
Legtöbbször analfabétának, alkoholistának és önálló akarat nélküli zombiknak állították be a vidékieket.
Jórészt a falvak és a községek lakossága elleni gyalázkodásban merülnek ki azok a beszámolók, amelyeket a Bajnai Gordon-féle 20K22 szavazatszámlálói tettek közzé a választás után. Legtöbbször analfabétának, alkoholistának és önálló akarat nélküli zombiknak állították be a vidékieket, akiket a dehumanizáló jelzők széles skálájával illettek, s volt olyan aktivista, aki marhákhoz hasonlította őket. Sokszor már attól felerősödtek a megbélyegző előítéletek, ha az adott delegált csak feltételezte valakiről, hogy Fidesz-szimpatizáns.
„Beterelték őket, mint a marhákat”
A vidékiek elleni gyűlöletkampányba kezdtek Bajnai Gordon aktivistái. Az egykori szocialista miniszterelnök által gründolt 20K22 szavazatszámlálói a választást követően a Facebookon tették közzé az élménybeszámolóikat, amelyekben gyakorlatilag egymásra licitálva gyalázzák a vidékieket, primitívnek, ostobának és tudatlannak állítva be őket. Mindeközben a cigányságnak és más kisebbségeknek is jutott egy-egy gyűlölködő kijelentés. – Már az eskütétel alkalmával többször körbejártam a falut – Gyöngyösoroszit – és rossz érzésem volt. Szerintem az 1500 fős település nagyjából 60 százaléka roma. (…) Szóval attól féltem, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy miről fogunk szavazni. A rossz érzés, ami elfogott az első látogatáskor, felerősödött – fogalmazott a 20K22 Valéria nevű delegáltja, aki annak ellenére nevezte analfabétának a falu nagy részét, hogy a szeme láttára írták alá a regisztrációs íveket.
A nő szerint sokan nem tudták elolvasni a szavazólapokat, amelyet „értelmezni aztán végképp nem voltak képesek”. Az aktivista emellett még állatokhoz is hasonlította az urnákhoz járulókat: „Amikor végre meghallották a Fidesz nevét, felcsillant a szemük, mentek és behúzták az x-et a szavazófülkében. Az volt az érzésem, hogy beterelték őket – bocsánat a kifejezésért – mint a marhákat, mert csoportokban jöttek és felmondták az állami rádió és televízió hazugságait.”
Egy másik szavazatszámláló gyakorlatilag értelmi fogyatékosként írta le egy Somogy megyei falu népességének jelentős részét.
Szerinte „nagyon sok fiatal, életerős férfi szellemileg visszamaradott vagy teljesen önállótlan volt. Az általános képlet az volt, hogy egy erőteljes nő és egy bárgyú, összetört férfi jött szavazni, s a nő irányította a férjét”. Mint írta, az egyik férfit vissza is kellett utasítani, mert „le volt gyerekesítve”, ám nem fejtette ki, hogy ez alatt mit értett. Az aktivista a szebbik nemnek és az idősödő lakosoknak is címzett sértegetéseket. Arra célozgatott, hogy a helyi nők függőségi problémákkal küzdenek: „közülük többen az alkohol iránti vonzalmukkal tréfálkoztak”. A középkorúakat pedig emberi roncsokként láttatta: „már ők is az egészségük hanyatlásáról panaszkodtak, s a fogazatok a Pasolini filmek szereplőit idézték.” Abban is alkalmat talált a megdöbbenésre, hogy „mindenki dohányzott”. A jobboldali szavazatszámláló társairól pedig leereszkedő, vállveregető stílusban írt: „Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az emberek meg voltak félemlítve, és némán, szolgaian asszisztáltak ahhoz a programhoz, ami elő volt írva nekik, mialatt a jegyzőkönyvvezető szemmel tartotta őket. Sajnáltam őket, nekik szemernyi szabadságuk sem maradt”.
Pengeszájú fideszesek
Egy budapesti szavazókör delegáltja pedig a kormánypárti számlálók iránti ellenszenvét ecsetelte részletesen: „Minden rendben ment, jó fejek voltak a »hivatásos« számlálók és a delegáltak is. Kivéve talán a két fideszest: pengeszájú anya és pengeszájú lánya. Ők nem beszéltek senkivel, csak egymással, semmi fraternizálás”. Az aktivista azt sem rejtette véka alá, hogy általában véve mit gondol a fideszes szavazókról.
Ha valaki a rossz látására hivatkozva kérte, hogy olvassa fel, mi áll a szavazólapon, rögtön arra gyanakodott, hogy az illető analfabéta.
