Szijjártó: A keresztény Magyarország hagyományainak erősítésével válaszolunk a támadásokra

A keresztény Magyarország hagyományainak megerősítésével válaszolunk a hazánk szuverenitását és tradícióit érő folyamatos kihívásokra - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Győrben.

A tárcavezető a Káptalandombot és a vár megmaradt részeit magában foglaló nemzeti emlékhely avatásán kijelentette, hogy a világnak az elmúlt évtizedben rendkívüli kihívásokkal kellett szembenéznie: pénzügyi, migrációs, egészségügyi válsággal, idén pedig háború tört ki Ukrajnában.

„Ha mindez nem lett volna elég, nekünk magyaroknak jutott még egy próbatétel, hiszen folyamatosan szembe kell néznünk a magyar szuverenitással, a hagyományokkal és a keresztény kultúrával szembeni támadásokkal” - mondta.

„Ugyanis mindenki, akinek van szeme - és nem vakítja el pillanatnyi politikai vagy egzisztenciális érdek - pontosan láthatja, hogy mindaz, ahogyan mi, magyarok, magunkat definiáljuk, ahogyan a jövőnket tervezzük, egy évtizede hatalmas össztűz alatt áll” - tette hozzá.

Ennek oka pedig szerinte az, hogy Magyarországnak tizenkét éve polgári, nemzeti, keresztény kormánya van, amely folyamatosan szembement a nemzetközi liberális mainstreammel.

Szijjártó Péter szerint „ez a kereszténydemokrata alapokra épülő berendezkedés garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, megvédi, becsüli a keresztény kultúrát, és ezáltal biztosítja nemzetünk fennmaradását és gyarapodását”.

„Velünk szemben áll egy ideológiai úthenger, amely nemzetek helyett Európai Egyesült Államokat akar, amely a hagyományos családot lenézi, és felsőbbrendűnek minősíti a különböző összetételű együttéléseket. Egy olyan ideológiai úthenger, amely a férfiak és nők egyenjogúsága helyett valami egészen fura módon akarja újradefiniálni a nemeket. A vallás tekintetében pedig gyakorlatilag a bármi lehet, csak ne a kereszténység alapjára helyezkedjen” - fogalmazott.

A miniszter leszögezte: a folyamatos támadásokra a kormány válasza az, hogy újra és újra megerősíti a keresztény Magyarország hagyományait. Mint mondta, ennek része a mostani avatás is, ezzel megerősítik a keresztény magyar történelem egyik ikonikus helyszínét, amely „immár több mint egy évezrede tanúskodik arról, amit mi, magyarok, a világról gondolunk, és ahogy mi magunkat meghatározzuk”.

„A keresztény kultúra a magyar nemzet történetének vezérfonala, és ezt mindenkinek az egész világon, még Brüsszelben is tiszteletben kell tartania” - húzta alá.

Szimbolikus értékű látogatás: Ferenc pápával találkozott első hivatalos külföldi útján Orbán Viktor

Magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban. Egyetértettek: minél hamarabb véget érjen a háború, álljon helyre a béke. A Szentatya a magyar kormányhoz hasonlóan a családok védelmét is kiemelten fontosnak tartja, és ellenzi, hogy a genderlobbi betörjön az iskolákba.

Az április 3-i választások utáni első hivatalos látogatására a Vatikánba utazott csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, akit magánkihallgatáson fogadott Ferenc pápa. „A magyar történelem logikájából az következik, hogy Magyarország megkülönböztetett módon tekintsen a kereszténység központjára, a Vatikánra és a Szentatyára” – nyilatkozta Orbán Viktor a találkozó után a közmédiának. A találkozót az egyházfő kezdeményezte: ezzel kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott, nagy magyar tradíciót folytatott azzal, hogy választási győzelmüket követően a Szentatya meghívását fogadta el elsőként.

