Putyin: Minden eszközzel megvédjük az orosz nemzeti érdekeket

Az orosz flotta megvédi a nemzeti érdekeket az új tengeri doktrína szellemében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a hadiflotta napján megtartott szentpétervári fő haditengerészeti díszszemlén.

„Nyíltan kijelöltük Oroszország nemzeti érdekeinek határait és övezeteit, mind a gazdasági, mind a létfontosságú és stratégiai érdekekét. Ezek mindenekelőtt a sarkvidéki vizeink, a Fekete-, az Ohotszki- és a Bering-tenger, valamint a balti-tengeri és a Kuril-szorosok. Határozottan, minden eszközzel meg fogjuk védeni őket” - mondta.

Az elnök szerint a következő hónapokban leszállítják az orosz fegyveres erőknek a Cirkon hiperszonikus komplexumokat és hogy az Admiral Gorskov fregatt lesz az első, ahol ezeket a „semmilyen akadályt nem ismerő” manőverező robotrepülőgépeket hadrendbe állítják. Putyin azt hangoztatta, hogy az orosz hadiflotta képes villámgyorsan felelni bárkinek, aki úgy dönt, hogy megsérti Oroszország szuverenitását és szabadságát.

Méltatta a haditengerészet, amely szerinte becsülettel teljesíti stratégiai feladatait az ország határain és a világ tengereinek bármely régiójában.

Az elnök a parádét megelőzően írta alá az orosz haditengerészet új doktrínáját és hajózási szabályzatát jóváhagyó rendeleteket. A 2015. június 17-én jóváhagyott előző doktrína ezzel hatályát vesztette.

Az új tengeri doktrína elfogadhatatlannak nevezi a NATO infrastruktúrájának előretörését Oroszország határai felé, valamint azt, hogy a szövetség globális szerepvállalásra törekszik. Az irányelvrendszer szerint Oroszország „diverzifikálni” és „aktivizálni” fogja tengerészeti tevékenységét a Spitzbergák, a Ferenc József-föld, a Novaja Zemlja szigetcsoporton, valamint a Vrangel-szigeten.

A dokumentum előirányozza az Északi Flotta a harci képességeinek növelését és bázisrendszerének fejlesztését, a határőrizetet is felügyelő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), valamint az orosz nemzeti gárda erőinek és eszközeinek fejlesztését.

Az orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az északi flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

Az doktrína kimondja, hogy a tengeri nagyhatalom Oroszországi Föderáció nemzeti érdekei az egész világtengerre és a Kaszpi-tengerre is kiterjednek. Ezek a világóceánon a nemzetbiztonságot fenyegető kihívások és veszélyek, a nemzetközi jog általánosan elismert elvei és normái, Oroszország nemzetközi szerződéseinek, valamint más államok szuverenitásának és nemzeti érdekeinek figyelembe vételével alakulnak.

A dokumentum Oroszországnak a világtengeren érvényesítendő nemzeti érdekeihez sorolja a függetlenség, az állami és területi integritás, az ország szuverenitása, a tengeri nagyhatalmi státusz fenntartása, a tengeri potenciál fejlesztése és a védelmi képességek megerősítése, a hajózás, a halászat és a tudományos kutatás szabadsága, a tengeri csővezetékrendszerek biztonságos üzemeltetése, a környezetbiztonság, a sarkvidéki övezet és az északi tengeri útvonal fejlesztése biztosítását.

„Az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekeinek védelme a Világóceánon az egyik legmagasabb állami prioritás” - hangsúlyozza a doktrína.

A nemzeti érdek érvényesítésének területei a világóceánon az új dokumentumban létfontosságú, fontos és egyéb kategóriára oszlanak. Az első csoportba azok a területek kerültek, amelyek „közvetlen kapcsolatban állnak az állam fejlődésével, szuverenitásának és területi integritásának védelmével és a védelem megerősítésével, és kritikus hatással vannak az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére”.

Ide tartoznak az Oroszországi Föderáció belső tengerei és felségvizei, az ország kizárólagos gazdasági övezete és kontinentális talapzata, az északi-sarkvidéki medence, beleértve az északi tengeri útvonal vizeit, az Ohotszki-tenger vízterülete és a Kaszpi-tenger orosz szektora.

A fontos területek a dokumentum értelmében jelentősen befolyásolják a gazdasági fejlődést, a lakosság anyagi jólétét, Oroszország nemzetbiztonsági helyzetét, valamint az állam stratégiai és regionális biztonságának fenntartását„.

A doktrína ide sorolta az ország partjaival szomszédos vizeket, beleértve az Azovi- és a Fekete-tengert, a Földközi-tenger keleti részét, a Fekete-tengert, a balti-tengeri és a Kuril-szorost, valamint azokat a területeket, amelyeken a világ közlekedési összeköttetései áthaladnak.

”Az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekeinek az óceánokon és tengereken való védelme érdekében az orosz jogrenddel, a nemzetközi szerződéseivel és a nemzetközi jog normáival szigorúan összhangban gyakorolja vitathatatlan jogát a haditengerészeti erők (csapatok) jelenlétére és azok alkalmazására„ - áll doktrínában. A dokumentum rendelkezik a távol-keleti hajóépítési kapacitás fejlesztéséről, beleértve a repülőgép-hordozók építését is.

Az orosz haditengerészet magalakulásának 326. évfordulóján megtartott szentpétervári parádén 47 hajó és 42 repülőgép vett részt.

Szevasztopolban, az orosz Fekete-tengeri Flotta anyakikötőjében lemondták a haditengerészet napi ünnepségeket, miután ukrán dróntámadás érte a flotta főhadiszállását. Ennek következtében öten megsérültek a betört ablakok üvegszilánkjaitól.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ügyben vizsgálatot indított. A szevasztopoli hatóságok bejelentették a terrorfenyegetettség ”sárga„ szintjének bevezetését.

Oroszország hivatalosan is meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki az olenivkai börtönre mért rakétacsapás körülményeit, amelynek következtében több mint ötven ukrán hadifogoly vesztette életét - közölte vasárnap a védelmi minisztérium.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat. A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről.

Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek – elősorban a Moszkva által nácinak tartott Azov ezred volt katonáit – pénteken rakétacsapás érte. Az épület gyakorlatilag teljesen megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, amelynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása. Gyenyisz Pusilin, a szakadár – és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok elkezdtek az ukrán vezetésre terhelő vallomást tenni. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erők 72. gépesített dandárja ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta-B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült. Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét a Morozov Gépészeti Technikum területén. A csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életület vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.

A tábornok szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- a tüzérségi csapatok a nap folyamán 13 vezetésipontot – köztük a 95. légideszant rohamdandár parancsnokságát -, négy lőszerraktárt, valamint 227 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Herszon és Mikolajiv megyében légicsapások mintegy száz “nacionalistát” és 25 haditechnikai eszközt semmisítettek meg.

A donyecki régióban folytatott lövegelhárítási műveletben egy amerikai M777-es, egy Uragan-, kilenc Grad-, négy Gjacint-B- és öt D-30-as löveget semmisítettek meg. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és 11 sorozatlövő rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakétasorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek.

Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.