A delegáltnak a választás eredményét értékelő megjegyzése további adalékul szolgál a fentiek kontextusba helyezésére: „11-kor elkövettem azt a hibát, hogy elővettem a telefonomat és megnéztem az eredményeket. Hiba volt. Itthon kicsit bőgtem és kurva szarul aludtam. Reggel a fiam kitűzte az időpontot, amikor elhagyja az országot. Segíteni fogok csomagolni”.
A 20K22 másik delegáltja egy dél-alföldi községbe látogatott el, s egynapos tevékenysége alapján a voksukat leadók túlnyomó többségére sütötte rá az analfabetizmus bélyegét. „A szavazók 80-90 százaléka már a kezdő kérdést sem értette, miszerint a népszavazáson is részt óhajt-e venni, vagy csak az egyéni és pártlistás szavazáson” – írta a bejegyzésében. Ezután egy lóugrással az egész országra kiterjesztette a lesújtó véleményét: „a magyar társadalom mind fizikailag, mind műveltségét, tájékozottságát tekintve félelmetesen deprivált állapotban van”.
Nácinak bélyegzett vidékiek
Elképesztő módon a vidéki lakosság egészét állította be erkölcsileg alávalónak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település küldötte, gyakorlatilag nácikként utalt rájuk. – Az az érzésem, hogy vidéken, a falvakban simán igent húznak bármire. A buziverésre, a kivégzésekre, a koncentrációs táborokra, a rakparton való felsorakoztatásra, ha azt mondják nekik – áll a gyűlöletkeltő beszámolóban. Nem csoda, hogy Bajnaiék delegáltja azt is gyanakodva figyelte, ahogy egy szavazati jogával élni kívánó éltes hölgynek segített a családja megtalálni az általa favorizált párt rubrikáját. Az asszony előrehaladott korát olyan kifejezésekkel írta le mint, hogy „vegetál”, „nem tud magáról”, valamint „húzták, vonták”.
A baloldali értelmiség rendszerint a vidékieket szokta hibáztatni a Fidesz kétharmados győzelmeiért.
Így történt ez a parlamenti választás után 2014-ben, 2018-ban és most, 2022-ben is. Az április 3-ai választást követően több közéleti személyiség – Hardy Mihály műsorvezetőtől Csáki Judit színikritikusig – rádióműsorokban, illetve az interneten minősítette a vidékieket agymosottaknak, tudatlanoknak. Tóta W. Árpád újságíró pedig azt a kérdést tette fel a Facebookon, hogy „mi van, ha a néplélek ostoba, mint a s…gg?”
Nyomorult, semmit sem értő, agymosott, igénytelen külsejű, megvehető emberekként írta le több balliberális újságíró és véleményvezér a Fidesz–KDNP-szavazót a választások utáni napokban. A Mediaworks Hírcentruma összeállításában felidézte a legmegdöbbentőbb gyalázkodásokat, amelyekkel példátlan módon kétségbe vonták több mint hárommillió magyar választópolgár döntési kompetenciáját.
Tájékozatlan, agymosott Fidesz-szavazókról értekeztek
Mérő Vera, a Klubrádió műsorvezetője rögtön a választások másnapján beleszállt a Fidesz-szavazóiba a Reggeli gyors című műsorban. Konkrétan azt mondta:
[…] hát mi látjuk, mert mi olvasunk híreket, meg nyilván a hallgatóink is, de hát egy átlag fideszes szavazó, vagy mondjuk, aki el van zárva a független médiától, az nem feltétlenül botlik bele ezekbe a hírekbe.
Az nem derült ki a szavaiból, hogy milyen adatokra, tényekre alapozza ezt a sommás véleményt.
A Klubrádió másik műsorvezetője, Para-Kovács Imre, ugyancsak április negyedikén, az Ötös című műsorban
a magyarok „intellektuális állapotán” gúnyolódott.
Egyet nem értek még. Hogyha önök, mint nép ilyen intellektuális állapotban vannak, hogy hogy nem kapott tíz százalékot a Gődény pártja? Hát ez minimum lett volna. Én legalábbis elvártam volna, hogy akkor azokat is tolják be, ha már a nácikat sikerült.
Aztán az Esti gyors című műsorban Hardy Mihály keretbe foglalta a rádió választási „elemzéseit”, amikor arról értekezett, hogy a Fidesz szavazótábora részben félrevezetett, agymosott emberekből áll.
Jogos a kérdés, hogy akkor az a kétmillió-hétszázezer szavazó, aki most is a Fideszre adta a voksát, ők vajon mind félrevezetett, agymosott emberek lennének? Részben azok, de csak részben!
