POLITIK

Szerző Ripost

4 hónapja

Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi közel 159 ezer forintot spórolhat

Nyilatkozott a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

A rezsicsökkentés módosítása az arany középút, amely a társadalom nagy részét, köztük a legkiszolgáltatottabb rétegeket továbbra is védi, míg az átlag felett fogyasztók többletfogyasztását nem terheli a teljes lakosságra. Békeidőben és nyugodtabb gazdasági környezetben ezt a többletterhet a költségvetés elbírta, azonban a háború az öreg kontinens országait is nehéz helyzetbe hozta – nyilatkozta a Klímapolitikai Intézet igazgatója a hirado.hu-nak. Litkei Máté szerint a kormány által ismertetett energia-veszélyhelyzeti intézkedéscsomag alkalmas középtávon az energiaimport arányának csökkentésére is, ami nagyban növeli Magyarország energiaszuverenitását.

Energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a héten. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Az Északi Áramlat 1 vezetéken az oroszok teljesen leállították a gázszállítást, mielőtt az országok teljesen fel tudták volna tölteni a tárolókapacitásukat. A Jamal vezetéken már korábban megszűnt a földgázszállítás. Nyugat-Európát felkészületlenül érte az energiaválság, ott a tét az energiaellátás biztonsága. Mi felkészültünk, így az ellátás nincs veszélyben, csupán az ár kérdéses, hiszen nagy verseny alakult ki az energiahordozók iránt.

Így Nyugat-Európában az egyetlen megoldás a fogyasztás visszaszorítása, többek közt ezért adnak életvezetési tanácsokat a politikusok a lakosság számára, nálunk viszont mindenkinek tudunk biztosítani energiát.

A megemelkedett költségek miatt azonban ennek a terhét a válság idején nem fizettethetjük ki az adófizetők közösségével, hanem az átlag felett fogyasztóknak az átlagos mennyiség felett fogyasztott energiát piaci áron maguknak kell megfinanszírozni. Az előzetes kalkulációk szerint a magyar háztartások így is Európa legalacsonyabb rezsiszámláit fogják fizetni.

– A rezsicsökkentést a jelenlegi piaci helyzetben is fenn kívánja tartani a kormány. Mekkora a lakossági tehermentesítés?

– Az orosz agresszióra válaszul indított európai gazdasági háború az öreg kontinens országait is nehéz helyzetbe hozta, hisz a saját legnagyobb energiahordozó és nyersanyag-beszállító partnerével került szembe.

Bár a magyar kormány határozattan figyelmeztette a közösséget a szankciós politika veszélyeire, mára több nyugati ország a bőrén érzi a szankciók következményeit, miután a kormányok már a lakosság ellátását sem tudják az idei télre garantálni.

Szerencsére nálunk az ellátás biztosított, de a háborús infláció és az elszabaduló energiaárak elől Magyarország sem tudja függetleníteni magát.

A rezsicsökkentés módosítása az arany középút, amely a társadalom nagy részét, köztük a legkiszolgáltatottabb rétegeket továbbra is védi, míg az átlag felett fogyasztók többletfogyasztását nem terheli a teljes lakosságra.

Békeidőben és nyugodtabb gazdasági környezetben ezt a többletterhet a költségvetés elbírta, azonban ezek a módosítóintézkedések szükségesek ahhoz, hogy a háztartások háromnegyede (mely az átlag alatt fogyaszt) semmit ne érezzen az elszabadult energiaárakból. A csökkentett gáz- és áramár az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig érvényben marad, aki többet fogyaszt, annak viszont vissza kell fognia a fogyasztását, vagy meg kell fizetnie a piaci árat. Az átlagfogyasztási határok villamos energiából 210 kilowattóra per hó, (körülbelül 7750 Ft-os díjnak felel meg), 2523 kilowattóra éves szinten. Földgáz esetén pedig 144 köbméter havonta (havi 15 833 ezer forintos díjnak felel meg), azaz éves szinten 1728 köbméter.

Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi közel 159 ezer forintot – évi 1,9 millió forintot – spórolhat meg a rezsicsökkentéssel. Aki efölött fogyaszt, az piaci áron fog fizetni a többletenergiáért.

Ugyanakkor áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból, 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Akik túl vannak a sávhatáron, azok nagy része is igen közel van az átlaghoz, tehát kis odafigyeléssel a sávhatár alatt tudnak maradni.

– Európa többi országa hogyan készül a télre?

– Már most megfigyelhető az a trend az orosz gázellátásban érintett országoknál, hogy elkezdtek spórolni a földgázzal. Helyette inkább széntüzeléssel állítják elő az energiát, vagy ha erre nincs lehetőségük, importból szerzik be olyan országoktól, amelyeknek vagy szén vagy nukleáris energia bőségesen áll rendelkezésre.

A lakosságot elkezdték felkészíteni a hideg télre, korlátozzák a nyári légkondicionáló-használatot, és téli fűtésmaximumot vezetnek be.

Németország legnagyobb lakásszolgáltatója a Vonovia, amelynek egymillió bérlője van, bejelentette, hogy korlátozni fogja a kiadott ingatlanok fűtését. A német cégek felkészülnek az állandó home office őszi elrendelésére.

Németország, Ausztria, Csehország gázellátási szolidaritási megállapodást kötött, amit a német gazdasági miniszter szerint az egész Európai Unióra ki akar terjeszteni. A szolidaritás intézménye jelenleg is jelen van az EU-ban, sőt a hazai Földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti tervben is helyet kapott, de jelenleg a jogintézmény nem irányul a saját fogyasztók megkárosítására.

A németek által javasolt új intézmény nem szólna másról, minthogy azok, akik felelőtlenül nem készítették fel országukat egy energia-vészhelyzetre, és a háború kitörése óta az orosz energiahordozók szankcionálásán dolgoznak, elvegyék a gázt azoktól, akik pragmatikusan és előrelátón gondolkodtak.

Az ötlettel nem csak mi nem értünk egyet, a hollandok a saját ellátásuk biztonsága érdekében 35 milliárd köbméterre korlátozzák a Németországba irányuló gázexportot.

– A Kormányinfón elhangzott, hogy a nagycsaládosok továbbra is számíthatnak kedvezményekre. Pontosan mekkorára?

– A három- vagy többgyermekes családok esetén továbbra is megmarad a nagycsaládosok földgázárkedvezménye, ami három gyerek esetén nagyából 20 520 megajoule pluszenergia, vagyis nagyából 600 köbméter földgáz, valamint minden további gyermeknél pedig további 10 250 megajoule, körülbelül 300 köbméter földgázt jelent.

– Sokan távfűtésre vannak kapcsolva. Ők mire számíthatnak? 

– Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyértelműen állást foglalt amellett, hogy az új szabályok nem érintik a távfűtést. Azonban a Kormányinfón elhangzottak mellett érdemes megvárni, amíg megjelennek a részletszabályok, hiszen még várat magára annak tisztázása, hogy a rezsicsökkentett árnál is kedvezményesebb éjszakai áramot, valamint az elektromos fűtés elterjedésére bevezetett „H” tarifát miként érinti a változás.

– A magyar gáztározók töltöttsége képes lesz fedezni az ország fogyasztását?

– 2005-2006 fordulóján az orosz–ukrán gázvita következtében elmaradó gázszállítás hazánkban is földgázkorlátozás bevezetését eredményezte. Az ekkor meglévő 3,4 milliárd köbméternyi tárólókapacitás ugyanis nem tette lehetővé az Ukrajna felőli import kimaradásának teljes ellensúlyozását.

A tárolókapacitás megközelíti a 6,5 milliárd köbmétert, és ez több, mint a lakossági földgázfogyasztás. Ekkora tarolókapacitás egyedülálló Európában,

emiatt is halad arányaiban lassabban a feltöltés az európai tárolókhoz képest. A magyar tárolók jelenleg 44 százalékon állnak, míg az európai töltöttség hozzávetőlegesen 60 százalék, ugyanakkor a hazai tárolt mennyiség az éves fogyasztás több, mint 25 százaléka, míg Európában átlagosan az éves fogyasztás 16,7 százaléka van betárolva.

