegyiktovát, hanem ideiglenesen függesztette fel őket hivatalukból a munkájuk vizsgálatának idejére.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál felidézte a Politico című amerikai lap június 24-i cikkét, amelyben

a lap azt írta, hogy Zelenszkij már akkor fontolgatta az SZBU főnökének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt.

Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ.

Az ukrán vezérkar hétfő esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák veszteségeket okoztak az orosz erőknek, és visszavonulásra kényszerítették őket Szlovjanszk és Avgyijivka irányban, valamint visszaverték a támadásukat Bahmut irányában.

Olekszandr Kovalenko katonai szakértő a 24-es tévécsatornának nyilatkozva ezzel összefüggésben kifejtette: egyelőre nem stabilizálódott a frontvonal a Donyec-medencében a vezérkarnak az orosz csapatok támadásainak visszaveréséről szóló rendszeres jelentései ellenére.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencében az orosz csapatok továbbra is létszámfölényben vannak az ukrán fegyveres erőkkel szemben.

„Előrehaladásukat azonban befolyásolják az ukrán erők sikeres csapásai raktáraikra és parancsnoki állásaikra. Mindazonáltal az ellenségnek van még némi ereje az előretöréshez” – állapította meg Kovalenko.

„Például engem nagyon aggaszt a sziverszki irány, van rá esély, hogy éppen ebbe az irányba fokozzák az előrenyomulást” – tette hozzá. Előrejelzése szerint a közeljövőben az oroszok szinte a teljes frontvonal mentén átmennek védekezésbe. Szerinte ahol a védelmük meggyengül, az ukrán fegyveres erők ellentámadásba lendülnek, az orosz pedig visszavonulnak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz parancsnokság egy része 1969-ben kiadott topográfiai térképet használt a háború februári kezdetekor. Ez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Harkiv megye orosz megszállás alá került részeiben koboztak el.

Az oroszok által használt térképeken például hiányzott Harkiv városának egyik lakónegyede, amely csak a hetvenes években épült fel, és két víztározó is a régióban. Az ukrán-orosz államhatárt pedig golyóstollal rajzolták rá a térképre, hiszen 1969-ben még nem létezett, akkor még Ukrajna és Oroszország a Szovjetunió része volt.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5629-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4581-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 269 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 144 ember – köztük 52 gyermek – érkezett hétfőn az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.