Nincs egységfront Moszkva ellen

A Nyugatnak nem sikerült szembefordítania Oroszországgal a világ legnépesebb országait az ukrajnai háború kezdete óta. Ez igaz az ENSZ-beli szavazásokra, de még inkább a különböző gazdasági büntetőintézkedésekre.

Noha a nyugati média és a politikusok nyilatkozatai azt a benyomást keltik, hogy az egész világ egységesen elítéli Oroszországot az ukrajnai háború miatt, ez koránt sincs így. A Boston Globe már márciusban arról írt, hogy míg a Nyugat, Ausztrália és Japán egymás után vezeti be a gazdasági szankció­kat Moszkva ellen, Afrika, Latin-Amerika és Ázsia túlnyomó része inkább a semlegességét hangsúlyozza, és továbbra is együttműködik Oroszországgal.

Ha nem is az egész világ vetett ki büntetőintézkedéseket, kétségkívül sok van belőlük: Oroszország ma a „legszankcionáltabb” ország, Iránt is megelőzve. Politikai állásfoglalásokra ennél valamivel könnyebben kaphatóak a világ országai. Március másodikán az ENSZ Közgyűlése határozatban ítélte el az orosz inváziót és csapatai visszavonására szólította fel Oroszországot. A világszervezet 193 tagállama közül 141-en igennel, öten nemmel szavaztak, 35-en pedig tartózkodtak. A határozatot elutasítók közt Oroszország mellett Eritreát, Észak-Koreát, Szíriát és Fehéroroszországot találjuk.

A harmincöt, semleges álláspontot választó ország közt afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokat találunk. A világ tíz legnépesebb országa közül négy, Kína, India, Pakisztán és Banglades tartózkodott, ez a világ összlakosságának mintegy negyven százalékát jelenti. Ráadásul Kína a világ második, India pedig hatodik legnagyobb gazdasága. Az aktuális trendeket nézve ez a két ország egyre inkább a világ gazdaságának súlypontját jelenti.

Április hetedikén az ENSZ Közgyűlésében amerikai javaslatra megszavazták, hogy felfüggesztik Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsból. Az előző szavazás után egy hónappal azonban már lényegesen kevesebb ország foglalt állást Oroszország ellen: ezt a határozatot 93 ország támogatta, 24 ország nemmel szavazott és 58 tartózkodott. A felfüggesztést elutasítók és a tartózkodók közt találunk a világ tíz legnépesebb országa közül kilencet (az egyetlen kivétel az Egyesült Államok), a világ összlakosságának több mint felét.

A második ENSZ szavazással kapcsolatban az Oroszországgal jó viszonyt ápoló Szerbia elnöke, Aleksandar Vucic azt nyilatkozta: óriási nyomást gyakorolt rá a Nyugat, hogy támogassa a felfüggesztést. Úgy fogalmazott, nem őt, hanem Szerbiát zsarolták. Vucic egyébként úgy határozott, hogy az uniós nyomás ellenére sem vezet be Oroszország elleni szankciókat. Az államfő egy interjúban azt mondta, Szerbiának nagyon sokba kerülne, ha csatlakozna a büntetőintézkedésekhez.

A The Wall Street Journal a napokban a szankciók hatástalanságáról közölt elemzést. Az üzleti lap felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a Nyugat egyre inkább a katonai fellépés alternatívájaként tekint a szankciókra, „mérsékelt kockázatú és olcsó” nyomásgyakorlási eszköznek használja. Oroszország azonban – mutatott rá a szerző – nem egy remetekirályság, hanem egy G20-as gazdaság. Nem sokat értek a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása utáni szankciók és az újabb büntetőintézkedésekkel való – később beváltott – fenyegetés sem tántorította el Moszkvát Ukrajna megtámadásától.

Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében, pillanatnyilag nincs egységes uniós álláspont - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Die Welt című német napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatában.

Az uniós politikus - aki az Európai Bizottságnak is tagja - megerősítette, hogy az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye mellett azonban nincs kilátásban, hogy az újabb szankciók között szerepelne az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása.

Mint mondta, a következő, május végi EU-csúcstalálkozón ismét előveszik a kérdést, addig is folytatódnak az egyeztetések.

Borrell már korábban értésre adta: fontosnak tartja, hogy az EU energiaügyi szankciók révén is nyomást gyakoroljon Oroszországra az Ukrajna elleni háború miatt, de több uniós tagállam elzárkózik ettől a lehetőségtől.

„Elegendő alternatív gázforrásra volna szükségünk ahhoz, hogy orosz gáz nélkül tudjunk boldogulni” - nyilatkozott most, hozzátéve, hogy „egy bizonyos ponton ugyanis ez lesz a helyzet, s akkor Oroszországnak fájó lesz, hogy bevételeket fog veszíteni az olaj- és gázexportból”.

Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának - közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője, az Oroszországgal tárgyaló kijevi küldöttség tagja vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben.

A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel, valamint csapatokat és haditechnikát vonnak a térségbe a gyárterület megrohamozásához.

A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse „maradék reputációját”: valódi „húsvéti” tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál, haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére, és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán-orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.

Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy az Azovsztal területét továbbra is körbezárva és tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és nehézbombázó repülőgépekkel is intéz légi csapásokat.

Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó.

A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 179 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 873 harckocsit, 2238 páncélozott harcjárművet, 408 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 147 rakéta-sorozatvetőt.

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé. „Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem” - mondta. A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint „az ukrán nép túl nagy árat fizet számos európai kormány hibáiért, és elfogult valóságfelfogásuk már Európa politikai és gazdasági meggyengüléséhez vezetett”.

Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.

Verescsuk szerint az orosz erők nem engedtek humanitárius folyosót nyitni Mariupolból

Az ortodox húsvét vasárnapján sem sikerült humanitárius folyosót nyitni az Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosból, mert az orosz erők nem szavatolták a tűzszünet bevezetését - állította ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap egy tévéműsorban.

Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. „Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és  humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.