Káosz a La Manche csatornánál

A franciák a Brexitet, a britek pedig a francia hatóságokat okolják a kialakult helyzetért. 

A beléptetési rendszer fennakadásai miatt a hétvége folyamán több, akár 30 órás sorban állás után tudott csak több ezer brit turista – valamint mintegy háromezer kamion –  bejutni Franciaország területére, a helyzet vasárnapra némileg javult, de az átkelés továbbra sem zökkenőmentes.

Péntektől kezdve hosszú sorok kígyóztak a délkelet-angliai Doverben a franciaországi Calais felé közlekedő komp kikötőjében, illetve a közeli Folkestone-ban is, ahonnan a Eurotunnel, a La Manche csatorna alatt húzódó vasúti alagút indul. Doug Bannister, a doveri kikötő vezérigazgatója elmondta, hogy szombaton mintegy 10 000 autót engedtek át a kikötőből való távozáskor.

Vasárnap a Eurotunnelen áthaladni kívánó utazóknak még mindig legalább másfél órát kell várakozniuk az alagút üzemeltetőjének közlése szerint.

A doveri kompkikötőben valamelyest enyhült a zsúfoltság péntekhez és szombathoz képest, amikor a turistáknak és a kamionosoknak több órát kellett várakozni kilométeres sorokban. Tekintettel a súlyos fennakadásokra, a hatóságok arra biztatták a Franciaország felé utazókat, hogy csomagoljanak bőséges enni- és innivalót, illetve a szükséges gyógyszereiket, mielőtt útra kelnek, mert csak hosszas várakozás után juthatnak át a kontinensre. 

Francia források szerint a hőségben várakozó britek közül többen is rosszul lettek, valamint arról számoltak be, hogy az út mentén borzalmas higiéniai állapotok uralkodnak. Több ember pedig arra panaszkodott, hogy nincsenek a helyszínen rendőrök, és hiába hívják a segélyhívó vonalakat, senki nem ad a várakozóknak elfogadható tájékoztatást. 

Vasárnap a hatóságok már azt közölték, hogy a forgalom „normál ütemben” halad, de az utazóknak rövidebb  – egy óránál kevesebb – várakozással továbbra is számolniuk kell.

Ugyanakkor a földi fennakadások kihatottak a brit repterekre, miután sokan inkább repülővel próbáltak meg átkelni Franciaországba. A bristoli repülőtéren pénteken  hajnalban utasok százai lepték el a terminálokat, miközben a Heathrow és a Gatwick repülőtereken szintén sorok torlódtak fel a járatokra.

Pierre-Henri Dumont francia parlamenti képviselő Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépését tette felelőssé a felfordulásért.

A francia politikus szerint az egész helyzet a Brexit következménye, és Dover kikötője túlságosan kis területű ahhoz, hogy a beléptetés megfelelő tempóban tudjon zajlani.

Liz Truss brit külügyminiszter ugyanakkor úgy vélekedett, az okozta a zavart, hogy a francia hatóságok nem biztosítottak elég embert a határátkelőhöz az utazók ellenőrzésére.

Truss vasárnap elmondta, hogy egyeztetett az ügyben francia hivatali kollégájával, Catherine Colonnával arról, hogyan tudnának javítani a rendszeren.

A brit turistáknak Doverben kell áthaladniuk a francia hatóságok biztonsági ellenőrzésén, még mielőtt a szorost átszelő kompokra felszállnának.

Rishi Sunak volt pénzügyminiszter és Liz Truss külügyminiszter versenghet a brit miniszterelnöki tisztségért a kormányzó Konzervatív Párt szerdán befejeződött, egyhetes alsóházi frakciószavazási sorozatának eredményeként.

A versengés valójában a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folyik, de mivel a párt kormányon van, az új tory vezető az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Sunak és Truss közül a következő hetekben a Konzervatív Párt 160 ezer tagja választja meg a párt következő vezetőjét postai, illetve elektronikus úton.

