A magyarok elsöprő többsége támogatja a multik extraprofitjának megadóztatását.

A magyarok 79 százaléka támogatja, hogy a kormányzat különadót vessen ki azokra a vállalatokra, amelyek extraprofitra tettek szert, hogy az így keletkező bevételek segítségével hosszú távon is fenntarthatóvá váljon a rezsicsökkentés – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés kitért az árak emelkedésének okaival kapcsolatos lakossági véleményekre, továbbá arra a kérdésre is, hogy a magyarok milyen elvárásokat támasztanak a háborús helyzetben is hasznot realizáló vállalatok teherviselésével szemben.

Az orosz–ukrán háború gerjeszti az inflációt

A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok reálisan látják, hogy az árak emelkedése elválaszthatatlan az orosz–ukrán háborútól, illetve annak következményeitől.

Ennek megfelelően a megkérdezettek leginkább a háborút, és általában a háborús helyzetet (89 százalék), az orosz–ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválságot (90 százalék), az Oroszország elleni amerikai és uniós szankciókat, szankciós terveket (79 százalék), valamint a spekulatívan, az árakat egyoldalúan emelő nagyvállalatokat, kereskedőket (77 százalék) tartják felelősnek az inflációért.

Azoknak az aránya, akik szerint Brüsszel energiapolitikája és az energia uniós megadóztatása is szerepet játszik az inflációs nyomás fokozódásában 71 százalékra tehető, míg a válaszadók 67 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Joe Biden politikája is felelőssé tehető az árak emelkedéséért.

A magyarok az extraprofit megadóztatása mellett állnak

Az Ukrajnában zajló háborús konfliktus hatásai – egyebek mellett a gazdaság és az energetika területén – jelentős kihívások elé állították hazánkat. A felmérés rámutat, hogy a megkérdezettek 84 százaléka elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek háborús helyzetben extraprofitot realizálnak, segítsék a magyar embereket és járuljanak hozzá Magyarország védelmi költségeihez, míg 13 százalékuk ezt nem tartja szükségesnek.

A megkérdezettek túlnyomó része a multicégek extraprofitjának megadóztatása mellett áll

Fotó: Századvég

Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka egyetért azzal a javaslattal, hogy különadó sújtsa azon vállalatokat, amelyek – az infláció és a spekulatív áremelések révén – extraprofitra tettek szert, majd a kormányzat az így keletkező bevételeket a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartására fordítsa.

Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.

Gulyás Gergely elmondta: a két nappal ezelőtt megalakult új kormány már két ülést tartott, az elsőn a háborús veszélyhelyzet elrendeléséről döntöttek, a másodikon pedig a rendkívüli felhatalmazással élve rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoztak létre.

Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni a rezsicsökkentés, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséért; a kormány olyan döntéseket hozott és olyan költségvetést nyújt be az Országgyűlésnek, amely az elmúlt években elért eredmények védelmét biztosítja.

Kifejtette: a szomszédban zajló háborús konfliktus miatt ugyan Magyarországot érintő közvetlen veszélyről nincs információ, de a humanitárius katasztrófa veszélye itt van, és a gazdasági következmények szintén súlyosak. Úgy értékelt: az elhúzódó háború és az energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, de a brüsszeli szankciós politika is felelős azért, hogy az árak radikálisan emelkedtek.

Két alapba kerülnek az extraprofit-különadókból származó bevételek

Ebben a helyzetben elvárható, hogy azon vállalatok, amelyek az áremelkedésből, a kamatok emelkedéséből extrahaszonra tesznek szert, segítsék a magyar gazdaságot, járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez, akár rezsicsökkentésről, akár a honvédelemről legyen szó - mondta.

Hozzátette: a létrehozott két alapba kerülnek az extraprofit-különadókból származó bevételek, biztosítva, hogy a kormány hosszú távon finanszírozni tudja a rezsicsökkentés és a honvédelmi fejlesztés költségeit. Azt is jelezte: az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos hiánycél teljesüljön.

Közölte: a 2023-as költségvetésben mintegy 68 ezer milliárd forintos GDP-vel, 26 ezer milliárd forint körüli költségvetési főösszeggel számolnak, 3,5 százalékos hiánycélt tűztek ki célul, 4,1 százalékos növekedést tartanak reálisnak és 5,2 százalékos inflációval kalkulálnak. A büdzsétervezetet a pénzügyminiszter csütörtökön adja át a Költségvetési Tanácsnak, és várhatóan június első felében tárgyalhat róla az Országgyűlés.

Gulyás Gergely bejelentette: péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak a magyarországi benzinkutakon rezsicsökkentett árú üzemanyagot. Kiemelte: Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbb áron tankolni, emiatt különösen a határok mentén olyan benzinturizmus alakult ki, ami már az ellátást fenyegeti. Visszaélnek azzal, hogy Magyarország képes a 480 forintos árat fenntartani, miközben Európában 700-900 forintos árak vannak - mondta.

