Kreml: Ukrajnának „nagy problémái" vannak

Ukrajnának „nagy problémái” vannak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov akkor nyilatkozott így, amikor arra kérték, hogy értékelje Dmitrij Medvegyevnek, a biztonsági tanács helyettes vezetőjének szerdai, arra utaló Telegram-bejegyzését, hogy Ukrajna két év múlva már megszűnhet önálló állam lenni.

„Nem kommentálnám ezt az üzenetet. De tudjuk, hogy Ukrajnának nagy problémái vannak. Ezt mindenki nagyon jól tudja, és igen, ezt ki lehet jelenteni, a lényeg az, hogy a nacionalista alegységek ellenállása folytatódik, az ukrán vezetés pedig nem hajlandó tárgyalni ezekről a nacionalista egységekről és józanul értékelni a helyzetet” – fejtette ki álláspontját Peszkov.

„Ez nem sok jóval kecsegtet” – tette hozzá.

Medvegyev volt állam- és kormányfő szerdai Telegram-bejegyzésében egy hírre reagált, amely szerint Ukrajna két év múlva törlesztendő kölcsönbérlet keretében akar cseppfolyósított földgázt (LNG-t) beszerezni az Egyesült Államokból, különben „egyszerűen megfagy” a télen.

„Csak van itt egy kérdés. Ki mondta, hogy két év múlva Ukrajna egyáltalán létezni fog a világtérképen?” – fogalmazott Medvegyev.

Úgy vélekedett, hogy „az amerikaiakat ez már nem érdekli”, mert annyit fektettek már be az „Ellenoroszország-projektbe”, hogy minden más már „semmit sem jelent a számukra”.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Oroszország ott tesz pontot az ukrajnai „különleges hadművelet” végére, ahol ő akarja, nem pedig ott, ahol egyes washingtoni és más ideológusok és stratégák szeretnék. Leszögezte, hogy Moszkva kész kitartani az invázió kinyilvánított céljainak megvalósítása mellett, bármilyen döntést is hoz a Nyugat.

Rjabkov kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államoknak és a Nyugat egészének megvan a józan esze ahhoz, hogy az ukrajnai helyzetet ne fokozzák közvetlen összecsapássá, mert a nukleáris fegyverek bevetése esetén nincs visszaút. Hozzátette, hogy a nyugati vádakkal szemben Oroszország elutasítja a korlátozott nukleáris háború ideológiáját.

Az orosz-ukrán béketárgyalások áprilisi megszakadásáért a helyettes tárcavezető Kijevet és nyugati „bábmestereit” okolta.

Az ukrán fővárosba utazott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő – jelentette csütörtökön a La Repubblica című olasz napilap.

A három vezető Lengyelországban szállt különvonatra. Macron, Scholz és Draghi „éjszakai találkozót” tartott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, ahol nemzetközi repülőtér található, mielőtt továbbutaztak Kijevbe – számolt be a ZDF.

A La Repubblica újságírója, Tommaso Ciriaco fotót is közölt a vonaton utazó politikusokról.

A francia elnök hivatala megerősítette, hogy a három vezető együtt szállt fel a Kijevbe tartó különvonatra. Látogatásuk megszervezése hetekig tartott, mivel a politikusok igyekeztek leküzdeni a háborúra adott válaszukkal kapcsolatos ukrajnai kritikákat.

Olaf Scholz érkezésekor Berlin támogatásáról biztosította Ukrajnát. A kancellár kifejtette:

„nem csak szolidaritást akarunk tanúsítani, hanem biztosítani akarjuk Ukrajnát arról, hogy az általunk szervezett segítség – a pénzügyi és a humanitárius folytatódik, a fegyverek terén ugyanúgy”. A támogatás addig folytatódik, amíg szükséges.”

Úgy vélekedett az Moszkvával szemben bevezetett uniós szankciók hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország feladja tervét és kivonja csapatait, „mert ez a cél”.

Macron érkezése után azt mondta, hogy „ez egy fontos pillanat. Az egység üzenetét küldjük az ukránoknak”.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kerül sor a látogatásra, a francia elnöki hivatal egyik tisztviselője azt mondta, úgy gondolták, hogy a legjobb, ha közvetlenül a jövő heti EU-csúcs előtt teszik meg, amelyen az ukrán csatlakozás kérelemről is szó lesz.

Az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e tagjelölt státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.

A NATO nagyra értékeli Joe Biden amerikai elnök bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok további segítséget nyújt Ukrajna önvédelméhez, ahogy a többi szövetséges ország is fenntartja jelentős és példátlan mértékű támogatását az Oroszországgal szemben védekező ország számára – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön

Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve a június végén Madridban tervezett NATO-csúccsal kapcsolatban azt mondta, a biztonság szempontjából kiemelten fontos időszakban tervezett találkozón arról kell döntést hozni, hogy a szövetség miként erősítse védelmi és elrettentő képességét.

A tagállami vezetők döntést hoznak az Ukrajnának szánt támogatási csomag részleteiről, a NATO modernizációjáról a megváltozott biztonsági környezetnek megfelelően, valamint megerősítik együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerországokkal – mondta.

A tagállamoknak továbbá nem szabad megfeledkezniük a védelmi kiadások fokozásáról sem a terhek kölcsönös megosztása érdekében – emelte ki a NATO-főtitkár.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt monda, Svédország és Finnország történelmi jelentőségű döntést hozott azzal, hogy benyújtották csatlakozási kérelmüket a NATO-hoz. Véleménye szerint mindkét ország alkalmas a tagságra, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási várakozásuk mihamarabb megvalósulhat.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter érkezésekor azt közölte, a Kijevnek ígért harci eszközöket, köztük három rakétavetőt júliusban vagy augusztusban szállíthatja Németország.

Elmonda, a rakétavetők használatával kapcsolatos kiképzés június végén kezdődhet, vagyis a fegyverek szállítására július végén vagy augusztus elején kerülhet sor.

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban, a védekezés legnagyobb problémája mégis az, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége – jelentette ki helyi idő szerint szerdán Washingtonban David Arahamija, az ukrán kormány főtárgyalója.

Az Axios amerikai hírportál szerint a politikus arról számolt be amerikai partnereinek, hogy Ukrajna egymillió katonát verbuvált eddig, és további kétmilliót képes még csatasorba állítani. Mark Milley amerikai vezérkari főnök naponta 100-ra becsülte a halottak és 400-ra a sebesültek számát, és úgy vélte, hogy Oroszország is tetemes veszteségek árán képes csak fokozatosan területet szerezni, és az ukrán erők hatékonyan védekeznek.

„Megvannak a kiképzett embereink, hogy támadjunk és ellentámadást indítsunk, de fegyverekre van szükségünk” – mondta Washingtonban Arahamija.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete naponta 60–100 elesett ukrán katonáról beszélt.