Orbán Viktor Tusnádfürdőn tisztázta hazánk pozícióját

Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédével tisztázta Magyarország pozícióját a legfontosabb politikai kérdésekben, emellett kijelölte hazánk számára azt az utat, amit ebben a megváltozott globális környezetben követnünk kell – jelentette ki a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel politológus, aki beszélt a kormány intézkedéseiről és az elhibázott brüsszeli kezdeményezésekről is.

„A miniszterelnök elgondolásai rendkívül fontosak, hiszen olyan nehézségekkel szembesül egész Európa a háború miatt, amelyekkel szemben csak egy stabil és céltudatos politikai vezetés tud szembeszállni, egy instabil és hosszútávú stratégiai tervekkel nem rendelkező, az eseményekkel csupán sodródó kormány elbukna” – állapította meg a Magyar Hírlapnak fogalmazva Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja. Ezért is nagy szerencséje Magyarországnak, hogy április 3-án nem a sokpárti balliberális koalíció győzött, hiszen ebben a rendkívül nehéz helyzetben gyakorlatilag hetek alatt elbuknának, az ország pedig egyáltalán nem tudna védekezni azokkal a veszélyekkel szemben, amelyek most leselkednek ránk – tette hozzá.

Deák Dániel úgy látja, hogy a balliberális oldalon a jelek szerint az intellektuális hiányosságaikból fakadóan nem nagyon értették meg Orbán Viktor beszédét, így rájuk a mostani válságkezelésben sem nagyon lehet számítani. Továbbra is csupán a kicsinyes aktuálpolitikai érdekeikkel vannak elfoglalva, a mostani krízishelyzetből is politikai tőkét kovácsolnának. Ez azonban a jelek szerint nem nagyon jön össze nekik: a Fidesz támogatottsága töretlen, a balliberális pártok által szervezett tüntetéseken pedig csupán pár százan lézengenek. Így hát csalódottságukban durvábbnál durvább kijelentésekkel igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, Gyurcsány Ferenc például már lázadást vizionál, emlékeztetett a politológus.

„Van egy másik próbálkozás is a balliberális oldalon: azt hangoztatják, hogy a kormány a kampányban tett ígéreteivel ellentétben adót emel, és megszüntetni a rezsicsökkentést” – folytatta a gondolatmenetét az elemző. „Ez is egy nagy hazugság a részükről, hiszen a kata szabályainak módosítása nem adóemelés, hanem egy olyan kiskapu bezárása, amellyel nagyon sok cég visszaélt a munkavállalók kárára, és jelentős mértékben csökkentették a nyugdíjkassza bevételét. Normál helyzetben ezt még elbírná az ország, de válságszituációban az ilyen kiskapukat be kell zárni. A rezsicsökkentés sem szűnik meg, az továbbra is milliókkal segíti a magyar családokat, a napokban kijött részletszabályok alapján ráadásul a különböző speciális élethelyzetekre is megnyugtató válaszokat adott a kormány. Sehol Európában nincsen arra példa, hogy a lakosságnak nem a piaci árat kell fizetnie, nálunk pedig még az átlagfogyasztás feletti szintre is egy lakossági piaci ár lesz kivetve, ami jóval kedvezőbb a normál piaci árnál” – tette hozzá Deák.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde zárta a politikai szezont, a korábbi évek tapasztalata alapján a következő hetek nyugalmasabbak lesznek, a politika is szabadságra megy, fogalmazott Deák Dániel, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére készül mindenki az őszre, amely további nehézségek elé állítja Európát, hiszen a háború várhatóan elhúzódik. 

„Brüsszelre ebben a helyzetben nem nagyon számíthatunk, a mostani tizenöt százalékos gázfogyasztás-csökkenésre vonatkozó javaslatuk is annyira komolytalan, hogy várhatóan egy hét alatt elbukik majd, a tagállamok jelentős része ugyanis nem támogatja. Szintén szánalmas viselkedés Brüsszel részéről, hogy még mindig visszatartják a Magyarországnak járó helyreállítási alap forrásait, és mondvacsinált okokra hivatkozva húzzák a dokumentumok aláírásának időpontját, miközben a mostani helyzetben Európa egységéért kellene dolgozniuk” – hangsúlyozta Deák Dániel.

A két év kihagyás után újra értékelt Orbán Viktor Tusványoson, ahol mind a világ, mind a nemzetpolitikai helyzetet elemezte, felvázolva a kormányzati stratégia horizontját. A beszédet az Alapjogokért Központ Facebook-bejegyzésében elemezte.

Két év kihagyás után értékelte Orbán Viktor a világ- és nemzetpolitikai helyzetet ismét Tusványoson: a beszéd arra az immáron 12 éve velünk élő alapkérdésre is rávilágított, hogy lehetséges-e a globális liberális fősodorral szemben kormányozni? Ez ugyanis most már nemcsak szellemi-kulturális, politikai értelemben kereteződik, hanem geostratégiai-gazdasági dimenzióban is, azaz hogy maradhat Magyarország egy recessziós nemzetközi környezetben lokális kivétel, mutatott rá az elemzés.