Közölte: a visszaélések megakadályozására vezetik be péntektől azt, hogy csak a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autók tankolhatnak Magyarországon 480 forintos áron; a külföldiek is tankolhatnak, de piaci áron.

Az extraprofitadók az ágazati különadók felett fizetendőek

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: mivel újabb gazdasági válság közeleg, válságálló gazdaságot kell építeni, ennek részeként fontos, hogy kézben tartsák a költségvetést és az államadósságot. Kiemelte: ragaszkodnak ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány.

Közölte: a növekvő bevételeket főként extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt. A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat át kell ütemezni, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni - magyarázta.

A miniszter úgy vélte, a kiadási oldal csökkentése 60, a bevételek növekedése pedig 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

Kifejtette: nyolc területen vezetik be az extraprofit-különadót, az intézkedéstől összességében több mint 800 milliárd forint bevételt várnak. A bankszektorban az extraprofit-különadó mellett a tranzakciós illeték kibővítésével is többletre tesznek szert, a kettő összesen 300 milliárd forintot jelent, ebből 50 milliárdot tesz ki a tranzakciós illeték - magyarázta.

• Az első ilyen ágazat a bankszektor, ahol elvonják az extraprofitot, és a tranzakciós illetéket kibővítik. Ennek összege a bankszektorban 250+50 milliárd forint (extraprofit+bankadó). Ez az éves mértéke az elvonandó összegnek. A cél, hogy ezt a teljes összeget idén és jövőre is beszedjék.
• A biztosítói szektorban 50 milliárd forintot vonnak el
• Az energiaszektorban 300 milliárdot vonnak el - ez főképp a Molt érinti.
• A kiskereskedelmi szektor 60 milliárd forinttal,
• a telekommunikációs szektor új terheinek összege 40 milliárd,
• gyógyszerforgalmazóktól 20 milliárdot vonnak el (ez nem érinti a kis gyógyszerforgalmazókat),
• a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnak el.
• Ezen felül a kormány jövő januártól kiveti a reklámadót, amelyből 15 milliárd forint bevételt várnak.

Nagy Márton hangsúlyozta: nem veszik el a profitot, az extraprofitot vonják el, ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.

A tárcavezető az intézkedést indokolva elmondta: az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot - fűzte hozzá.

Úgy látja, a kiskereskedelmi szektorban azért van extraprofit, mert az éves forgalom bővült, a telekommunikációs szektorban pedig azért, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak. A légitársaságokat azért vették számításba, mert újra nő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt, a gyógyszerforgalmazókat pedig azért, mert emelkedett a gyógyszer-értékesítés, már a járvány miatt is - mutatott rá.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében

Fotó: MH/Purger Tamás

Jövőre mindkét alap növekedhet

Nagy Márton elmondta: a két alapba idén összesen 900 milliárd forint kerül, ebből a rezsivédelem célját 700, a honvédelemét 200 milliárd forint szolgálja. Jövőre természetesen mindkét alap növekedhet - fogalmazott, megjegyezve, „a nagyobb összegekre lövünk”, márpedig az érintett a nyolc szektorban termelődött a legtöbb extraprofit.

Nagy Márton elmondta azt is, hogy az extraprofitadón felül a két alapba összesen mintegy százmilliárd forintot kisebb adótételek „finomhangolásával” szed be a kormányzat. A többi közt emelkedni fog az alkohol jövedéki adója, de változni fog a népegészségügyi adó vagy a cégautók adózása is.     

Nagy Márton hangsúlyozta: az egyes cégek Magyarországon maradását nem befolyásolja az extraprofit elvétele, hozzátéve, 12 év alatt a bankrendszerben sikerült 50 százalék fölé emelni a magyar tulajdon arányát, a biztosítási szektorban azonban ez még mindig 20 százalék alatti. Ugyanezt gondolom a kiskereskedelmi szektor élelmiszer ágazatánál - tette hozzá Nagy Márton.

Beruházásokat halaszt el a kormány

Annak kapcsán, hogy 861 milliárd forintnyi beruházást halaszt el jövőre a kormány, Nagy Márton megjegyezte: a magyarországi beruházási ráta 27 százalékos, amiből 5-6 százalékot tesz ki az állami - ami Európában a legnagyobb -, a többi piaci beruházás. Utóbbit továbbra is ösztönzik, így az állami csökkenésének nem lesz olyan nagy hatása.

Gulyás Gergely jelezte, „egy megközelítő lista van” az elhalasztandó beruházásokról, de a főszabály az, hogy „torzókat nem hagyunk”, el nem indult beruházásokat lehet elhalasztani, döntően az építőipar területén.

Az extraprofitért az érintett cégek nem dolgoztak meg és ezt ők is tudják

A rezsivédelmi alap a jelenlegi fogyasztói árak megtartását szolgálja - mondta Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a honvédelmi alap segítségével a kormány felgyorsítja a már korábban is tervezett haderőfejlesztést.