A párttagok a szavazólapokat augusztus első hetében kapják meg, a voksok leadási határideje szeptember 2., a szavazás eredményét szeptember 5-én hirdetik ki.

Sir Graham Brady, a Konzervatív Párt vezetőválasztásainak megszervezéséért is felelős, rendkívül befolyásos alsóházi szakpolitikai frakciótestület, az 1922 Bizottság elnöke szerda délután bejelentette, hogy az ötödik szavazási fordulóra versenyben maradt három jelölt közül Sunak 137, Truss 113 voksot szerzett, Penny Mordaunt, a külkereskedelmi minisztérium kereskedelempolitikai államtitkára, volt védelmi miniszter 105 vokssal kiesett.

A vezetőválasztást az tette szükségessé, hogy Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök az utóbbi hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán július 7-én bejelentette lemondását a Konzervatív Párt vezetői posztjáról.

Ez kormányfői tisztségének megszűnését is jelenti, de Johnson a lemondás bejelentésével egy időben közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali teendőit.

A tisztségért nyolcan indultak, az alsóházi konzervatív frakció múlt szerdán kezdte a szavazássorozatot a jelöltekről. Az első fordulóban a szabályok szerint legalább harminc frakciótag voksát kellett megszerezni a továbbjutáshoz. Ez Jeremy Hunt volt egészségügyi miniszternek és Nadhim Zahawi pénzügyminiszternek nem sikerült, így ők már az első fordulóban kiestek.

A további fordulókban rendre az a jelölt esett ki, aki a legkevesebb voksot kapta a konzervatív frakció tagjaitól.
A versengésben Sunak, Truss, Mordaunt, Hunt és Zahawi mellett Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója, Kemi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár és Tom Tugendhat, az alsóház külügyi bizottságának elnöke vett részt.

Nemrég még a 42 éves Sunak számított favoritnak, de ugyanazok a botrányok, amelyek Johnson népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.

A londoni rendőrség például – Johnsonhoz hasonlóan – néhány hete őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt.

Mindemellett az utóbbi hetekben olyan sajtóértesülések is megjelentek, amelyek szerint Sunak indiai állampolgárságú felesége, aki jómódú részvénybefektető, egy jogi lehetőséget kihasználva az elmúlt években nem fizetett Nagy-Britanniában jövedelemadót külföldi befektetéseinek hozadéka után.

Az alsóházi konzervatív frakció szavazássorozatának mindegyik fordulójában Rishi Sunak kapta a legtöbb voksot, de a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov e héten ismertetett felmérései következetesen azt jelezték, hogy Liz Truss népszerűbb a Konzervatív Párt tagságának körében, mint Sunak.

A két jelölt azonban a következő hetekben egyaránt országos kampánykörútra indul, és ez még befolyásolhatja a támogatottsági arányokat.

Sunak veresége esetén Liz Truss lenne az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke Margaret Thatcher és Theresa May után.

Ha Rishi Sunak győz, ő lenne az első ázsiai hátterű brit miniszterelnök: a volt pénzügyminiszter 1980-ban született Kelet-Afrikából Nagy-Britanniába települt indiai szülők gyermekeként a dél-angliai Southamptonban.

Az utóbbi három évtizedben Boris Johnson az ötödik olyan brit miniszterelnök, aki mandátumának lejárta előtt távozik tisztségéből belső pártellentétek miatt. Margaret Thatcher három megnyert választás után 1990-ben, Tony Blair, aki a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt élén szintén három választást nyert egymás után és tíz évig állt a brit kormány élén, 2007-ben, David Cameron konzervatív párti kormányfő 2016-ban, Theresa May 2019-ben volt kénytelen lemondani, mindannyian évekkel megbízatásuk lejárta előtt.

Johnson, akinek vezetésével a Konzervatív Párt 2019-ben négy évtizede nem mért arányú választási győzelmet aratott, legalább a 2024-es választásokig kormányfői tisztségében maradhatott volna, ha a tory frakció a botrányok hatására nem fordul ellene.