A miniszterelnök előadásai minden alkalommal az aktuálpolitikai fejleményekre koncentrálnak, de a Magyarországot körülvevő hatalmi, politikai és gazdasági tér változásaiból indulnak ki. Most sem volt ez másképp.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek. Utóbbi fejleményt már három éve előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett – hívta fel a figyelmet az elemzőintézet.

A miniszterelnök rögzítette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egyszerre: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyediket a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme.

Az Alapjogokért Központ arra is rávilágított, hogy a kormányfő kiutat, cselekvési tervet is hirdetett, valamint a kormányzat stratégiai horizontját is rögzítette: Orbán Viktor leszögezte, hogy 2024-ig – az amerikai elnökválasztásig – a béke létrejöttére nincs reális esély, az Európai Unió stratégiáját a konfliktus kezelésére pedig egy mind a négy kerekén defektet kapott autóéhoz hasonlította. Ezért az EU-nak új vízióra, Magyarországnak pedig a lokális sikerét garantáló lépésekre van szüksége, hogy kimaradjon a globális válságból.

Orbán Viktor cselekvési tervet hirdetett

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben

Mind ehhez az kell, hogy kimaradjunk a háborúból is. A miniszterelnök szerint több dologra kell koncentrálnunk: az unióval meg kell állapodnunk, ahogy Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal is.

Bár Európát két részre osztotta a kormányfő – poszt-Nyugatra és Közép-Európára –, leszögezte, hogy a nemzeti eszközeink megvannak a siker eléréséhez ezúttal is: van határvédelmünk, családalapú társadalmunk (mely építhet a jövőben is a rezsicsökkentés politikájára), fejlődő hadiiparunk és hadseregünk, több lábon álló energiapolitikánk, technológiai fedezetünk, Nyugatról és Keletről is érkező külföldi tőkebefektetéseink, előnyt biztosító tranzitgazdaságunk, stabil politikai rendszerünk és szellemi muníciónk is.

„Ráadásul mi jobbak, szorgalmasabbak, tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk” – fogalmazott zárógondolatában a kormányfő, ami extra motivációt jelent, és a 2030-ra kitűzött céljaink elérését is segíti, összegezte az Alapjogokért.

Részletes, sok kérdéssel foglalkozó beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos), előadásában elemzést és víziót is adott – így értékelte az elhangzottakat a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatornán.

Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: a kormányfő a világpolitikával, az európai politikával és a magyar belpolitikával is foglalkozott.

Kifejtette: a kormányfő a Nyugat helyzetét egy válságos szituációként írta le, és most használta először a „posztnyugat” kifejezést a nyugati világ azon részére, ahol hanyatlik a nyugati értékrend, a keresztény alapokon álló társadalom „a bevándorlás kérdése és az ellustulás miatt”. Ezzel szembeállította a közép-európai térséget, amely őrzi a nyugati világ eredeti értékrendjét.

A nyugati világnak katonai ereje és tőkéje van csak – és bár Európának, valamint a NATO-nak van elrettentő hatása és tőkebefektetések is léteznek –, most az a kérdés, hogy az általunk ismert Európát csupán ezzel a két eszközzel fenn lehet-e tartani – jelentette ki az elemző, azt valószínűsítve, hogy mindez kevés lesz.

Arra is kitért, hogy a miniszterelnöki beszéd „őszinte szembenézés volt a tényekkel”. Példaként említette, hogy a demográfia fontosságát hangsúlyozva a kormányfő arról beszélt, a fordulat még nem következett be, a genderkérdésben folyó jogi vitáról szólva pedig azt mondta, egyelőre azt sikerült elérni, hogy a kérdést az uniós forrásokról le lehet választani. Ezeket Mráz Ágoston Sámuel mind konfliktusos témaként jellemezte.

Hangsúlyozta: Magyarország a háborún veszít az energiaárak elszállása és a háborús infláció miatt. Egyetértett Orbán Viktor azon szavaival, hogy ha egy felelős reálpolitikus vezeti Németországot, és egy háborút elkerülni akaró, minden kritika ellenére üzletember mivolta miatt tárgyalóképes és megoldásra törekvő amerikai elnök egyszerre van hatalmon, akkor a háború elkerülhető lett volna.

Mráz Ágoston Sámuel a miniszterelnöki szavakat békebeszédnek is nevezte, amelyben megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormányfő, mégpedig azt, hogy amerikaiaknak és az oroszoknak kell megállapodniuk, mivel Oroszország az Egyesült Államoktól és a NATO-tól vár biztonsági garanciát.

A nyugati világnak új stratégia kell az eddigi kudarc helyett, ennek azt kell szolgálnia, hogy a nyugati világ is a békére törekedjen. Az elmúlt „keserű hónapok” alapján téves stratégiának minősítette azt, hogy Oroszország legyőzhető. Ezért az ukrán érdekeket figyelembe vevő, Ukrajnát demokratikus úton megtartó, szuverenitását védő békemegállapodásra van szükség a nyugati világ és Oroszország között – fejtette ki az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: Magyarországnak eddig sikerült a háborús konfliktusból kimaradnia, és a beszédben Orbán Viktor megismételte a kampányban tett ígéretét. Az energiaválságból azonban nem lehet kimaradni, ezért a mintegy kétezermilliárd forintos pluszköltség miatt kellett a rezsicsökkentésben egy átalakítást tenni – mutatott rá.