Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán. A magyar kormány álláspontja szerint ebben a formában felelősen nem támogatható az Európai Bizottság újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja, az ugyanis lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: „el fogjuk számoltatni őket” - mondta.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből - emelte ki.

Magyarország nem hajlandó feladni energiaellátásának biztonságát

Az EB legújabb szankciós csomagja kapcsán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségi médiában tudatta: Magyarország nem hajlandó feladni energiaellátásának biztonságát.

Kovács Zoltán korábban egy interjúban kijelentette: a jelenlegi javaslat, a magyar kormány által eddig látott tervek és tervezetek mindegyike gyakorlatilag a magyar gazdaság leállásával, a magyar emberek mindennapi életvitelének romba döntésével lenne egyenlő a szankciók bármelyikének bevezetése esetén.

Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt - közölte az uniós bizottság elnöke.

„Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat” - fogalmazott.

Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.

Felgyorsult a kőolaj drágulása az EU orosz olajimport-stop tervére

Felgyorsult a kőolaj árának emelkedése a nemzetközi piacokon azután, hogy az EB az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolta. A forint erősödött arra az értesülésre, hogy másokkal ellentétben Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja az orosz kőolajimportot.

Röviddel 11.30 óra után az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,25 dollár (3,10 százalék) emelkedéssel 108,22 dolláron állt. Ugyanekkor az északi féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta ára 3,29 dollárral (3,20 százalék) 105,70 dollárra nőtt.
Egy EU-forrás a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja orosz olajvásárlásait, addig felmentést kap a végrehajtás alól.
Az értesülés erősítette a forintot, az euró 378,83 forintra gyengült a kora reggeli 381,08 forintról.

A Reuters értesülését látszik megerősíteni Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője szerdai Facebook-bejegyzése is:

„Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért” - fogalmazott Ursula von der Leyen.

Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait - mondta. Mindez „kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, noha széles körű egyetértés van az unióban arról, hogy a gazdasági szankciókkal lehet a legnagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai háború megállítására, nem sikerült csökkenteni az orosz energiától való függőséget, nem sikerült diverzifikálni az energiaellátást, ahogy nem sikerült megerősíteni a szolidaritást sem a tagállamok között.

Kijelentette: Oroszország megbízhatatlan energetikai partnere az Európai Uniónak, ezért az Európai Bizottságnak nem csak a fosszilis energiaforrásokra kell összpontosítania az energiahordozók kapcsán, hanem meg kell céloznia az atomenergiát is. Véleménye szerint az uniós tagállamoknak fel kell mondaniuk a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel kötött szerződéseiket. A finn példához hasonlóan Magyarországnak is fel kell mondania a Paks II. beruházásra vonatkozó szerződését - tette hozzá a jobbikos EP-képviselő.

Az Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lehet egyes uniós tagállamokban, köztük Magyarországon is.

Hazánk a nyers kőolaj csaknem hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolaj vezetéken keresztül importálja. Mint kiderült, a Molnak két finomítója érintett: a százhalombattai és a pozsonyi. Mindkét finomító Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás azonban meglehetősen költséges és időigényes. A Mol számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400–500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2–4 évbe telne. Európán kívülről még az Adria jöhet szóba, amelynek vezetékein csupán csak fél év múlva tudnánk pótolni a teljes kieső mennyiséget. Világossá válik, hogy egy azonnali embargó az ellátás-biztonsági kockázatot jelentene, áruhiány veszélye fenyegetne.

Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig kétmilliárd liter. Ennek több mint harminc százalékát az ország nem tudná gyorsan pótolni, ennek beláthatatlan következményei lennének. Egy ilyen azonnali olajembargóra a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.

Egy orosz olajembargó esetén a 480 forintos üzemanyag-ársapka fenntarthatósága jelentősen megnehezülne. Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Továbbá 480 forintos ársapka helyett itthon csaknem 700 forint lenne a benzin, és 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.

A gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen forgatókönyv. Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4 százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal fékezné. Magyarország GDP-jében mindez ötmilliárd eurónyi veszteséget okozna. Ezt a „gazdasági veszteséget” tovább növelheti a Mol finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az egymilliárd eurót, így a teljes veszteség akár hatmilliárd euróra is rúghat.

Hernádi Zsolt: Közép-Európát sújtaná leginkább az olajembargó

A benzinársapkáról és a lehetséges brüsszeli olajembargóról is beszélt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egy, a Telexnek adott interjúban. Szerinte ha nem lenne átmeneti, legalább hároméves időszak az átfogó embargó alól, akkor a szankció terheit Közép-Európa aránytalanul fizetné meg.

Az energiabiztonság összetett kérdés, és az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tíz millió közép-európai mindennapi érdekét - mutatott rá Hernádi, aki szerint valakinek ki kell mondani, hogy az ellátásbiztonságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szerinte szankció esetén nagyon nagy lenne a baj, teljesen leülne a közép-európai gazdaság.

„Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg ”– hangsúlyozta Hernádi Zsolt, aki szerint egy átfogó orosz kőolajembargó esetén újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat.

Az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja