A csőd szélén veszi át Manfred Weber a Néppártot Brüsszelben?

Manfred Weber éppen akkor veheti át az Európai Néppárt vezetését, amikor a „birodalom hanyatlik”. Donald Tuskot mindenesetre a brüsszeli sajtó szerint se fogják sokan visszasírni.

Tisztújító kongresszust tart jövő kedden és szerdán az Európai Néppárt (EPP) Rotterdamban. Az elnöki tisztség várományosa Manfred Weber, a pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetője, akinek tegnapi állás szerint nincs is kihívója.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa 2014 óta vezeti a frakciót, a pártcsalád elnöki posztját pedig 2019 óta Donald Tusk tölti be. A Polgári Platform (PO) elnöke azonban visszatért a lengyel belpolitikába, így megüresedik a széke.
A Politico szerint Weber éppen akkor veszi át a teljes irányítást az Európai Unió pártcsaládjában, amikor „a birodalom hanyatlik”. Az EPP tagpártjai komoly veszteségeket szenvedtek az elmúlt években.

A legjelentősebb ezek közül kétségkívül a tavaly őszi német választás, a pártcsalád legfőbb ereje, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ugyanis ellenzékbe szorult. Az áprilisi francia elnökválasztáson pedig megsemmisítő kudarcot vallott a Republikánusok jelöltje, rendkívül rossz eredménnyel esett ki az első fordulóban. Az Európai Tanács tagjainak jelenleg kevesebb mint harmada néppárti politikus. Az öt legnagyobb uniós gazdaság – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – egyikét sem néppárti politikus vezeti. Sőt, a legnyugatibb főváros, ahol EPP-s kormányfő van, az Bécs.

Weber a hatalomkoncentráció-tól azt várja, hogy hatékonyabbá és láthatóbbá válik majd a néppárt. A bajor politikus számára az EPP vezetése egyfajta vigaszdíjjal érhet fel. A 2019-es EP-választáson ő volt a néppárt csúcsjelöltje, így bízott benne, hogy ő kerülhet az Európai Bizottság élére.

Ez azonban nem automatizmus az alapszerződés szerint, és az Európai Tanács tagjai közül többen is úgy vélték, veszélyes precedens lehet az automatizmusból, az egyre markánsabb politikai szerepre törő parlament erősödhet meg a tagállami vezetőkből álló testület kárára. Weber elnökségének megakadályozásában oroszlánrésze volt Orbán Viktor magyar kormányfőnek és Emmanuel Macron francia elnöknek. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Weber a kampányban odáig ment Magyarország támadásában, hogy közölte, magyar szavazatokkal nem akar bizottsági elnök lenni. Mondhatjuk, hogy teljesült a vágya, ennek ellenére azonban az elmúlt években számtalanszor azt nyilatkozta, hogy Orbán és Macron kéz a kézben lépett fel a demokrácia, vagyis az ő elnöksége ellen.

Abban azért kétségkívül bízhat Weber, hogy jobb lesz a megítélése, mint Tusknak. A Politico megfogalmazása szerint a lengyel politikussal sokan elégedetlenek voltak, alig volt látható, nem tudta megerősíteni pártja pozícióit. Tusk Magyarországról is sok kritikát kapott: a járvány alatt semmi hasznosra nem használta befolyását, megszállottan igyekezett kizáratni a Fideszt, bár maga is elismerte, hogy ehhez nincs meg a többsége, ráadásul alárendelte a pártcsaládot a lengyel belpolitikai csatározásoknak.

Az EPP május 31-én és június 1-jén tartja tisztújító kongresszusát Rotterdamban, ahol más kihívó hiányában elnökké választhatják Webert. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megtartja az EPP európai parlamenti frakciójának vezetői szerepét is, amelyet 2014 óta tölt be. Eddig ugyanis más irányította a frakciót és a pártcsaládot, amelynek egyébként nemcsak európai uniós tagjai vannak.

Az EPP elnöki tisztsége azok után üresedik meg, hogy a pártcsaládot 2019 óta vezető Donald Tusk hazatért Lengyelországba, hogy a lengyel ellenzéki Polgári Platform élén szembeszálljon az ottani jobboldali kormánnyal. Weber, akit tavaly választottak újra – igaz, nem elsöprő többséggel – az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakciójának vezetőjévé, már akkor közölte, hogy az elnöki pozícióra is igényt tart Tusk távozásával. 

A lengyel politikus ugyanakkor nem túl hálás feladatot hagy hátra utódjára, mivel „a birodalom hanyatlik” 

– a Politico brüsszeli kiadásának szavait idézve. Az Európai Unió öt legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – közül ugyanis jelenleg egyiknek sincs néppárti vezetője. A 27 uniós tagállamból csupán hetet vezetnek a pártcsalád politikusai, például Ciprust és Ausztriát, ami azt jelenti, hogy az Európai Tanács asztalánál is csak hét EPP-s vezető foglal helyet.

