Már van ahol 900 forint a dízel, és ez még nem minden!

A skandináv országokban csúcson az üzemanyagok ára: Svédország, Norvégia, Finnország, és Izland, ahol 800 forint felett a dízel literenkénti ára, de Svájc és Németország sincs messze az brutálisan drága dízelártól. A Holtankoljak.hu hétfőn közölte a friss nemzetközi árakat. Egyre jobban látható, mekkora segítséget is jelent a magyar autósoknak és a gazdaságnak az üzemanyagárstop.

Míg Magyarországon az üzemanyagárstopnak köszönhetően a benzin és a gázolaj literenkénti ára nem lehet magasabb 480 forintnál, több nyugat-európai EU-s országban ez a benzin estében akár 800, illetve a gázolaj esetében akár a 879 forintnak megfelelő literenkénti árat is elérheti.

Hasonlóképp magasak az árak Hollandiában, Görögországban, Dániában, Finnországban és Norvégiában is.

Ide kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a számokat (Forrás: Holtankoljak.hu – grafika: hirado.hu)

Jól látható, hogy az uniós tagállamok között a 95-ös benzin ára hazánkban a legalacsonyabb, míg a gázolaj csak Máltán olcsóbb, mint Magyarországon.

Lehet ez még durvább is

Szakértők szerint kifejezetten óvatos és optimista a korábbi, 700–800 forintos üzemanyagárra vonatkozó becslés, ha életbe lépne az Európai Bizottság javaslata az orosz olaj embargójára. Az előzetes számítások ugyanis csak azt veszik alapul, hogy amennyiben Oroszország helyett máshonnan vennénk az olajat, akkor az milyen benzinárat okozna. Ha azonban Európa bevezeti az embargót, akkor a Brent típusú kőolaj ára az egekbe szökik. Ennek következtében könnyen előfordulhat, hogy Európában négy számjegyű lesz az üzemanyagok ára.

Brüsszel eddig nem tudta átnyomni tervezetét

A hét végén egyelőre nem sikerült megállapodni a hatodik brüsszeli szankciós csomagról. Ez tartalmazná a brüsszeli tervek szerint a többi között az olajembargót is, amelyet jelenlegi formájában például Magyarország is elutasít. Az egyeztetések a héten folytatódnak.

Itthon november óta legfeljebb 480 forintba kerül egy liter 95-ös benzin vagy gázolaj. És júliusig ennél nem is lesz drágább a tankolás. Ha azonban nem lenne ársapka, akkor már jelentősen elszálltak volna az árak. Ahogyan, például ez a szomszédos Ausztriában is történt.

Felmérések szerint ott emelkedett a leginkább a benzin ára, jelenleg nagyjából 660 forint egy liter 95-ös, míg a háború előtt nagyjából 100 forinttal volt kevesebb. De szerte Európában kilőttek az üzemanyagárak. A dízel Németországban drágult a legjobban, ahol most 800 forintra jön ki egy liter.

Gazdasági visszaesést okozna Brüsszel javaslata

Ha azonban életbe lépne az Európai Bizottság javaslata az orosz olaj embargójára, az üzemanyagárak még tovább emelkednének, ami a gazdaság minden területén óriási károkat okozna.

„Akár ennél a 700-800 forintos üzemanyagárnál is magasabb üzemanyagárakkal szembesülne Európa”

– mutatott rá korábban a Századvég vezető közgazdásza az M1-en. Szakáli István Loránd emlékeztett arra, hogy az orosz kőolajat érintő brüsszeli szankciótervezet már az idei évben nagy változások elé állítaná Európát.

A szakértő kiemelte:

Ezek a szankciók más mértékben érintenék az egyes tagállamokat, de miután Magyarország hosszú évtizedek óta az orosz kőolaj feldolgozására rendezkedett be, legalább öt évbe és súlyos milliárdokba kerülne az átállás, beláthatatlan gazdasági következményeket eredményezve.

A szakértő hozzátette: a bizottság javaslata számos európai gazdaság visszaeséséhez vezetne.

Jobban fájna nekünk, mint az oroszoknak

 „Semmilyen garancia nincs arra, hogy egy európai embargót követően, amikor a nyugati országok új olajforrásokért küzdenek az eleve szűkös kínálatú világpiacon, Magyarország képes lenne megfelelő mennyiségű nyersolajat beszerezni” – fogalmazott korábban, a Századvég szakértője, aki ezt a hirado.hu-nak adott interjúban is kifejtette.

Hortay Olivér kiemelte:

Az intézkedés úgy okozna rendkívül magas költségeket az Európai Unióban, hogy Oroszországnak azzal párhuzamosan még növekednének is a bevételei,

az embargó miatt jelentősen felvert világpiaci árak mellett ugyanis jóval drágábban tudná eladni a nyersolajat például Kínának vagy Indiának.

Szijjártó: Vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása

Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.

„Az energiaellátás az nem filozófiai és nem is politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság kérdése.

Szükség van földgáz- és kőolajforrásokra és szükség van vezetékekre, amelyek idehozzák a földgázt és a kőolajat” – fogalmazott a külügyminiszter. A földrajzi helyzetünk és az évtizedek alatt kiépült ellátási hálózat meghatározza hazánk energiaellátását.

