Külföldön is bevált eszköz az extraprofit különadó

Külföldön is bevált eszköz az extraprofit különadó. Nyugaton a legtöbb országban a politikusok a háború és a tavaly ősz óta tartó energiaár-robbanás okozta infláció költségeit az emberekre akarják áthárítani. Magyarországon nem ez a recept: az a cél, hogy megőrizzük az elmúlt 12 évben elért eredményeket, így a magas foglalkoztatottságot, a rezsicsökkentést, a nyugdíjak értékét és a családtámogatásokat - írja Facebook-posztban az Alapjogokért Központ.

Onnan lehet biztosra venni, hogy az extraprofit különadó kivetésével jó úton jár a kormányzat, hogy a baloldali pártok egyből a védelmükbe vették a többletbevételhez jutott nagy multinacionális cégeket - írják.

Tekintettel arra, hogy ehhez az állami költségvetésnek többletbevételekre lesz szüksége, valahonnan elő kell teremteni a forrásokat. Ahelyett, hogy a háború és az energiaválság árát az emberekkel fizettetné meg, a kormány egy külföldön is jól bevált eszközhöz folyamodott, az extraprofit különadóhoz. Mivel egyes piaci szektorokban a megnövekedett árak miatt több bevétel keletkezett, indokolt, hogy az érintett szereplők részt vegyenek a közös teherviselésben. Ez a megoldás nem példa nélküli - mutatják be:

• Az Egyesült Államokban 1980-ban vetettek ki extraprofit adót a nyersolajra. Az adó célja az az olaj világpiaci árának növekedéséből fakadó extraprofit megadóztatása volt az olajtermelő vállalatok esetén. Az adóalap megállapításánál az inflációval korrigált bázisévi olajár és az aktuális világpiaci ár közötti különbséget vették figyelembe. Az adó egészen 1988-ig érvényben volt, és ez idő alatt mintegy 80 milliárd USA dollár bevételt jelentett az amerikai költségvetésnek.
• Nagy Britanniában Tony Blair munkáspárti kormánya 1997-ben vezetett be egy extraprofit adót a „privatizált közművek többletnyereségére”, összhangban a párt választási kampányígéretével. Az adó mértéke a vállalat piaci értéke és a privatizációt követő négy évben elért adózott eredmény kilencszerese közötti különbség 23 százaléka volt. Az adó a kormánynak 5 milliárd fontra becsült egyszeri bevételt hozott, amelyet egy munkahelyteremtési programra, és az iskolarendszer modernizációjára fordítottak.
• Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter 2022 május végén jelentette be, hogy az energiavállalatokra kivetett extraprofit adóból mintegy 5 milliárd fontot kíván beszedni. A brit energiaipari cégek ennek értelmében a következő 12 hónapban 25 százalékos különadót fizetnek. Az ilyen adó kivetésére irányuló politikai és társadalmi nyomás akkor erősödött fel, amikor a BP és a Shell is nagy nyereségnövekedésről számolt be az olaj- és gázárak globális emelkedésének köszönhetően. Ráadásul kiderült, hogy a brit adórendszerben meglévő adóvisszatérítéseknek köszönhetően a BP és a Shell is több pénzt kapott vissza a brit kormánytól, mint amennyit 2015 és 2020 között minden évben befizetett (kivéve 2017-et, amikor a Shell többet fizetett, mint amennyit kapott).

Molnár Dániel szerint jelentős likvid összeghez jutnak a pénzintézetek, amelyet aztán nagyságrendileg hat százalékponttal magasabb kamaton helyeznek el kockázatmentes eszközbe.

A bankrendszer a különadók esetében azért került célkeresztbe, mert a jegybanki kamatemelés nyomán a hitelkamatok emelkedtek, ezt azonban a betéti kamatok nem követték, ami jelentős többletbevételt eredményezett. Erre a problémára az utóbbi hónapokban az MNB is többször felhívta a figyelmet, így nem meglepetés, hogy most a kormány beavatkozásról döntött – mondta Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúra-kutató makrogazdasági elemzője.

Fontos hangsúlyozni, hogy nehéz meghatározni, pontosan mekkora a bankok extraprofitja, mennyivel jutnak nagyobb nyereséghez, mint amennyi normális körülmények között elfogadható lenne. Érdemes ezért számszakilag megnézni az extraprofit egy szeletét – magyarázta Molnár Dániel.

Mint kiderült, a háztartások betétállománya márciusban meghaladta a 13 ezer milliárd forintot, amelynek 82 százalékát a látra szóló és folyószámlabetétek tették ki, amelyek után a bankok átlagosan csupán 0,1 százalékos kamatot fizettek. Mindeközben a bankok rendelkezésére áll a jegybank egyhetes betéti eszköze, amelynek kamata március végén 6,15 százalék volt. Az egyhetes betét állománya ekkor nyolcezermilliárd forint körül alakult, viszont azóta többször is tízezermilliárd forint fölé emelkedett, illetve a kamat is 6,45 százalékra nőtt.

Nagyon leegyszerűsítve tehát a bankrendszer minimális kamat mellett jut jelentős likvid összeghez, amelyet aztán nagyságrendileg hat százalékponttal magasabb kamaton helyez el kockázatmentes eszközbe. Ez éves szinten legalább hatszázmilliárd forint nyereséget eredményezne a jelenlegi állomány mellett. Ennek viszont csak egy része az extraprofit – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: Nagy Márton az extraprofitadók bejelentése után megtartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az elmúlt években a bankrendszer átlagos kamatmarzsa 2,5–3,5 százalék volt. Ezt figyelembe véve tehát a bankrendszer nagyságrendileg csak a fenti csatornán keresztül 250–350 milliárd forint extra jövedelemre tesz szert kockázatmentesen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti számítás leegyszerűsített, nem számol a vállalati betétekkel, a hitelezési tevékenységgel, illetve az állampapírhozamok alakulásával. Ugyanakkor jól látható belőle, hogy a jegybanki szigorítás nyomán emelkedő kamatbevételek és az összességében stagnáló betéti kamatok a növekvő állományok mellett jelentős többletprofitot eredményeznek a bankrendszerben.

A bankok, a multik és a nagy energiacégek mellé állt Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje. A hódmezővásárhelyi polgármester legújabb bejelentkezésében élesen támadta az extraprofitadót és a benzinárstopot.

Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt ismételten a multik és a bankok oldalára állt legújabb videós bejelentkezésében.

A multikat és a bankokat védve arról elmélkedett, idézzük: „de hát akiket ők mondanak, annak egy jó részének nincs extra profitja. Az élelmiszerláncoknak szerintem nincs extra profitja, de szerintem a bankoknak sincs.”

A baloldali politikus később arról is beszélt, hogy az országok „jól elvannak” benzinárstop nélkül is: „a benzinárak magasabbak mindenhol Európában, vagy legalábbis feltételezem, hogy magasabbak, hiszen Orbán befagyasztotta őket. Mégis gazdaságilag ez a többi ország, ez ahhoz képest nagyon jól elvan” - fogalmazott Márki-Zay.

A hódmezővásárhelyi polgármester fenti szavaiból is jól látható tehát, hogy ismét egy követ fúj Gyurcsánnyal és a baloldali elvbarátaival, hiszen hozzájuk hasonlóan megszüntetné az extraprofitadót és a benzinárstopot is.