Negyven év után újra magyar tisztségviselő lesz az ENSZ Közgyűlésének elnöke

Egy magyar tisztségviselő, Kőrösi Csaba lesz idén szeptembertől egy éven át az ENSZ Közgyűlésének elnöke, ami nagy megtiszteltetés és egyben óriási lehetőség is Magyarország számára - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással megválasztotta a 77. ülésszak elnökét New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy teljesen új világrend van kialakulóban, amely komoly kihívásokat jelent a nemzetközi közösség számára, ilyenkor pedig jelentős szerepe van a nagy nemzetközi szervezeteknek, amelyek platformot biztosítanak az államok közötti egyeztetésekre.

„Az ENSZ ilyen, amelynek Alapokmányánal fogva is az egyik legfontosabb küldetése, hogy mintegy végső menedékként, végső helyszínként lehetőséget biztosítson a szembenálló feleknek arra, hogy egymással vitázzanak, ütköztessék az álláspontjukat, esetleg megállapodásra is jussanak” - húzta alá.

A miniszter különös megtiszteltetésnek nevezte, hogy egy éven keresztül a világszervezet melletti magyar képviselet egykori vezetője, Kőrösi Csaba fogja elnökölni az ENSZ Közgyűlését. Illetve közölte, hogy az elmúlt két évben a kormány komoly diplomáciai hadjáratot folytatott ennek érdekében.

Végezetül pedig hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek a jövőben rendkívül fontos szerepe lesz a világpolitikai és világgazdasági folyamatok alakításában, s így erre egy magyar tisztségviselőnek is komoly befolyása lesz.

A világ népességének nagy részét képviselő országok elutasítják a szankciókat és az ENSZ-határozatokat

A Nyugatnak nem sikerült szembe fordítania Oroszországgal a világ legnépesebb országait az ukrajnai háború kezdete óta. Ez igaz az ENSZ-beli szavazásokra, de még inkább a különböző gazdasági büntetőintézkedésekre.

Noha a nyugati média és a politikusok nyilatkozatai azt a benyomást keltik, hogy az egész világ egységesen elítéli Oroszországot az ukrajnai háború miatt, ez koránt sincs így. A Boston Globe már márciusban arról írt, hogy míg a Nyugat, Ausztrália és Japán egymás után vezeti be a gazdasági szankció­kat Moszkva ellen, Afrika, Latin-Amerika és Ázsia túlnyomó része inkább a semlegességét hangsúlyozza, és továbbra is együttműködik Oroszországgal.

Ha nem is az egész világ vetett ki büntetőintézkedéseket, kétségkívül sok van belőlük: Oroszország ma a „legszankcionáltabb” ország, Iránt is megelőzve. Politikai állásfoglalásokra ennél valamivel könnyebben kaphatóak a világ országai. Március másodikán az ENSZ Közgyűlése határozatban ítélte el az orosz inváziót és csapatai visszavonására szólította fel Oroszországot. A világszervezet 193 tagállama közül 141-en igennel, öten nemmel szavaztak, 35-en pedig tartózkodtak. A határozatot elutasítók közt Oroszország mellett Eritreát, Észak-Koreát, Szíriát és Fehéroroszországot találjuk.

A harmincöt, semleges álláspontot választó ország közt afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokat találunk. A világ tíz legnépesebb országa közül négy, Kína, India, Pakisztán és Banglades tartózkodott, ez a világ összlakosságának mintegy negyven százalékát jelenti. Ráadásul Kína a világ második, India pedig hatodik legnagyobb gazdasága. Az aktuális trendeket nézve ez a két ország egyre inkább a világ gazdaságának súlypontját jelenti.

Április hetedikén az ENSZ Közgyűlésében amerikai javaslatra megszavazták, hogy felfüggesztik Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsból. Az előző szavazás után egy hónappal azonban már lényegesen kevesebb ország foglalt állást Oroszország ellen: ezt a határozatot 93 ország támogatta, 24 ország nemmel szavazott és 58 tartózkodott. A felfüggesztést elutasítók és a tartózkodók közt találunk a világ tíz legnépesebb országa közül kilencet (az egyetlen kivétel az Egyesült Államok), a világ összlakosságának több mint felét.

A második ENSZ szavazással kapcsolatban az Oroszországgal jó viszonyt ápoló Szerbia elnöke, Aleksandar Vucic azt nyilatkozta: óriási nyomást gyakorolt rá a Nyugat, hogy támogassa a felfüggesztést. Úgy fogalmazott, nem őt, hanem Szerbiát zsarolták. Vucic egyébként úgy határozott, hogy az uniós nyomás ellenére sem vezet be Oroszország elleni szankciókat. Az államfő egy interjúban azt mondta, Szerbiának nagyon sokba kerülne, ha csatlakozna a büntetőintézkedésekhez.

A The Wall Street Journal a napokban a szankciók hatástalanságáról közölt elemzést. Az üzleti lap felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a Nyugat egyre inkább a katonai fellépés alternatívájaként tekint a szankciókra, „mérsékelt kockázatú és olcsó” nyomásgyakorlási eszköznek használja. Oroszország azonban – mutatott rá a szerző – nem egy remetekirályság, hanem egy G20-as gazdaság. Nem sokat értek a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása utáni szankciók és az újabb büntetőintézkedésekkel való – később beváltott – fenyegetés sem tántorította el Moszkvát Ukrajna megtámadásától.