„Sokba kerülne hazánknak az energiaembargó”

Már rövid távon is súlyosan sérülne a magyar ipar működése és versenyképessége az orosz energiahordozókat érintő uniós szankciókkal – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Figyelőnek adott interjújában. 

A hetilap csütörtöki számában megjelent interjújában a MEKH elnöke rámutatott, hogy a fosszilis energia részaránya még mindig 60 százalék felett van, ugyanakkor az elmúlt időszakban jelentősen növekedett a megújulóenergia-felhasználás Magyarországon. Importkitettségünk a szén esetében 40, a földgáznál 75, míg a kőolaj tekintetében 90 százalék; a földgáz és kőolaj döntő többsége pedig Oroszországból érkezik.

A hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben jelentős lépések történtek az ellátásbiztonság érdekében. Szlovénia kivételével minden szomszédunk felé kiépültek a kétirányú szállításra alkalmas földgázvezetékek, üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, és új útvonal jött létre a földgáz Magyarországra szállítására is. A vezetékek kapacitáskorlátai szerinti mértékben, tehát jelenleg is van rá mód, hogy az orosz mellett az északi-tengeri kitermelésű vagy akár az észak-afrikai források is elérjék a magyar gázpiacot – tette hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarország számára az orosz földgázforrásnál jelenleg nincs olcsóbb, ezért bármilyen alternatíváról is beszélünk, ezekkel sokkal drágább lenne a hazai ellátás. Mint mondta az energiahordozókat érintő szankciók miatt a hazai ipar működése, versenyképessége már rövid távon is súlyosan sérülhet. Magyarország számára tehát rövid és közép távon nincs alternatívája az orosz gázforrásnak - mondta.

Horváth Péter János rámutatott, hogy nagyobb földgázmennyiségek LNG-forrással való kiváltására is csak közép távon van lehetőség. Ehhez két dolog szükséges: a visszagázosító kapacitások fejlesztése, valamint a visszagázosító terminálok és a gázt felhasználó földgázpiacok közötti kapcsolat kiépítése, fejlesztése, ami évekbe telik.

A rezsicsökkentés eredményeiről szólva kiemelte, hogy az intézkedés eddig összesen körülbelül 2000 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar fogyasztóknál. Hozzátette, hogy már az uniós tagállamok többségében is történtek lépések a lakossági árak féken tartása érdekében, sőt maga az Európai Bizottság is elismeri a beavatkozások szükségességét.

A Bizottság REPowerEU nevű hétpontos tervével kapcsolatban – mely már idén csökkentené az unió függőségét az orosz gáztól, 2030-ra pedig teljesen megszüntetné azt – a MEKH elnöke kifejtette, hogy javaslatok ambiciózusak, ugyanakkor túlzottan optimisták, mivel felülbecsülik mind az alternatív források reálisan elérhető szintjét, mind a ténylegesen megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait. Mint mondta, az orosz gáz LNG-importokkal való kiváltását a régióban például jelentősen gátolhatják a nyugatról keletre, illetve északról délre irányuló szállítások kapacitáskorlátjai, valamint a gázhálózat kelet-nyugati irányúra tervezett gázmozgása.

Az Európai Bizottság javaslatáról szólva, mely minden tagállam számára a területén lévő tárolók idén 80, 2023-tól pedig 90 százalékos feltöltését írná elő, a MEKH elnöke kijelentette, hogy az igazságtalanul nagy terhet róna azokra az országokra – köztük Magyarországra -, ahol magas a tárolókapacitások fogyasztáshoz viszonyított aránya. Mint mondta, a magyar javaslat az, hogy a tárolóhasználati kötelezések szintjének meghatározásakor szükséges legyen figyelembe venni, hogy az adott tagállamban található földgáztároló létesítmények kapacitása hogyan aránylik az ottani fogyasztáshoz. Azt is javasoltuk, hogy ha Brüsszel az EU egészének ellátásbiztonsága érdekében írna elő tárolási kötelezettségeket, amelyek meghaladják a belső tagállami igényeket, abban az esetben az unió is vállaljon részt a többletköltségek finanszírozásában – tette hozzá.

A karbonsemleges magyar villamosenergia-termeléssel kapcsolatban Horváth Péter János emlékeztetett, hogy 2030-ra 6500 megawatt megújuló kapacitás kiépítése a cél, melynek teljesítésével, a napelemek telepítésével időarányosan rendkívül jól állunk. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a kapacitásbővülés rendszer oldalról jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Mint mondta, a 2030-as vállalások tarthatók, annyi módosítással, hogy a jövőben csak szabályozható naperőmű telepítése támogatott. Hozzátette, hogy az ellátásbiztonságot nem szabad külföldi áramimportra alapozni, ezért a hazai atomenergia-termelés továbbra is megkerülhetetlen.

A MEKH elnöke közölte, hogy az elmúlt évek ellátásbiztonságot előtérbe helyező kormányzati intézkedéseinek, valamint a szankciókkal kapcsolatos határozott hazai álláspontnak köszönhetően az ország energiaellátása rövid és hosszú távon is biztosított.

A magyar kormány álláspontja nem változott: „Magyarország jelenleg biztos, stabil energiaellátását a szankciós csomag atombombaként lerombolná, ezzel ugyanis a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése lehetetlenné válna” – írta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán.

Szijjártó Péter megjegyezte: a most javasolt brüsszeli csomag hétszáz forintos benzin- és nyolcszáz forintos gázolajárat jelentene Magyarországon. Leszögezte: „Ezért ebben a formában ezt a brüsszeli szankciós csomagot nem támogatjuk.” A magyar külügyminiszter arra kérte Shahid Abdullahot, az ENSZ közgyűlésének elnökét, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében. Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra.”

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője az M1 csatornáján elmondta, két tanulmány mentén kell az olajembargó bevezetését megvizsgálni. Emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „nem lesz egyszerű” a leválás az orosz olajról. Hortay Olivér szerint az egyik tanulmánynak arról kellene szólnia, hogy az Európai Unió egészében milyen hatást gyakorol az olajembargó. A másik tanulmánynak pedig arról, tagállami szinten, hogyan alakul, és hogyan kell ezeket a költségeket redukálni. Teljesen abszurdnak tartja, hogy először legyen meghatározva a vállalás, és csak utána látni azt, hogy ez teljesíthető-e vagy sem.

Időközben Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem nyolcszáz forintot kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy tegnap ismertetett kimutatás szerint.

Megegyezés nélkül maradtak abba az uniós nagykövetek egyeztetései a szankciós csomagról tegnap Brüsszelben, értesült a Politico. A lap szerint a brüsszeli tisztségviselőktől most azt várják, hogy mára vagy holnapra álljanak elő egy új, kompromisszumos javaslattal.

A Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint Magyarország következetesen ellenzi a csomagot jelen formájában. A szankciós javaslatokat a múlt héten több tagállam is bírálta. A tegnap előterjesztett kompromisszumos javaslat – ami a Politico birtokába jutott – hazánknak és Szlovákiának 2024-ig adna haladékot az orosz kőolajról való átállásra, Csehországnak pedig ugyanazon év júniusáig. Magyarország azonban teljes mentességet szeretne. Bulgária is elégedetlen, hosszabb átállási időt akar.