tóth gabi
Az orosz hadsereg ismét fokozta légi és tüzérségi támadásait.
Az orosz hadsereg ismét fokozta légi és tüzérségi támadásait az Ukrajna keleti részében lévő Zaporizzsja megye ellen – közölte pénteken a helyi katonai adminisztráció.
A közlemény szerint az utóbbi időben az orosz erők leálltak a régió elleni támadásokkal, viszont péntek délelőtt heves légi és tüzérségi csapásokat mértek Hujlajpole és Orohiv településekre.
Közben egy Ukrajnában szolgáló fehérorosz önkéntes zászlóalj közölte, hogy az orosz csapatok által körülzárt mariupoli Azovsztal üzemben legalább öt tagja is harcol ukrán oldalon. A Kasztusz Kalinovszkij 19. századi forradalmár nevét viselő zászlóalj márciusban alakult, tagjai fehérorosz katonák és Ukrajnába emigrált fehérorosz állampolgárok, akik javarészt az Aljakszandr Lukasenka újbóli elnöki beiktatása elleni 2020-as minszki tüntetésekben vettek részt.
A zászlóalj képviselői az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztattak, hogy utoljára négy nappal ezelőtt létesítettek kapcsolatot az Azovsztalban lévő fegyvereseikkel.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó azt mondta egy tévéműsorban, hogy az orosz csapatok folyamatosan ágyúzzák a Donyec-medencei régiót, és a következő napokban fokozott offenzíva várható. „Erőteljesebb offenzívára készülünk. A következő 3-4 napban az oroszok bevetnek minden erőt, hogy betörjenek Szeverodoneckbe vagy Popasznába” – fejtette ki, hozzátéve, hogy céljuk az ukrán fegyveres erők bekerítése a térségben.
Oroszország versenytárs, amely nem fog eltűnni – szögezte le a francia védelmi törzs főnöke pénteken, az AFP francia hírügynökségnek és a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában, amelyben a Kreml Ukrajna elleni háborújáról és a nyugati államok hosszútávú stratégia-építéséről is beszélt
Az észtországi látogatásra érkezett Thierry Burkhard tábornok az orosz fegyveres erőket „a hazugság hadseregének” nevezte, ahol szerinte „azt hazudják, hogy (az ukránok) nem fognak ellenük fegyvert, azt hazudják, hogy az orosz erők fel vannak készülve a harcokra, és a parancsnokok értik a dolgukat”.
Elmondta, hogy a jelek szerint a háború új szakaszba lépett, amelyben az orosz fél az erői nagyrészét a Donyec-medence térségébe összpontosítja, míg korábban csupán a csapatok mintegy 20 százalékát irányította oda.
Burkhard kiemelte a csapatok moráljának fontosságát, valamint az információs hadviselést, s úgy vélte, mindkettőben az ukrán fél teljesít jobban. Az előbbi kapcsán elmondta, hogy meglátása szerint az ukrán hadsereg élvezi az ukrán nép támogatását, amely tudja, hogy a csapatok az országukat védik, a másodikra kitérve pedig úgy vélte, az orosz fél elvesztette az e téren korábban élvezett előnyét.
A tábornok emellett aláhúzta a megfelelő kiképzés szükségességét, amely – mint mondta – költséges és nehéz feladat. Szerinte az orosz hadsereg kiválóan felszerelt, de nem sikerült megfelelően kiképeznie a katonáit.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter áprilisban tett kijelentése kapcsán, mely szerint Washington célja Oroszország meggyengítése, hogy többé ne tudjon háborút kezdeni, Burkhard leszögezte: Moszkvának hosszútávú stratégiája van, példaként pedig a hiperszonikus fegyverek fejlesztését említette.
„Vlagyimir Putyin (orosz elnök) megmondta: a téma nem csupán Ukrajna, hanem a balti országok, Lengyelország, Magyarország(…). (Az oroszok) információs háborút viselnek, és egyfajta energiafüggőségbe taszították a Nyugatot. Ma pedig a körénk szőtt pókháló miatt behatárolt a mozgásterünk” – állította a francia tábornok.
Mint fogalmazott, szerinte az ukrajnai háború nem a Kreml tervei szerint halad, Európának pedig ki kell használnia az orosz fél állítólagos katonai kudarcai okozta lépéselőnyt, hogy „újraszervezze magát”, s a háború utáni, hosszútávú stratégiát dolgozzon ki.
„Nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország nem fog eltűnni. Benne van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, több ezer nukleáris töltete van” – szögezte le, hozzátéve, hogy ugyanakkor elképzelhető, hogy egy nap Oroszországgal együtt kell újjáépíteni a biztonsági struktúrát.
A tábornok Észtországban találkozott Martin Herem észt vezérkari főnökkel is.
A balti államban jelenleg 350 francia katona állomásozik a NATO-csapatok kötelékében.
Megsemmisítették az orosz légierő nagypontosságú levegő-föld rakétái az ukrán hadsereg nagy lőszerraktárát a kramatorszki Energomasszpecsztal üzem területén – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Percről percre közvetítésünket az ukrán válságról ide kattintva olvashatja.
Orosz katonai elemzők szerint a Kramatorszk és Szlovjanszk birtoklásáért folytatott harcok döntő jelentőségűek a délkelet-ukrajnai Donyec-medence birtoklásáért folytatott küzdelemben.
Konasenkov szerint a precíziós légi indítású rakéták emellett megsemmisítettek egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétarendszert a Zaporizzsja megyei Novotavricsevszke falu közelében, valamint 10 erődítményt, az ukrán fegyveres erők élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásait.
a rakétacsapatok megsemmisítették egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer indítóállását és öt élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.
A tüzérség hat harcálláspontot, három lőszerraktárt, 187 erődítményt, valamint 26 ukrán tüzérségi üteget semmisített meg. Konasenkov szerint mintegy 280 „nacionalista” ukrán vesztette életét és 41 egységnyi haditechnika pusztult el. Az orosz légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös és egy MiG-29-es harci gépet, négy Tocska-U rakétát és 13 drónt.
Az orosz katonai szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 151 repülőgépet, 112 helikoptert, 742 drónt, 290 föld-levegő rakétarendszert, 2854 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 329 rakét-sorozatvetőt, 1338 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2683 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz haderő bejelentette, hogy pénteken ismét humanitárius folyosókat nyitott a távozni szándékozó civilek számára a mariupoli Azovsztal erőműnél. Orosz jelentések szerint a létesítményben körülzárt ukrán fegyveresek csütörtökön többször is megsértették az orosz részről egyoldalúan meghirdetett fegyvernyugvást.
Konsztantyin Ivascsenko, Mariupol orosz részről kinevezett polgármestere pénteken a Szolovjov.Live online tévécsatornának kijelentette, hogy a Mariupolba vezető összes utat aknamentesítették, kivéve azt, amely Mangus elővárossal köti össze. A tisztségviselő szerint a kikötőváros élelmiszer- és ivóvíz-ellátása megoldódott.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a csütörtök esti tájékoztatóján ismét azt állította, hogy ukrán nacionalisták katonai célra használják az egészségügyi infrastruktúra létesítményeit.
Ismét megkísérlik az ukrán erők a mariupoli Azovsztal acélműben rekedtek evakuálását – jelentette be pénteken Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője, részleteket azonban nem árult el.
Percről percre közvetítésünket az ukrán válságról ide kattintva olvashatja.
Jermak elmondta, hogy csütörtökön az ENSZ segítségével mintegy 500 civilt sikerült kimenekíteni Mariupolból, köztük olyanokat is, akik az orosz csapatok által ostromlott létesítményben kerestek menedéket.
Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Az épület alatt húzódó hétszintes földalatti alagútrendszerben a várost védő fegyveresek mellett még mindig vannak civilek, beszámolók szerint nagyon rossz körülmények között.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki videóüzenetében elmondta, hogy
Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz fél az egészségügyi infrastruktúrát sem kíméli, s mostanáig csaknem 400 egészségügyi létesítményt rongált vagy semmisített meg. „Minden egyes ilyen művelet honfitársaink halálát, s infrastruktúránk lerombolását jelenti” – fogalmazott Zelenszkij.
Az Azovsztalba visszavonult, korábban Mariupol városát védő fegyveresekre kitérve Zelenszkij leszögezte:
Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője eközben Telegramon arról számolt be, hogy csütörtök éjjel az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel támadták Krivij Rih és Szinyelnikov térségét, áldozatokról nem érkezett hír.
Az ukrán főügyészség pénteken azt közölte, hogy a harcokban február 24-e óta 223 gyerek halt meg és több mint 408 megsebesült. A legtöbb gyerekáldozatot Donyekcből, Kijevből és Harkivból jelentették.