tóth gabi
A képviselők ötödik alkalommal választhatják Magyarország miniszterelnökévé Orbán Viktort.
Miniszterelnököt választ ma az Országgyűlés. A képviselők ötödik alkalommal választhatják Magyarország miniszterelnökévé Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, a Fidesz-KDNP-listavezetőjét az államfő javaslatára.
A parlament honlapján olvasható napirendi javaslat szerint az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a tervek szerint az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatódik.
A miniszterelnök-választást előreláthatólag délután fél háromkor tartják, a döntéshez a 199 országgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.
Az eskütétel után a miniszterelnök beszédet mond a parlamentben.
A múlt héten leköszönt Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés május 2-i, alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktort válassza újra miniszterelnöknek.
A miniszterelnök-választás után várhatóan interpellációk és kérdések hangzanak el, majd a parlament lefolytatja a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A Párbeszéd politikusa a Fudan egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kezdeményezett referendumot még tavaly júliusban.
Az alaptörvény tizedik módosításának vitáját kezdi meg a Ház kedden.
A képviselők napirend előtti felszólalásokkal nyitják az ülésnapot, majd megemlékeznek a madarak és fák napjáról.
Ezt követően kezdik meg az alaptörvény tizedik módosításáról szóló vitát. A változtatás megadná a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ha kell, az Ukrajnában folyó háború miatt gyors döntést hozhasson.
Az alaptörvény módosívásával együtt tárgyalja meg az Országgyűlés a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést is.
Az Országgyűlés ugyancsak megvitatja a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot, majd napirend utáni felszólalásokkal zárja keddi munkáját.
Varga Judit: A veszélyes kihívások korát éljük
Nemsokára megtartom az Alaptörvény tizedik módosításának expozéját az Országgyűlésben - jelentette ki Varga Judit.
A veszélyes kihívások korát éljük, ezért a józan eszünkre kell hallgatnunk és a megfontolt építkezésre kell koncentrálnunk, hogy biztosítani tudjuk a országunk békéjét és biztonságát - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán megosztott bejegyzésben.
„Hazánk történelme megtanította nekünk, hogy Európa politikai erdejében csak azok a fák nem hasadnak meg - még a legvadabb ellenszélben sem -, amelyek mélyre eresztik gyökereiket és ha kell újakat vernek.”
A pandémia idején alkalmazott intézkedés bevált, most a modell ugyanaz – mondta Kövér László a veszélyhelyzet jogállásának a szomszédos országban zajló háború esetével való bővítésére vonatkozó javaslatról.
A parlament honlapján megjelent előterjesztés – ahogy azt korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte – bővíti a veszélyhelyzet jogállását.
A javaslat alapján a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás mellett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Gulyás Gergely az április 21-i Kormányinfón közölte: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédságban folyó háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – tette hozzá.
Kövér László újraválasztott házelnök kedden, Varga Judit bejelentése után az Inforádiónak úgy fogalmazott: olyan világban élünk, amelyben nehéz kiszámítani, milyen jövő vár ránk, a világ egyik legerősebb atomhatalma áll háborúban a szomszédságunkban, nemzeti érdek, hogy megadják a kormánynak annak lehetőségét, ha gyors döntést kell hozni, ne kelljen a parlamenti procedúrát végigjárni a törvényalkotásnál. A modell ugyanaz, amit a pandémia idején alkalmaztak, a korábbi veszélyhelyzeti intézkedés bevált – mondta Kövér. A Fidesz és a KDNP-frakció már jelezte: támogatja az előterjesztést.
A módosító javaslat indoklásában az áll: „az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Magyarország felelőssége a háború elől menekülők ellátása, a háború
miatti gazdasági károk minimalizálása, valamint az, hogy a magyar embereket a lehető legteljesebb mértékben megvédje a gazdasági téren jelentkező káros hatásoktól.”
A törvényalkotó kitér arra is, hogy „a háború elől népességarányosan a legtöbb menekült hazánkba érkezett Ukrajnából. (...) A háborús helyzet elől menekülők ellátásában, támogatásában az államnak is kiemelkedő szerepe van, és a humanitárius katasztrófa tapasztalatai megmutatták, hogy a menekültek ellátásához, a megfelelő életkörülmények és a megélhetéshez szükséges feltételek biztosításához a rendes jogrendi eszközök kiegészítésre szorulnak.”
A részletes indoklásban szerepel az is, hogy a módosítás „nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális”. Továbbá „hasonlóan a hatályos veszélyhelyzeti szabályokhoz a kormány jogi és politikai felelősségébe tartozó kérdés, mely rendkívüli intézkedéseket vezeti be. Ezek bevezetése során a kormánynak mindig esetről esetre kell vizsgálnia a beavatkozás szükségességét, annak halaszthatatlanságát, a rendes jogrendi eszközökkel való szabályozás lehetetlenségét vagy korlátozottságát.”