Az orosz-ukrán háború lezárását sürgetik

A diplomáciai utat nevezte az ukrajnai háború egyetlen lehetséges lezárási módjának csütörtökön Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tartott közös sajtótájékoztatóján Teheránban.

Amirabollahián azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy a NATO-n keresztül végzett tevékenységével hozzájárult az ukrajnai válsághoz, ám hozzátette, hogy Teherán álláspontja nem változott, és továbbra sem a háborút, hanem a diplomáciát tartja a vitás kérdések lezárásához vezető útnak.

Szergej Lavrov kétnapos látogatáson tartózkodott az iráni fővárosba, és az IRIB iráni állami televízió tájékoztatása szerint Ebrahim Raíszi elnökkel is egyeztetett, ám erről a megbeszélésről egyelőre nem árultak el részleteket.

Raíszi januárban ellátogatott Oroszországba, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel is megbeszéléseket folytatott.

Amirabdollahián kitért az iráni atomprogram felélesztését célzó bécsi tárgyalások megrekedésére is, amelyekért az Egyesült Államokat tette felelőssé, hozzátéve: a síita állam kész asztalhoz ülni, ám az egyeztetések sikere az Iránt sújtó amerikai szankciók feloldásától függ.

Lavrov hangsúlyozta: Moszkva teljes mértékben támogatja a bécsi egyeztetéseket és az Irán elleni szankciók feloldását.

„Remélem, hogy az Egyesült Államok jó döntést hoz majd” – fogalmazott az orosz miniszter.

Mind Iránt, mind pedig Oroszországot nemzetközi büntetőintézkedések sújtanak.

A 2015-ben Bécsben Irán és a hat nagyhatalom által aláírt szerződésben Teherán vállalta, hogy visszafogja atomprogramját az ellene elrendelt szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump akkori elnök 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből és újból elrendelte a szankciók bevezetését, amire Teherán kötelezettségvállalásainak felmondásával reagált.

Hszi Csin-ping kínai elnök egy nemzetközi üzleti fórumon kifejtette, az ukrajnai válság megdöbbentette az emberiséget, és egyfajta „vészkapcsolót is bekapcsolt” – közölte az apnews.com.

Az ázsiai ország vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók visszaüthetnek, az alkalmazó országok számára bumerángeffektusként hathatnak.

Az amerikai portál emlékeztetett, Kína nem ítélte el Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját, a Nyugatot Moszkva provokálásával vádolta, és helytelenítette az orosz ellenes szankciók bevezetését.

Ma kezdődött az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója Brüsszelben. Az állam- és kormányfők tanácskozásán minden bizonnyal napirendre kerül a háborús helyzet, Ukrajna, Grúzia és Moldova tagjelölti státusza és a globális minimumadó kérdése is.

Csütörtökön és pénteken tartanak csúcstalálkozót az Európai Unió állam- és kormányfői. A tárgyalásokon várhatóan szóba kerül az orosz–ukrán háború, több ország tagjelölti státusza, továbbá a szankciós politika és a globális minimumadó bevezetésének kérdése is.

Orbán Viktor miniszterelnök szerda este közösségi oldalán jelezte, hogy útnak indult a csúcstalálkozóra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozó kapcsán – ahol országa tagjelölti státusza is téma lesz – arra szólította fel az uniós vezetőket, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az Oroszországgal szembeni újabb, hetedik szankciós csomagról.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón a szankciók kapcsán elmondta, hogy hazánk csak olyan döntéseket, szankciókat támogat, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak.

Kijelentette:

az eddigi brüsszeli döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagas legyen, a gázembargó bevezetése esetén pedig Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezt nem csak a magyar, hanem az egész európai gazdaság megszenvedné.

A magyar kormány továbbra is arra hív fel mindenkit, hogy térjen vissza a versailles-i konszenzushoz, ami azt jelentette, hogy Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt kivetett szankciók az energetika területét nem érintik – mondta.