A németországi veszteség óriási csapás

 nyilatkozta a Politicónak Weber. Németországban tavaly hosszú idő után a szociáldemokraták vették át a hatalmat, súlyos vereséget mérve a kereszténydemokraták (CDU/CSU) pártszövetségére. A német választásokat követően az EPP történelmi mélypontra került. Megítélésén pedig az sem segített, hogy a legutóbbi francia elnökválasztáson a pártcsalád tagja, a konzervatív Republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse az első fordulóban a szavazatok öt százalékát sem szerezte meg.

A pártcsaládon belül sokan azon morfondíroznak, miért akar Manfred Weber elnöki babérokra törni az EPP-n belül is, miután elvetette az Európai Parlament elnöki tisztségére vonatkozó terveit, három évvel ezelőtt pedig – az EPP csúcsjelöltjeként – nem őt választották meg az Európai Bizottság elnökévé, hanem Ursula von der Leyent. Weberhez közelálló tisztségviselők szerint a német politikus célja, hogy újjáélessze az egyre hanyatló pártcsaládot, amely korábban uralta az uniós politikát. 

Egyesek azonban úgy vélik, az EPP frakcióvezetője inkább a problémák szimbóluma, mintsem az újjáéledés kulcsa a pártcsalád jövőjét tekintve.

Azzal ugyanis, hogy ragaszkodott a frakcióvezetői pozícióhoz, és emellett még az elnöki széket is magának követeli, egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy saját érdekeit előtérbe helyezve igyekszik mindenáron megakadályozni a vérfrissülést – írta meg korábban lapunk.

Manfred Weber egyébként korábban Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesének számított, 2018-ban azonban a frakció többségével együtt megszavazta a magyar jogállamiságot elítélő Sargentini-jelentést, és megkezdődött a hetes cikkely szerinti eljárás. Az EPP frakcióvezetőjének jelentős szerepe volt abban is, hogy a Fidesz elhagyta a pártcsaládot. Tavaly ugyanis az EPP olyan alapszabály-módosítást fogadott el, amely alapján a képviselőcsoport kollektíven dönthetett egész pártok kizárásáról. A Fidesz-delegáció a döntést követően magától kilépett az EPP-frakcióból, majd később a pártcsaládból is. 

Az Európai Parlament 751 képviselői helyéből az EPP 182 mandátumot szerzett a 2019-es választáson. Az Egyesült Királyság uniós távozásával 2020 februárjától az EP-ben azonban már csak 705 hely van, ebből jelenleg – a Fidesz kilépése után – 176-ot tudhat magáénak az Európai Néppárt. A Politico minden nap frissülő előrejelzése szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon az EPP ennél is kevesebb, 163 mandátumot szerezhet.

Borús képet fest az Európai Néppárt (EPP) jövőjéről a magát jobbközép politikai erőként meghatározó pártcsalád balratolódását rendszerint pozitívan értékelő Politico. Az uniós ügyekben megkerülhetetlen brüsszeli hírportál egy tegnapi elemzésében rámutatott: az egykor az Európai Unió legerősebb politikai erejének számító EPP képviselői mindössze 13 nap leforgása alatt lehettek tanúi legtapasztaltabb vezetőjük, Angela Merkel német kancellár utolsó hivatalban töltött napjainak és a pártcsaládjuk legfényesebb új csillagának számító Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellár hatalomból való váratlan távozásának. 

Kurz csillaghullása nagy sebet ejtett a pártcsaládon

A neve elhallgatását kérő politikus arról is beszélt: természetesen a pártcsaládon belül sokan úgy néztek Kurzra, mint egy követendő irányvonalra. – Legyen kemény a migrációval és más olyan kérdéssel kapcsolatban, ami a szavazók számára fontos, ugyanakkor mutassa meg, hogy modern, haladó és komolyan veszi például az éghajlatváltozást.

 A lemondása tehát legalábbis problémás 

– mutatott rá a képviselő.

Azok sorában, akik Sebastian Kurzra modellként tekintettek, ott ült Manfred Weber, az EPP veterán politikusa is, akit egyébként szerdán elsöprő többséggel – bár nem egyhangúlag – újraválasztottak a pártcsalád frakcióvezetőjének. A CSU alelnöki posztját is betöltő politikus egyúttal azt is tudatta: jövő áprilisban a pártcsaládnak Donald Tusk távozásával üresen maradt elnöki székét is megpályázza.

Manfred Weber, a problémák szimbóluma?

Elemzők szerint Weber újraválasztásával a frakció azt üzeni, hogy a német pártszövetség továbbra is Európa vezető néppárti ereje kíván maradni. Egyesek azonban úgy vélik, a bajor politikus inkább a problémák szimbóluma, mintsem az újjáéledés kulcsa a pártcsalád jövőjét tekintve. 

Azzal ugyanis, hogy ragaszkodott a frakcióvezetői pozícióhoz, és emellett még az elnöki széket is magának követeli, egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy saját érdekeit előtérbe helyezve igyekszik mindenáron megakadályozni a vérfrissülést.