tóth gabi
Kezdődik az ukrajnai különleges hadművelet következő szakasza.
Kezdődik az ukrajnai különleges hadművelet következő szakasza, amelynek célja a délkelet-ukrajnai szakadár entitások teljes felszabadítása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az India Today televíziónak nyilatkozva.
A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és a luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz
– nyilatkozott Lavrov.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mit értett Lavrov a Donyec-medence védelmére irányuló különleges hadművelet új szakasza alatt. Ugyancsak a katonai tárcához irányította át az érdeklődést azzal kapcsolatban is, hogy mi történt az elsüllyedt Moszkva cirkálóval. Hasonlóképpen tett az indiai tévécsatornának nyilatkozó orosz külügyminiszter is.
Lavrov ugyanakkor azt ígérte, hogy Oroszország ki fogja deríteni az igazságot az ukrajnai Bucsában történt gyilkosságokkal kapcsolatban.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más nyugati országokat, hogy elveszítik az érdeklődésüket a saját szempontjukból előnyösként indult médiakampányok iránt, amint olyan tények merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik ezek hitelességét.
Kifogásolta, hogy az igazságot szerinte nem tárták fel sem Alekszandr Litvinyenko 2006-ban Londonban történt megmérgezése, sem a malajziai utasszállítónak a Donyec-medencében 2014-ben történt lelövése, sem pedig a Szergej és Julija Szkripal ellen 2018-ban vagy az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen 2020-ban megkísérelt merénylet ügyében. Nehezményezte, hogy Oroszországot, amely ragaszkodik az igazság kiderítéséhez, az ezen ügyekben folytatott nyomozásból kizárták.
Lavrov megismételte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában sem nukleáris fegyvert bevetni, sem rendszerváltást végrehajtani Ukrajnában. Mint mondta, az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan éljenek.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Nyugat szerinte felhasználta Oroszországgal szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amikor arra bátorította, hogy vegye semmibe az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij szavait nem lehet komolyan mérlegelni, mert az ukrán vezető folyamatosan változtatja az álláspontját.
Hangot adott álláspontjának, miszerint nem lehet eltűrni, hogy nyugati országok úgy gondolják, mindent megtehetnek, mert senki sem tiltakozott az afganisztáni, szíriai és iraki célpontok kegyetlen bombázásáért, most pedig ruszofóbiára bátorítják a kijevi kormányt.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén azt hangoztatta: a Nyugat a növekvő fegyverszállítmányokkal arra akarja provokálni Kijevet, hogy az utolsó ukránig harcoljon.
Sojgu szerint az orosz fegyveres erők következetesen végrehajtják a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” felszabadításának tervét, a katonák pedig személyes bátorságot és hősiességet tanúsítanak a harci feladatok végrehajtásakor.
A hadseregtábornok azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is megbízhatóan szavatolja polgárai biztonságát, és az elmúlt hónapok eseményei világosan megmutatják, mennyire fontos a hadsereg továbbfejlesztése. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők bevezetik majd a hadviselés új módjait annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjanak a katonai küzdelem modern feltételeihez. Mint mondta, a védelmi tárca cselekvési terve a hadsereg és a haditengerészet további fejlesztését és korszerű eszközökkel történő felszerelését célozza.
Sojgu elmondta, hogy a fejlett kommunikációs rendszereknek köszönhetően töredékére csökkent a Kalibr és Kinzsal rakéták célmegjelölésének átadási ideje. Bejelentette, hogy az év végéig újabb Merigyian–M távközlési műholdat bocsátanak fel az orbitális kommunikációs konstelláció fenntartása érdekében. A második, korszerűsített ilyen eszközt idén márciusban állították pályára, ennek működése több mint hárommillió négyzetkilométeres területen biztosítja a stabil kommunikációt az Északi-sarkvidéken.
A védelmi tárca vezetője bejelentette, hogy 2022-re másfélszeresére nő az Északi Flotta parti erőinek harci potenciálja, a flotta számára összefüggő radarmezőt hoznak létre, és növelik a légvédelmi rakétarendszerek képességeit is. Ígéret tett a 14. hadtest fokozatos növelésére. Mint mondta, az Északi Flotta, amely idén több mint félezer modern fegyvert kap, kiterjeszti hajóinak jelenlétét a világtenger különböző régióiban. A tárcavezető szerint a sarkvidék katonai infrastruktúrájának korszerűsítésére vonatkozó tavalyi terv 108 százalékban teljesült, és ennek értelmében 117 épület készült el. 2022-ben a régióban 28 létesítményen terveznek dolgozni.
Sojgu a tanácskozáson arra is emlékeztetett: kedden volt a 239. évfordulója annak, hogy II. Katalin cárnő a Krímet – Kubany és Tamany régió mellett – lakóinak kérésére felvette az orosz birodalomba.
