Magyar javaslat az Európai Unió jövöjéről

Új alapokra helyezné az EP-t, erősítené a szuverenitást a kormánypárti politikusok határozatterve.

A központosítás helyett a nemzetek Európája felé terelné az Európai Uniót egy friss kormánypárti határozati javaslat, amely a családok védelmére és az illegális migráció ellen is felszólal. Az Európai Parlament megreformálását egy éve is javasolta Orbán Viktor kormányfő.

Határozati javaslatot nyújtott be a napokban a Fidesz részéről Kövér László házelnök és Kocsis Máté frakcióvezető, a KDNP részéről pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Simicskó István frakcióvezető. A dokumentum témája, hogy milyen álláspontot képviseljen Magyarország az unió jövőjével kapcsolatban. Az Európa jövőjéről szóló konferencia tavaly márciustól idén májusig tartott, a végén benyújtott, 49 javaslatot tartalmazó zárójelentés és maga az eseménysorozat értékelése a tegnap kezdődött EU-csúcs napirendjére is felkerült.

Az országgyűlési határozati javaslat szerzői megállapították, hogy az EU Oroszországgal szembeni, „átgondolatlan szankciós döntései tovább nehezítik hazánk és polgáraink életét, Európa  új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett”. A konferenciasorozat álláspontjuk szerint nem nyílt és demokratikus párbeszédről szólt, hanem azon törekvések kiszolgálójává vált, amelyek célja felszámolni a nemzeti szuverenitást és növelni a brüsszeli bürokrácia hatalmát.

A javaslat szerint felül kell vizsgálni az uniós szerződéseket: törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését a nemzeti szabadság kiteljesedése érdekében, a szerződésekben meg kell jelennie Európa keresztény alapjainak, rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, részletesen kell rögzíteni a hatáskörök megoszlását, közös európai hadseregre van szükség, közös céllá kell tenni a családok támogatását, garantálni kell a jogot, hogy minden nép eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában, tiltani kell a további uniós adósságfelvételt, át kell alakítani az Európai Parlamentet, erősíteni kell a nemzeti parlamentek szerepét, garantálni az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, végül pedig erősíteni a Nyugat-Balkán európai perspektíváját.

A fentiek hasonlóak ahhoz a hét tézishez, amit Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott meg tavaly júniusban a Harminc éve szabadon című eseményen, mint az Európa jövőjéről szóló konferenciá­hoz való magyar hozzájárulást. A sajtóban visszhangot kapott a határozati javaslat azon pontja, amely szerint „az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta”.

A benyújtók szerint az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. Orbán Viktor tavaly ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az EP „csak a saját párt-, ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből”. Szintén kitért a nemzeti parlamentek hatásköreinek bővítésére, például a nemzeti hatásköröket sértő uniós jogalkotások megállítása érdekében, úgynevezett „piros lapos eljárással”.

Orbán Viktornak az Európai Parlamentre vonatkozó tézisét felháborodással fogadták a brüsszeli balliberális politikusok, a belga Guy Verhofstadt például egyenesen „putyinista diktatúrát” vizionált Magyarországon. 

Ez a lényeg:
 

„Teljesen világos: politikai indokok állnak a Magyarországnak járó pénzek visszatartása mögött” – írta csütörtöki közleményében Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz végrehajtásával kapcsolatos vita után elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EP baloldala továbbra is boszorkányüldözést folytat, sőt követeli, hogy ne fogadják el a magyar helyreállítási tervet.
 

„Nem válhat a politikai és ideológiai propaganda eszközévé az Erasmus+ program, nincs helye az LMBTQ-propagandának az oktatásban” – közölte csütörtökön Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő. „A gyermekek és fiatalok szexuális nevelése a szülőkre tartozik, ezt hagyjuk rájuk, az Erasmus+ pedig szóljon arról, amire létrehozták: az európai oktatási mobilitásról, képzésről és sportról” – fejtette ki.
 

Haladéktalanul tagjelölti státuszt kér Ukrajnának és Moldovának az Európai Parlament. Csütörtökön elfogadott állásfoglalásában a parlament Grúzia jelölti státuszát feltételekhez kötné.

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról - jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében csütörtök este.

Charles Michel a tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóján elért megállapodását „történelmi pillanatnak” nevezte, és azt írta: a „mai nap döntő lépést jelent” Ukrajna és Moldova Európai Unió felé vezető útján.

Az Európai Tanács elnöke a tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján közölte: a tagállami vezetők úgy döntöttek, hogy elismerik Georgia európai perspektíváját és készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal.

„Gratulálok a grúz népnek. Történelmi pillanat ez az EU és Georgia kapcsolataiban: az ország jövője az Európai Unión belül van” - fogalmazott.

Az Európai Unió döntése erős üzentet hordoz az egységről, az elhatározottságról. Arról, hogy az unió folytatja az Ukrajnának már eddig nyújtott, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai támogatás folytatását, külön figyelemmel a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében azt írta: a döntés „mindannyiunkat megerősít”. Erősíti az Európai Uniót, de különösen Ukrajnát, Moldovát és Georgiát Oroszországgal szemben - tette hozzá.

„Az Európai Unió döntése ismét megmutatta a világnak, hogy egységes és erős a külső fenyegetésekkel szemben” - fogalmazott.

A brüsszeli testület elnöke a sajtótájékoztatón a tagállami vezetők döntését meghatározó pillanatnak nevezte, és kiemelte: a megállapodás biztosítja az európai perspektívát Ukrajna és Moldova mellett Georgia számára is. Kijelöli számukra az EU-ba tartó utat. Noha mindhárom országnak még sok tennivalója van a kritériumoknak való megfeleléshez, hangoztatott meggyőződése szerint a lehető leggyorsabban fognak haladni a szükséges reformok végrehajtásával.

Georgia európai perspektívájával összefüggésben azt mondta: „az EU-tagság iránti erős vágya adja majd Georgiának a legnagyobb motivációt”. Hozzátette, az ország erős gazdasággal rendelkezik és sokat fejlődött az utóbbi években, de fontos reformokat kell még végrehajtania, és politikai egységet kell mutatnia.

Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte és történelminek nevezet a tagállamok döntését. Kijelentette: a tagjelölti státusz megadása Ukrajnának „nagyon erős jelzést” küld Oroszországnak arról, hogy az EU határozottan támogatja Kijev uniós törekvéseit és az orosz agresszióval szembeni fellépését.

Arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási folyamat „megterhelő lesz”. Elismerte továbbá, hogy a döntés Oroszország ukrajnai háborújához kapcsolódik. „A döntés politikai, ezt teljes mértékben elismerem” - fogalmazott a francia elnök.