A téli fogyasztás fedezése egy összetett képlet eredménye, hiszen télen több a fogyasztásunk, mint a csővezetékes szállítás és a hazai kitermelés, a különbözet az, amit békeidőben a tárolókból fedezünk. A cél jelenleg az, hogy a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre készletek, emiatt kapott felhatalmazást Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszter arra, hogy további gázkészleteket szerezzen be a piacról. Nincs egyszerű dolga a külügyminiszternek, mert alig akadnak szabad kapacitások, amik pedig megjelennek a piacon, arra országok sokasága ugrik rá azonnal. Az oroszok a 4,5 milliárd köbméter gáz szállítására vonatkozó hosszú távú gázszállítási szerződésüket irányunkban mindeddig maradéktalanul teljesítették.

– És ez Európában hogyan néz ki? Képes lesz az ellátásra a többi uniós ország?

– Amennyiben az oroszok nem állítják helyre a gázszállítást, biztosan nem lesz elég energia Európában. Erre már több nyugat-európai országban készítik fel a lakosságot, a cégek készülnek az állandó home office újbóli bevezetésre, hiszen az irodákat nem fogják tudni felfűteni. A helyzet enyhítése érdekében Németország után Olaszország, Ausztria és Hollandia is jelezte, hogy a széntüzelésű erőművek segítségével próbálja átvészelni ezt az átmeneti időszakot. A lengyeleket pedig hiába kötelezte az Európai Bíróság a turówi lignitbánya bezárására, mára az ügy lekerült a napirendről. Ezzel együtt egyre több országban várható a régi széntüzelésű kazánok leporolása és újbóli munkába állítása.

– A Gazprom bejelentette, hogy az Északi Áramlat 1 ellátása bizonytalan. Németország esetleges energiaszegény állapota magával rántja Európát?

– Németország Európa ipari motorja, így az ország gazdasági nehézsége biztosan ránk és Európa más országaira is hatással lesz. Azonban a nehézségek lehetőséget is rejtenek magukban, hiszen várhatóan a termelés át fog helyeződni az unió azon országaiba, ahol lesz elegendő energia hozzá. Reményeink szerint ha ez a rossz forgatókönyv mégis bekövetkezik, a magyar embereket kevésbé fogja érinteni a válság, mint azokat, ahol energiahiány miatt vissza kell fogni a termelést.

A német helyzetben az a legszomorúbb, hogy az elmúlt években leállított atomerőművek most jelentősen enyhíthetnék a válságot, ráadásul olcsó és tiszta energiával.

– Várható-e, hogy energiahiányos állapot lép fel Magyarországon? A Mátrai Erőmű, a szén- és földgázkitermelés fokozása mennyit tesz hozzá az ország energiabiztonságához?

– A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb erőműve, teljes kapacitáson 950 megawatt energiát termel, ami most helyreállításra kerül. Az eredeti tervek még arról szóltak, hogy egy 500 megawattos zárt ciklusú gázturbina (CCGT) kerül beépítésre, mellette pedig a modernebb kazánokban hulladékégetésre kerül sor, ehelyett most kénytelenek vagyunk a lignit- és barnakőszénvagyon kitermelését fokozni, hogy Magyarország ellátásbiztonságát garantálni tudjuk. A Mátrai Erőmű és a paksi atomerőmű együtt majd 3 terawatt energia előállítására képes, ezzel nagymértékben megtámogatja a hazai ellátásbiztonságot. A legjobb az lenne, ha a Paks II beruházás mielőbb megvalósulna, mert ezzel még csúcsfogyasztás mellett sem lennénk importra utalva. Jelenleg az átlagfogyasztás körülbelül 4,5 terawatt, a csúcsfogyasztás pedig 7,2 terawatt, amiből 2,8 terawatt az import. A jelenlegi intézkedéscsomag alkalmas középtávon az energiaimport arányának csökkentésére is, ami nagyban növeli Magyarország energiaszuverenitását.

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!