Újabb szakaszba lépett az ukrajnai háború: megkezdték az oroszok a Donyec-medence offenzíváját, amelyre már hetek óta készültek. A lakosságot a kijevi vezetés azonnal felszólította, hagyják el a régiót, miután egyre több várost ért rakétatámadás. Szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy oroszok által kiképzett szíriai katonák is csatlakoznak a harcokhoz. Ukrajnai megfigyelők arra figyelmeztettek, ez még csak a kezdete egy újabb, erőteljesebb támadásnak.
Kezdetét vette az ukrajnai különleges hadművelet következő szakasza, amelynek célja a délkelet-ukrajnai szakadár entitások teljes felszabadítása
– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden.
Az offenzíváról Volodomir Zelenszkij is beszámolt: – Az orosz csapatok megkezdték a harcot a Donyec-medencéért. Az ukrán elnök hozzátette, az egész orosz hadsereg jelentős része erre az offenzívára koncentrál. Becslések szerint hetvenezer körül lehet a Donyec-medencében állomásozó orosz katonák létszáma, miután április elején átcsoportosították őket Kijev környékéről, továbbá az elmúlt napokban új egységek is érkeztek hozzájuk.
Az orosz erők a teljes 480 kilométeres frontvonal mentén támadják az ukrán állásokat.
Az ukrán vezérkar szerint Moszkva célja, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja Donyeck és Luhanszk régiókat, továbbá Harkiv környékén is szaporodtak a támadások, ott kedd délután három civil lakos is életét vesztette egy rakétatámadásban. Amennyiben az orosz akció sikeres lesz, létrejön a déli folyosó a 2014 óta orosz irányítás alatt álló Krím félszigetre. Hétfő óta Ukrajna-szerte szólnak a légi támadásra figyelmeztető szirénák, és több várost ért rakétatámadás. Megfigyelők azonban arra figyelmeztettek, ez még csak a kezdete egy újabb, erőteljesebb támadásnak.
Szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy szíriai harcosok is részt fognak venni a Donyec-medencéért vívott harcokban orosz oldalon, miután a teljes körű offenzíva megindult. Noha a külföldi zsoldosok bevetése korábban is felmerült, elemzők szerint erre egyre nagyobb az esély, ugyanis egy héttel ezelőtt Moszkva új tábornokot nevezett ki az ukrajnai műveletek irányítására. A hatvanéves Alekszander Dvornyikov korábban Szíriában is szolgált, 2015 és 2016 között az arab országban állomásozó orosz csapatokat vezette.
A tábornok az Orosz Föderáció hőse címet is megkapta szíriai tevékenysége és szolgálata után, ugyanakkor brutalitására utal, hogy az amerikai James Stavridis nyugalmazott admirális úgy nyilatkozott Dvornyikovról, mint „Szíria mészárosa”.
Bár sokan megkérdőjelezik, hogy a szíriai harcosok mennyire lennének hatékonyak az ukrajnai háborúban, Dvornyikov közel-keleti tapasztalatai és az, hogy jól ismeri az Oroszország által kiképzett szíriai erőket, feltehetőleg az oroszok hasznára válhat.
Oroszország egy nagyobb csatára készül, amiben valószínűleg szíriai katonák is részt fognak venni
– magyarázta az AP amerikai hírügynökség megkeresésére Ahmad Hamada, aki korábban a szíriai hadseregben szolgált, most viszont Törökországban él, és katonai elemzőként dolgozik.
Rami Abdurrahman, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, nagy-britanniai aktivistaszervezet igazgatója szerint az oroszoknak tapasztalt harcosokra van szükségük, és nem fognak olyanokat alkalmazni, akiket nem ők képeztek ki. Szakértők állításait egyébként a közel-keleti országban dolgozó megfigyelők is alátámasztják. Abdurrahman arról számolt be, eddig mintegy negyvenezren regisztráltak, hogy részt vennének az ukrajnai háborúban. Körülbelül 22 ezren az orosz hadseregnél jelentkeztek, nagyjából 18 ezren pedig az orosz Wagner-csoport magánbiztonsági cégnél. Abdurrahman ismertette, becslések szerint a Tigris erők néven ismertté vált 25. különleges missziós hadosztály mintegy hétszáz tagja hagyta el az országot, hogy csatlakozzon az orosz csapatokhoz. Közösségi oldalakon számos olyan videó terjedt el az elmúlt két hétben, amelyeken az látható, hogy az alakulat tagjai katonai gyakorlatokat hajtanak végre, beleértve a helikopterből való kiugrást ejtőernyővel. Egyes felvételeken orosz tiszteket is látni véltek, azt azonban nem tudni, hogy a képsorok valóban mostanában készültek-e.