Ferenc pápa: A feltámadás fénye világítson

A katolikus egyházfő békét sürgetett a háború uralta világban a Szent Péter-bazilikában mondott homíliájában szombat este.

Ferenc pápa első mondatában kijelentette, az írók a csillagos éjszaka szépségéről szoktak írni, miközben jelenleg a háborús éjszakai égre a halál húz fénycsíkokat.

Az egyházfő felidézte, miként fedezték fel az asszonyok, hogy Krisztus sírja megüresedett. Ferenc pápa úgy vélte, a feltámadást hirdető húsvét a megszokott sémák felborításával kezdődött. „Meglepetésszerű reményt” hozott az emberiség életébe, de „nem mindig könnyű ráerezni, mivel a remény gyakran nem talál helyet szívünkben” - mondta a pápa.

Hozzátette, túl gyakran szemléljük az életet és a valóságot földre szegezett tekintettel, „csak a múlandó jelent bámuljuk, kiábrándulva a jövőből, bezárkózva egyéni szükségleteinkbe, az apátia kényelmes börtönében, és közben folyamatosan panaszkodunk, hogy a dolgok soha nem fognak megváltozni”.

„Mozdulatlanul állunk a beletörődés és a fatalizmus sírja előtt, és eltemetjük az élni akarás örömét” - jelentette ki Ferenc pápa, aki bátorságot sürgetett a változáshoz.

Kifejtette, a reményt az élet legsötétebb szegleteiben kell keresni, ahol az emberek sírnak, küzdenek, szenvednek, remélnek.

„Az a kereszténység, amely az Urat a múlt roncsai között keresi, és bezárja a megszokás sírjába, húsvét nélküli kereszténység” - mondta a pápa, aki felszólította egyházát, „félelem, mesterkedés, megalkuvás nélkül” menjen ki a világ utcáira. „Vigyük el Jézust a mindennapi életbe a béke eszközeivel a háború borzalmaitól sebzett világba (..) Jézussal az éjszaka nem marad végtelen” - mondta Ferenc pápa.

A pápa szavait öt és fél ezren hallgatták a papokkal és hívőkkel teli bazilikában. A koronavírus-járvány két éve után ismét tele volt a bazilika, aki nem fért be a Szent Péter téri kivetítőkön követte a szertartást, amelyen jelen volt Ivan Fedorov, a dél-ukrajnai Melitopol polgármestere is - akit öt napon át tartották fogva a várost elfoglaló orosz erők, mielőtt kicserélték kilenc orosz sorkatonára -, valamint az ukrán parlament három tagja. A húsvéti vigília hagyománya szerint a szertartás a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indult, ahol megáldották a tüzet, majd „előkészítették” a húsvéti gyertyát, vagyis keresztet véstek bele, valamint az alfa és az omega görög betűt, és az idei évszámot. Azt követően a gyertyát meggyújtották.

A papok a főhajóján az oltárig haladtak. A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika teljes csendben és sötétben volt, csak a jelen levők kezében tartott levő gyertyák világítottak. Amikor a menet a főoltárhoz ért, felkapcsolták a fényeket.

A szertartás elején Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja helyettesítette Ferenc pápát, aki a főoltárnál várta a papok megérkezését.

A misén ima szólt a népek közötti párbeszédet és békét építő kormányzókért, valamint azért, hogy a háborútól sújtott népek reményben és békében részesülhessenek.

Nagyszombat este a hagyomány szerint felnőttek részesülnek a keresztség szentségében, az idén heten voltak, két nő és öt férfi: négy olasz, egy egyesült államokbeli, egy albán és egy kubai. A vigílián a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólaltak, és „visszaindultak” a világ templomaiba.  

Vasárnap délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter téren mutatja be az ünnepi misét, majd elmondja húsvéti üzenetét, melyet az Urbi et Orbi áldás követ. Hétfőn délben Mennyek Királynője-imát mond, délután pedig az egész országból érkező tinédzserekkel virraszt a téren.

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Szent István-bazilikában vezette húsvét vigíliájának szertartását. A mise végén feltámadási körmenetet tartottak.

Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. 

Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják.

A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.

A nagyszombat esti szentmisére zsúfolásig megtelt a székesegyház

Fotó: MH / Török Péter

Erdő Péter: A feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért

A feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért, népünkért és a teremtett világért - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában.

A zsúfolásig megtelt székesegyházban a bíboros arról beszélt: mivel „ugyanaz az Atya teremtett minket”, láthatatlan kötelékek kapcsolnak össze a világmindenség összes létezőjével, és „egyetlen nagy családot alkotunk”.

Ez a közösség pedig nem lehet valódi, „ha nincs a szívünkben gyengédség, együttérzés és aggódás” a többi emberért - hangsúlyozta Ferenc pápát idézve.

Ugyanakkor a húsvét öröme nemcsak felelősségre szólít, hanem erőt és reményt is ad, mert Isten „minden jó igyekezetünkben szeretettel kísér minket” - tette hozzá Erdő Péter.

A bíboros felidézte, hogy a feltámadt Krisztus ezt mondta a tanítványoknak: „Ne féljetek!”. És ezt mondja „nekünk is, mert az élet és a szeretet lehetőségei meghaladják az emberi képzeletet” - fogalmazott.

Kitért arra: Szűz Mária szívét határtalan öröm töltötte el húsvétkor a „földre sújtó teljes fájdalom után”, mert egész szívével szerette fiát, a „titokzatos egyetlent”, akiben Isten ígéretei maradéktalanul és minden emberi várakozáson túl beteljesedtek.

„Ha tehát imádjuk Krisztust, és mindenki másnál jobban tiszteljük Máriát, örüljünk is velük együtt!” - kérte a főpásztor.

Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat.

A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.

Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.

A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül

Fotó: MH / Török Péter

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a budapesti, Hold utcai református templomban tart ünnepi istentisztelet húsvétvasárnap délelőtt tíz órától. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap délelőtt tizenegykor a budavári evangélikus templomban hirdet igét.