POLITIK
A magyarok márciusi gázszámláján szereplő összeg a jelenlegi 7,2-szeresére emelkedne.
Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta a hazai baloldal több ízben az orosz energiaimport azonnali leállítása mellett érvelt. Az intézkedés rákényszerítené Magyarországot a rezsicsökkentési program megszüntetésére, és a háztartásoknak piaci árakat kellene fizetniük a gázért. A követelés megvalósulása esetén a magyarok márciusi gázszámláján szereplő összeg a jelenlegi 7,2-szeresére emelkedne, írta csütörtökön publikált elemzésében a Századvég.
A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a magyar családok nem szembesülnek közvetlenül az európai energiaválság és az orosz–ukrán konfliktus okozta drasztikus energiapiaci áremelkedéssel. A lakossági szükségleteket a tavaly nyáron megkötött hosszú távú orosz gázszerződés fedezi, aminek felmondása piaci beszerzésre kényszerítené az energiaszolgáltatókat, mutat rá a Századvég, amely arra is emlékeztet: a háború kirobbanása óta több baloldali képviselő az azonnali gázembargót sürgette.
Egy átlagos magyar háztartás energiakiadásai márciusban
Fotó: Századvég Alapítvány
„A követelés megvalósulása és az azzal járó, piaci beszerzésekre történő váltás, már márciusban jelentős többletköltséget okozott volna a hazai lakosságnak. A gázfogyasztó háztartások jelenleg átlagosan havi 13 ezer forintról kapnak számlát. Ez az összeg – a baloldali energiapolitika következményeképpen – márciusban 94 ezer forintra növekedne” - emeli ki az elemzés.
„Mivel a fogyasztott gáz mennyiségére a legnagyobb hatással a háztartásban élők létszáma van, a baloldali javaslat fokozott terhet róna a nagycsaládosokra. Míg a piaci beszerzés egy egyedül élőnek 60 ezer forintos díjemelkedést okozna, egy nyolcfős nagycsalád gázszámlája csaknem 138 ezer forinttal növekedne” - derül ki az analízisből.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje több ízben arról nyilatkozott, hogy megszüntetné a rezsicsökkentést és helyette piaci árakat vezetne be, ami a korábbiakban bemutatott lakossági gázfogyasztás mellett az áramfogyasztást is érintené. Amennyiben márciusban piaci alapú árszabályozás működött volna, a napokban megérkező áramszámlák 4,3-szeresükre, egy átlagos háztartás esetében 9 ezer forintról 40 ezer forintra növekednének.
A gázhoz hasonlóan, a fogyasztást a villamos energia esetében is leginkább a háztartás létszáma befolyásolja. Egy egyedül élő jelenlegi 6 ezer forintos számlája 26 ezer forintra, egy nyolcfős nagycsalád számlája pedig 18 ezer forintról 76 ezer forintra növekedne.
Azokban a háztartásokban tehát, ahol áramot és gázt is fogyasztanak, a baloldali követelések a márciusi energiakiadásokat 6-szorosára, átlagosan 22 ezer forintról 134 ezer forintra emelné. Egy egyedül élő összesített költsége a jelenlegi 16 ezer forintról 95 ezer forintra, egy nyolcfős, nagycsaládos háztartás ráfordításai pedig 40 ezer forintról 236 ezer forintra növekednének - olvasható a Századvég elemzésében.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a rezsicsökkentés bevezetése óta a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőszektorban is jelentősen csökkent mind a tartozással rendelkező lakossági fogyasztók száma, mind pedig a tartozások összege.
A hátralékosok száma és a tartozások összege a nem lakossági előfizetők esetében is folyamatosan javuló tendenciát mutat – közölte a hivatal pénteken. Míg 2013 januárjában földgázszámlája kiegyenlítésével még több mint nyolcszázezer lakossági fogyasztó esett késedelembe, addig ez a szám 2022 januárjában 294 ezer volt. A 2013 januárjában nyilvántartott csaknem harmincmilliárdos lakossági össztartozás 2022 első hónapjában ennek harmada, kevesebb, mint kilencmilliárd forint volt – írták. Hasonlóan javuló tendenciáról számol be a hivatal a nem lakossági szektorban is, itt az össztartozás harmincmilliárdról 7,5 milliárd forintra apadt.
Míg idehaza tartósan megfizethetők és alacsonyak az energiaárak, Horvátországban április elejével az áram 9,6 százalékkal a gáz legfeljebb húsz százalékkal drágul a kormány intézkedései nyomán – írta a Vecernji List című horvát napilap pénteken. Zágráb az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésével és támogatásokkal próbálja védeni a lakosságot az áremelkedési hullámtól. A kabinet beavatkozása nélkül az áram 23 százalékkal, a gáz 79 százalékkal drágult volna. Szintén pénteki hír, attól még nem áll le az orosz gázszállítás, ha vevő péntekig nem igazolta vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A most zajló szállítások kifizetése nem ma, hanem a hónap második felében, április végén, vagy akár május elején esedékes. Írtuk, lehet euróban fizetni a Gazprombanknál nyitandó rubelszámlára, az összeget a pénzintézet váltja át az orosz fizetőeszközre.