Kiemelte, ennek különös jelentőséget ad a háború, hiszen a Szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását és Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy minél hamarabb béke legyen. A találkozó központi témája volt az Ukrajnából menekülők magyarországi fogadása és ellátása. A miniszterelnök nyilatkozatában emlékeztetett, népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb – 640 ezer – menekültet Ukrajnából, sőt befogadta azokat a diákokat is, akik nem ukránok, de Ukrajnában tanultak és most valószínűleg Magyarországon tudják majd folytatni tanulmányaikat. „Minden idők legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítjuk. Ez elismerést és tiszteletet vált ki mindenhol a világban” – hangsúlyozta. A kormányfő nyilatkozata alapján a magyarok erőfeszítéseiről a Szentatya is elismeréssel szólt, „arra biztatott, hogy ezt a jó szokásunkat ne adjuk föl”. „Arra kértem Ferenc pápát, hogy támogassa a béke érdekében tett erőfeszítéseinket” – mondta.

A miniszterelnök szerint Vatikánnal nem politikai, hanem spirituális és lelki kapcsolatot ápol egy ország. Hozzátette, a Vatikán és a magyar állam közötti legfontosabb egyetértés pedig a családok tekintetében alakult ki. „Mi mindannyian azt gondoljuk itt Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy a korunk legfontosabb közössége a család. Ez a végső mentsvár és a végső menedék a modern ember számára, ezért minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a Szentatyára” – fejtette ki.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Leonardo Sapienza, a Pápai Ház Prefektúrájának kormányzója (k) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) a Vatikánban 2022. április 21-én

A családvédelem ügyének aktualitást át a magyarországi választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi referendum, amely rekordot is döntött, hiszen a rendszerváltás óta sosem szavaztak még hazánkban ennyien – mintegy 3,7 millióan – egy irányba. Ferenc pápa többször is keményen bírálta a genderlobbit. Egy 2015-ös nyilatkozatában rosszindulatú, alattomos indoktrinációnak nevezte, hogy genderelméletet tanítanak a gyerekeknek az iskolában. Ideológiai gyarmatosításról beszélt és azt mondta, a genderelmélet része a hagyományos családi értékek és a házasság elleni globális háborúnak.

Orbán Viktor a találkozón hivatalosan is meghívta a pápát, hogy jövőre látogasson hazánkba. Az egyházfő pedig el is fogadta a meghívást, Orbán Viktor „biztatóan pozitív választ” kapott.

Ferenc pápa tavaly szeptemberben járt már Budapesten, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét celebrálta a Hősök terén, óriási tömeg előtt. A Szentatya elismeréssel szólt a kongresszusról és hazánkról, Erdő Péter bíborosnak küldött levelében úgy fogalmazott: „apostoli utamról visszatérve, szívemben őrzöm azokat a nagy pillanatokat, amelyeket Isten népével együtt éltem meg, akik imádságban egybegyűltek”. A Magyar Kurírnak azt nyilatkozta: „a magyarok rengeteg értékkel büszkélkedhetnek, és különösen megragadó, milyen érzékenyek az ökumenizmus iránt”. Magánkihallgatáson is fogadta az egyházfő Erdő Péter bíborost, akinek azt mondta, ismét hangsúlyozta a találkozások során szerzett kedvező élményeit, és kitért a szívélyes beszélgetésre, amelyet az ország vezetőivel folytatott. Köszönetet mondott a bíborosnak azt az előrelátást is, amellyel jó megoldásokat javasolt a rendezvény szervezése során jelentkező problémákra és kihívásokra.

Ferenc pápa tavalyi látogatását megelőzően kétszer járt hazánkban katolikus egyházfő, Szent II. János Pál pápa, 1991-ben és 1996-ban. Orbán Viktor utoljára 2010 decemberében járt hivatalos látogatáson a Vatikánban, amikor XVI. Benedek fogadta. Ferenc pápánál ez volt az első hivatalos látogatása, ugyanakkor hivatalos tárgyalást folytattak a tavaly NEK alkalmával.

A Szentatyánál tett látogatása után Orbán Viktor Rómában találkozott Matteo Salvinivel, a Liga párt vezetőjével. Olasz lapok a Ligára hivatkozva azt írták, a tárgyalás középpontjában Olaszország és Magyarország nemzetközi helyzete és kapcsolatai állnak, különös tekintettel a gazdaságra és a beruházásokra. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a Facebookon azt írta, Salvini elsőként gratulált Orbánnak és a magyar népnek a választások eredményéhez, s ezt most személyesen is alkalmuk volt megköszönni.