Az érintett szektorok pontosan tudják, hogy az extraprofit olyan profit, amiért nem dolgoztak meg - fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve: elvárják, hogy ezt ne hárítsák át a fogyasztókra, de vizsgálni fogják az érintett ágazatok árképzését.

A különadókról folytatott egyeztetésekről Nagy Márton úgy nyilatkozott: szerdán tárgyalt e témában a Bankszövetséggel, ma az energiaszektor képviselőivel, beszámolt nekik a döntésről és annak okairól.

Nem csökken a családtámogatásokra fordított összeg

Gulyás Gergely közlése szerint a kormány úgy látja, „nagy intézkedésekként” ezek a lépések elegendőek a kitűzött célok eléréséhez. Megemlítette, jövőre is ugyanennyi pénz áll majd rendelkezésre családtámogatásokra, mint idén, a lejáró támogatásokat vagy meghosszabbítják, vagy, ha hatékonyabb eszközt látnak a célok elérésére, másikkal váltják fel.

A miniszter a kormányzati intézkedésekről szólva elmondta: ha nem tör ki az ukrajnai háború, elmaradt volna a beruházások egy évvel való elhalasztása. Megjegyezte, „olyan nagy gazdasági növekedési áldozatot ez sem jelent”.

A különadók nem adnak okot áremelésre

Gulyás Gergely felidézte: a reklámadót nem bevezetik, „csupán a felfüggesztést nem tartjuk fent”, megjegyezve, az extraprofitra kivetett adókkal olyan eszközöket vetnek be, amelyek nem méltánytalanok, és amelyek már uniós fórumok előtt is kiállták a próbát.

Hangsúlyozta: ezek az adók nem adnak okot áremelésre, mert extrahasznot adóztatnak meg, ami „nem indokolja, hogy az emberek által fizetendő költségek emelkedjenek”. Hozzátette, ha az adó tömeges áthárítását észleli a kormány, az ellen fel fog lépni.

Gulyás Gergely jelezte: a légitársaságoknak induló utasonként mintegy 10 eurónyi teherrel kell majd számolniuk extraprofitjuk után.

Csak extrát vonunk el - hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve, ez az elvonás is csak részleges. Hozzátette, nincs az intézkedésnek inflációs hatása. Kitét arra is: részletes számítások különítik el a hosszú távú profitot az extraprofittól

Öt kormánybiztos segíti majd Navracsics Tibor munkáját a területfejlesztési tárcánál - ismertette Gulyás Gergely. Szabó Tünde, Czunyiné Bertalan Judit, Láng Zsolt, Móring József Attila valamint Bányai Gábor felel majd egy-egy régióért.

Egyelőre nem indokolt a honvédség készültségi szintjének emelése

Amikor arról kérdezték, a háborús veszélyhelyzet azt jelenti-e, hogy mozgósítják a katonaságot, Gulyás Gergely elmondta: már korábban fokozott védettséget rendelt el a határon a kormány, ezt fenn fogják tartani, de ennek emelését jelenleg nem látják indokoltnak. Hozzátette: ha a helyzet megkívánja, a honvédség és a rendőrség képes a határt megvédeni.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról számolt be, hogy a háború kitörése óta 728 ezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra, közülük menedékkérelmet 23 ezren nyújtottak be, több mint 14 ezren már meg is kapták ezt, ideiglenes tartózkodási engedélyt pedig 120 ezren kértek.

Kicsi az esély, hogy Oroszország megtámad egy NATO-tagállamot

Gulyás Gergely elmondta: minimális esélyt látnak arra, hogy NATO-tagállamot támadna meg Oroszország, de ez az esély egy jól felszerelt hadsereggel tovább csökkenthető. Mi nem gondoljuk azt, hogy ma közvetlen fenyegetés lenne bármely NATO-tagállamra nézve Oroszország - jelentette ki a miniszter.

Egy másik kérdésre válaszolva azt közölte: az újabb veszélyhelyzet bevezetése során nem hosszabbították meg a rendvédelmi és egészségügyi dolgozók felmondási tilalmát. A miniszter azt közölte, ebben a körben nem számít tömeges távozásra.

Minden árstopról külön hozunk döntést, szeretnénk ezeket fenntartani - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, az intézkedések megújításáról június közepéig dönt a kormány. Ezeket jó intézkedéseknek tartjuk - mondta Gulyás Gergely az árstopról.

Az olajembargóra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, „alapvetően fenntartásokkal viseltetünk a szankciós politika iránt”, mondván, azon Oroszország és az Egyesült Államok nyert, Európa viszont vesztett. Hozzátette, a kormány fontosnak tartja Európa egységét, akárcsak „a szolidaritás megfelelő megnyilvánulásait”, ha van is abban vita, mi értendő ez utóbbi alatt.