Az energiaválság hatására egyre több európai polgár tart a magas energiaáraktól. Magyarországon, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően, a válság sem a háztartási energiatarifákat, sem a lakosság félelemérzetét nem növelte. Luxemburg kivételével, valamennyi európai országban többségben vannak azok, akik szerint a lakossági rezsidíjakat államilag szabályozni kell - írja a Századvég kutatása.
Azokban az európai országokban, ahol az állam nem védi a lakossági tarifákat hatósági védőhálóval, a megemelkedett piaci energiaárak begyűrűztek a háztartási rezsidíjakba. A 2021-es évben a lakossági földgáz ára átlagosan több mint 50 százalékkal emelkedett az Európai Unióban, azonban az egyes országok között – az azokban működő eltérő szabályozási környezet alapján – jelentős különbségek voltak.
Míg például a magyar tarifák – a rezsicsökkentésnek köszönhetően – nem változtak, a román lakossági gázárak növekedése meghaladta a 200 százalékot - emelik ki.
A Századvég közvetlenül az energiaválság, valamint az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása előtt egy-egy európai szintű közvélemény-kutatás keretében felmérte a lakosság energiaárakkal kapcsolatos attitűdjét.
Az energiaválság alatt a magyarok attitűdje javult, míg az összeurópai attitűd romlott
Európát már az energiaválság kirobbanása előtti években is növekvő lakossági árkörnyezet jellemezte, ami negatívan befolyásolta a polgárok attitűdjét. A 2016-os European Social Survey alapján az európaiak 73 százaléka tartott attól, hogy sok embernek túl drága lehet (a válaszadó országában) az energia ára. A negatív attitűddel rendelkező válaszadók aránya Magyarországon szintén 73 százalék volt. Az energiaválság kirobbanásáig eltelt öt évben Európa egészét romló, Magyarországot javuló tendencia jellemezte: a Századvég 2021-es kutatása alapján az európai arány 78 százalékra nőtt, a magyar pedig 68 százalékra csökkent.
Emlékeztetnek: az energiaválság hatására Európa országainak többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak és így a drága energiától való félelem is fokozódott. Azoknak az európaiaknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól 78 százalékról 83 százalékra emelkedett.
Fél év alatt tehát ugyanakkora mértékben növekedett a félelem Európában, mint az azt megelőző öt esztendőben.
Ezzel szemben Magyarországon a lakossági tarifák még az energiaválság hatására sem változtak, így az aggódó válaszadók aránya – a romló makrogazdasági környezet ellenére is – egy százalékkal csökkent. Mostanra hazánkban, a kedvező tendenciának köszönhetően, azoknak az aránya, akik tartanak a magas energiaáraktól a harmadik legalacsonyabb Európában: a 67 százalékos magyar átlagnál csak Luxemburg (58 százalék) és Dánia (63 százalék) ért el jobb eredményt.
A Századvég kutatásának eredménye
Fotó: Századvég
Az államnak szabályoznia kell a lakossági energiaárakat
Az elmúlt tizenöt évben Európa energiapolitikáját a dereguláció jellemezte, és az országok többsége piacosította lakossági tarifaképzését. A tendencia elsősorban az Európai Bizottság iránymutatásainak köszönhető, amelyek az egységes energiapiac megteremtése érdekében az állami szabályok feloldására ösztönözték a tagállamokat. Azokat az országokat pedig, amelyek továbbra is hatósági eszközökkel védték a háztartásokat a piaci ármozgásoktól, a Bizottság büntette.
Magyarország ellen például – a rezsicsökkentési program miatt – eljárás is indult, amit hazánk végül megnyert - teszik hozzá.
Az energiaválság egyértelműen rámutatott az állami tarifaszabályozás előnyeire, hiszen azokban az országokban, ahol a hatóságok védték a lakossági fogyasztókat, a hirtelen megemelkedő piaci árak lassabban, vagy egyáltalán nem jelentek meg a háztartási tarifákban. Az új helyzet fordulatot hozott a főáramú európai energiapolitikai gondolkodásban és az elmúlt fél évben számos ország vezetett be a rezsicsökkentéshez hasonló programokat. A Századvég februári kutatásának eredménye, hogy ezeknek a programoknak Európa-szerte jelentős társadalmi támogatottsága van.
A Századvég kutatásának eredménye
Fotó: Századvég
Európában átlagosan a véleménnyel rendelkező válaszadók csaknem háromnegyede szerint szükség van állami szabályozásra. A hatósági mechanizmusokat támogatók – Luxemburgot kivéve – valamennyi vizsgált országban többségben vannak, Luxemburgban pedig a kérdés megosztja az embereket: a válaszadók ugyanakkora arányban támogatták és utasították el az állami szabályozást. A hatósági árazás pozitív megítélése Magyarországon volt a legmagasabb: hazánkban a véleménnyel rendelkezők 86 százaléka támogatja az állami szabályozást - emlékeztetnek.
Ripost hírek
