Fúrótornyokat bombáznak az ukránok

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők Csornomornaftohaz gázfúrótornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn a Telegramon.

Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt.

Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőház krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították és a „technológiai katasztrófának” sikerült elejét venni.

A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság 100 százalékban a saját tulajdonának vallja.

A cég szénhidrogén-mezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette , hogy az orosz fegyveres erők a Basztyion partvédő rakétarendszer Onyiksz precíziós rakétájával mértek rakétacsapást mértek az Odessza megyében lévő Arciz repülőterére, megsemmisítve ezzel egy Bayraktar TB2 drónvezérlő állomást és két pilóta nélküli légijárművet a földön.

A Donyeck környéki lövegelhárítás keretében az elmúlt nap folyamán 11 Grad rakétasorozatvetőre és 12 tüzérségi szakaszra mértek csapást, Podhirne környékén két 155 milliméteres M777-es tarackot megsemmisítve, a kezelő személyzettel együtt. A donyecki hatóságok egyébként hétfőn újabb, NATO-szabvány szerinti lövegekkel lakónegyedek ellen végrehajtott csapásokról számoltak be.

Konasenkov szerint harcászati légierő gépei 47 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, elpusztítva egyebek között két Buk-M1 és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert. Rakéta- és tüzérségi csapatok 148 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 25 vezetési pontot és 59 lőállásban lévő tüzérségi alegységet lőttek.

A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 450 „nacionalista” éltét vesztette,

13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművek, valamint 16 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem lelőtt egy MiG-29-es repülőgépet, kilenc drónt, és ugyancsak kilenc rakétavetőlövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai művelet kezdete óta 208 repülőgépet, 132 helikoptert, 1 260 drónt, 345 légvédelmi rakétarendszert, 3696 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 576 rakétasorozatvetőt, 2 055 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3731 speciális katonai járművet veszítettek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség, a luhanszki milíciára hivatkozva azt jelentette, hogy a szeverodonecki Azot vegyiüzemben körülzárt ukrán egységekkel és külföldi zsoldosokkal folytatott tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy Szeverodoneck közelében Toskivka község a szakadár és az orosz egységek ellenőrzése alá került.

Konasenkov egyébként, az ukrán veszteségekről szólva azt állította, hogy egyedül az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja május 19. óta, egy hónapnyi harc során több mint 2100 halottat és sebesültet veszített. Az alacsony harci morál miatt az erősítésre kijelölt nyolcszáz ember az orosz tábornok szerint nem volt hajlandó a hadszíntérre utazni, mert a tiszteket alkalmatlannak és korruptnak tartják.

Elmondása szerint, az ukrán 10. hegyi rohamdandárban a felderítő alegységének mintegy száz katonáját parancsmegtagadás címén, a parancsnoksággal szembeni széleskörű engedetlenség miatt, felmentették a szolgálat alól és Kremencsugba szállították vizsgálatra.

A tábornok szerint az ukrán 30. gépesített dandár parancsnoki állományának jelentős része kerüli a szolgálati feladatok ellátását, a dandár legtöbb alegysége tiszt nélkül maradt.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, aki egyben az Orosz Történelmi Társaság elnöke is, az utóbbi testület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából hétfőn Moszkvában elmondott beszédében kifejezte meggyőződését. hogy Oroszország és a Donyec-medence győzni fog a „különleges hadműveletben”.

Példa nélküli és törvénytelen Litvánia döntése a Kalinyingrádba irányuló orosz vasúti tranzit korlátozásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak Moszkvában.

A szóvivő szerint az orosz hatóságok elemzik a helyzetet, és annak alapján döntik majd el, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek. „A döntés tényleg példa nélküli. Ez mindennek a megsértése. Úgy tudjuk, hogy ez az Európai Unió vonatkozó határozatával függ össze, amely a szankciókat a tranzitra is kiterjeszti. Szerintünk ez is törvénytelen” – fogalmazott.

Peszkov szerint a helyzet „több mint súlyos”, és „nagyon mély elemzést igényel, mielőtt bármilyen intézkedést és bármilyen döntést meg lehetne fogalmazni”. A szóvivő azt mondta, hogy

az elemzés a következő napokban fog megtörténni.

Arra a kérdésre, hogy valójában egy orosz régió blokád alá helyezéséről van szó, kijelentette: „természetesen ez a blokád eleme”. Peszkov nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Kreml kapott-e javaslatokat a kalinyingrádi önkormányzattól a lehetséges válaszintézkedésekről. Mint mondta, az ellenlépések kidolgozásához Moszkva több állami intézmény álláspontját mérlegelni fogja.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn bekérette a moszkvai litván nagykövetség ügyvivőjét, és határozott tiltakozását fejezte ki a kalinyingrádi régió blokádjának kísérlete miatt. Moszkva figyelmeztette a diplomatát, hogy az orosz nemzeti érdekek védelme érdekében ellenintézkedéseket kell bevezetnie.

A tárca kifogásolta, hogy Vilnius az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el a Litvánia területén keresztül a Kalinyingrád megyébe irányuló vasúti tranzit számos tételére. „Követeltük, hogy ezeket a korlátozásokat azonnal oldják fel” – olvasható a tárca honlapján közzétett állásfoglalásban.

A minisztérium rámutatott, hogy

Litvánia intézkedéseivel nemzetközi jogi kötelezettségeket sért,

különösképpen az Oroszországi Föderáció és az EU 2002-ben elfogadott közös nyilatkozatát a Kalinyingrád megye és Oroszország többi része közötti tranzitforgalomról. Moszkva nyíltan ellenségesnek tekinti őket, és követeli a teherszállítás mielőbbi teljes körű helyreállítását.

„Ha ez nem történik meg, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen nemzeti érdekei védelmében” – hangzott az orosz külügyminisztérium honlapján közzétett szöveg.

Anton Alihanov, a kalinyingrádi exklávé kormányzója korábban bejelentette: a litván vasúttársaság arról értesítette az orosz régió vasútjait, hogy június 18-tól az Oroszország elleni európai szankciók miatt korlátozzák az orosz régiókból a régióba irányuló számos áru tranzitját.