Minden tagállamnak más és más energiaellátási szerkezete van, épp ezért az uniós tagállamok vezetői is korábban megállapodtak arról Versailles-ban, hogy a szankcióknál figyelembe veszik az egyes országok eltérő helyzetét.

„Ezt a nehezen létrejött európai egységet rúgta fel az Európai Bizottság javaslata az olajembargóra vonatkozóan”

– mondta Szijjártó Péter. Ez a brüsszeli javaslat felér egy Magyarország gazdaságára ledobott atombombával.

Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.

Szijjártó Péter elmondta, hogy immár két és fél hónapja zajlik háború a szomszédunkban. Magyarország álláspontja a háború elejétől fogva világos és változatlan. A magyar érdek, hogy minél hamarabb béke legyen és ennek érdekében mindent megtettünk és megteszünk, amit csak tudunk. Különbséget teszünk az agresszor és a megtámadott között, támogatjuk Ukrajna szuverenitását és a valaha volt legnagyobb humanitárius akciót hajtjuk végre.

Magyarország támogatta az eddigi öt brüsszeli szankciós csomagot, de jelezte, hogy vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása

– mutatott rá Szijjártó Péter.

„Az energiaellátás az nem filozófiai és nem is politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság kérdése. Szükség van földgáz- és kőolajforrásokra és szükség van vezetékekre, amelyek idehozzák a földgázt és a kőolajat” – fogalmazott a külügyminiszter.

A földrajzi helyzetünk és az évtizedek alatt kiépült ellátási hálózat meghatározza hazánk energiaellátását. Minden tagállamnak más és más energiaellátási szerkezete van, épp ezért az uniós tagállamok vezetői is korábban megállapodtak arról Versailles-ban, hogy a szankciók tekintetében figyelembe veszik az egyes országok eltérő helyzetét.

„Ezt a nehezen létrejött európai egységet rúgta fel az Európai Bizottság javaslata az olajembargóra vonatkozóan”

– mondta Szijjártó Péter. Ez a brüsszeli javaslat felér egy Magyarország gazdaságára ledobott atombombával. Ha ez a javaslat hatályba lép, akkor a gazdaság működéséhez szükséges kőolaj beszerzése lehetetlenné válna. Hazánkba csővezetékeken keresztül érkezik kőolaj és a hazai felhasználás 65 százaléka orosz forrásból származik.

A brüsszeli csomag elfogadása több száz milliárd forintnyi kiadást jelentene az állam számára, a benzin 700, a gázolaj pedig 800 forintba kerülne literenként. A kőolajfinomítók átállítása legalább 5 évet venne igénybe és csak az biztos, hogy az utána vásárolt kőolaj drágább lenne, mint amit most vásárolunk.

Az alternatívának számító déli szállítási útvonalak bővítésére lenne szükség, de ehhez Horvátországban lenne szükség beruházásra.

„Ez a javaslat tehát Magyarország számára problémát jelent, és ez a javaslat nem tartalmaz megoldásra vonatkozó előterjesztést, Magyarország ezt a csomagot nem szavazza meg, mert a háború árát nem fizethetik meg a magyar emberek”

– hangsúlyozta a miniszter.

Az embargó hatására a Brent típusú nyersolaj ára a jelenlegi 107 dolláros hordónkénti szintről 185 dollárra emelkedhet. Nemcsak gazdasági, de energiabiztonsági értelemben is nagy problémákat okozna az intézkedés – mondta Brüsszel legújabb szankciós csomagjáról Hortay Olivér a hirado.hu-nak. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint nincs olyan európai tagállam, amelynek az orosz energiaimport tiltása ne okozna közvetve nehézséget. A szakértő szerint amíg Európát gazdasági válságba rántja a szankciós csomag, addig Oroszország bevételei várhatóan növekednének, hiszen nyersolaját máshol is el tudná adni.

– Az Európai Bizottság novemberig be kívánja tiltani az orosz kőolaj importját. Reálisnak tekinthető ez a határidő? Mire lenne elegendő mindössze hat hónap Európának, és Magyarország esetében mire lenne elegendő egy ennél hosszabb határidő?

– A határidő kijelölésére alighanem hatással volt, hogy másfél héttel ezelőtt az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen arra kérte az Európai Unió vezetőit, hogy ne vezessenek be rövid távú olajembargót. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokban november 8-án tartják az úgynevezett félidei választásokat. Joe Biden elnöki beiktatása óta 70 százalékkal emelkedtek a benzinárak, az embargó pedig tovább emelné a nyersolaj világpiaci árát. Ez politikailag kellemetlen lenne az amerikai elnöknek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyébként a minap arról beszélt, hogy tekintettel lesznek a globális olajpiacra. Úgy tűnik tehát, hogy a határidőt a bizottság elsősorban az Egyesült Államok igényeihez igazította. Kérdésének arra a részére, hogy mire elegendő a hat hónap, nehéz válaszolni.

Az Európai Bizottság ugyanis semmilyen hatástanulmányt nem készített, ami annak köszönhető, hogy most már nem is szankciós politikában, hanem gördülő szankcióban gondolkodik. A lehető legrövidebb időn belül egyre súlyosabb és súlyosabb intézkedéseket akar hozni. Európa jelentős része tankerhajókon keresztül szerzi be a nyersolajat.