„Orbán népét” gyalázta Csáki Judit
Két nappal a választások után állt elő egy hosszabb Facebook-bejegyzéssel Csáki Judit baloldali újságíró, aki mindent alulmúló stílusban becsmérelte a Fidesz szavazóit. Szerinte „Orbán népének nincs perspektívája, nincs iskolája, foga kevés, szemüvege eltörött vagy nincsen, rosszul lát, elhízott és tönkrement” és sok a cigány. Érdemes őt is szó szerint idézni: „[…] ma láttam orbán magyarországát. nyomorult, semmit sem értő, a nevüket leírni alig-alig tudó embereket, akik megkérdezték, hogy a három lap közül melyikre kell húzni a négy nemet. ez a tömeg – mert ez tömeg – az a bázis, ami a kétharmadot biztosítja neki. orbán népének nincs perspektívája, nincs iskolája, foga kevés, szemüvege eltörött vagy nincsen, rosszul lát, elhízott és tönkrement – elképedtem, amikor a névjegyzékben láttam, hogy mennyi idősek, és mennyivel néznek ki többnek annál. sok a cigány, sok köztük kevésért megvehető, meg is veszik őket, a szavazatukat is. az országból, a világból nem értenek semmit, nem is akarják. ez a többség, mint látjuk. de én láttam ma azt is, hogy orbánnál és lakájhadseregénél nincsen határ. besegítették a parlamentbe a náci pártot, mert a saját hétköznapi fasizmusuknak kell egy támasz jobbról. a rendes embereknek itt nincs sem jövő, sem jelen. fiatalok, húzzatok innen, mi ezt a kis időt már csak kibírjuk valahogy. de egy hitvány banánköztársaságban élni, páriaként, szégyenben – nektek ennél több jár az élettől, és nem arra neveltünk benneteket, hogy egy ilyen alak és szolgái miatt kelljen pirulnotok és magyarázkodnotok a világban.”
Az idézetben látható, hogy a magyar helyesírás szabályait is figyelmen kívül hagyta az újságírónő, érezhetően indulatosan, gyűlölettől vezérelve csapta össze a közösségi oldalán a posztot. Később annyit módosított, hogy a publikusról, tehát mindenki számára látható státusról a bejegyzést átállította privátra, így azóta csak az ismerősei számára elérhető. A változtatást azzal indokolta, hogy rengeteg gyalázkodó kommentet kapott, amiket nem szeretne látni. Azt is kijelentette, hogy továbbra sem írna másképpen, tehát egyáltalán nem bánta meg a minősíthetetlen állításait, nem kért elnézést senkitől. Csákit – aki egyébként a Momentum vezető külpolitikusának, Radnóti Andrásnak az édesanyja – a fent idézett bejegyzése után keményen kritizálta mások mellett Schiffer András volt LMP-elnök is, aki szerint a színikritikus ezzel megalapozta a Fidesz 2026-os négyötödös győzelmét. Schiffer még Csurka Istvánt idézve megjegyezte:
Tudja, kedves Csáki Judit, egy drámaíró egyszer azt mondta, hogy maguk nem választást akarnak nyerni, csak be akarnak ülni a zsűribe. Hát most a nép megmondta, hogy nem kér a zsűriből. Ideje volt.
Homo orbanicusokat vizionált Puzsér
A zavaros teóriáiról ismert baloldali „megmondóember”, Puzsér Róbert is beszállt a magyar választók gyalázásába. Szerinte a Fidesz tábora elöregedett, de a „homo orbanicus” újratermelődik. A Facebook-oldalán Puzsér azt a következtetést vonta le a választási eredményből:
kiderült, hogy tízből hat magyar nemzeti radikális. Kiderült, hogy a Fideszt a demográfia sem váltja le, hiába öregítette el a táborát, a homo orbanicus minden nemzedékben újratermeli magát.
De idézzünk egy régi vágású pártállami indíttatású újságírót, Németh Pétert, aki a Népszava vélemény rovatában fejtette ki, hogy a magyar nép szerinte minden rosszat elvisel.
De a mi népünk türelmes. A mi népünket nem érdekli, ha a hatalom hazudik neki, ha a szeme láttára lopja szét az országot, és az sem érdekli, hogy szabadságban él-e vagy sem. A magyar ember jól elvan, ha nem működnek a jogállami normák, és mindaddig, amíg maga nem kerül szembe a politika nagyjaival, addig hátat fordít minden igazságtalanságnak.
A gyalázkodás egy hét után sem ért véget.
Tóta W. Árpád a Facebookon tette fel a baloldali értelmiség nagy kérdését:
Orbán érti a néplelket. Az ellenzék bezzeg nem érti. És mi van, ha a néplélek téved? Mi van, ha a néplélek ostoba, mint a s...gg?
Az említett balliberális médiamunkások és véleményvezérek ezekkel a kijelentésekkel több millió magyar embert aláztak meg csupán azért, mert éltek a választójogukkal és a baloldali összefogás helyett a kormánypártokra voksoltak.







